Jön a rovarapokalipszis: veszélyben az élelmünk!

Hetvenöt százalékkal csökkent a rovarpopuláció Németországban. Pedig az állati tápláléklánc fontos elemei, s a megporzás miatt a mi élelmünk is tőlük függ. Még a természetvédelmi övezetekben is csökken a rovarok száma. Az egyik teória szerint ez a neonikotinoid-alapú növényvédő szereknek köszönhető.

Egy most megjelent német tanulmány szerint a német rovarpopuláció 27 év alatt 75 százalékkal csökkent. Vagyis 1990 óta olyan folyamatok mentek végbe az ökoszisztémákban, melyek effektíve kinyiffantották az állatvilág fontos szereplőinek nagy részét.

Miért nélkülözhetetlenek?

Mert az állati táplálékláncban madarak, kistestű emlősök és hüllők eledelei.
Mert a biomassza komposztálásában is szerepet játszanak, mellye a következő évi növénytermést segítik.
Mert beporozzák többek közt az élelmiszernövényeket is.

A Krefeldi Entomológiai Társaság -melynek tagjai egyszerű rovarimádók, nem tudósok- gyűjtötte össze azokat az adatokat és megfigyeléseket, melyek a lesújtó következtetéshez vezettek. Hatvannégy németországi helyszínen figyelték meg a rovarpopuláció kiterjedésének kóros csökkenését. (Insect biomass az a kifejezés, amit a The Conversation cikke használ, ami a rovarok testének méretére utal.)

A fecskéket is pusztítják a rovarirtók

Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint. A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős.

"Hogy a rovarok vajon kisebbek lettek vagy kisebb számban élnek-e," az nem tudható, de a változás hatása a madárpopuláció étrendjére jelentős lehet. Korábbi tanulmányok csak a rovarpopuláció egyes szegmenseit vizsgálták, ez a mostani kutatás azonban átfogóbb és nemcsak regionális. A kutatás akkurátus voltát erősíti, hogy tudósok elemezték és rendszerezték a begyűjtött adatokat. A szakemberek vetették össze a különböző helyszíneken található növénytakarók és éghajlatok különbségeit, de egyik sem tekinthető a fogyatkozás fő okának. Aggasztó jel, hogy a természetvédelmi körzetekben is megfigyelték a vészes csökkenést, vagyis a fogyadkozás súlyosabb, mint gondoltuk.

Nem készültek hasonló vizsgálatok más országokban, melyek összehasonlítási alapot képezhetnének. Ezért nem tudni pontosan, hogy mi okozza a tömeges pusztulást, de nagyon esélyes, hogy a neonikotinoid-tartalmú rovarirtószerek tömeges használata az oka. Vagyis e kemikáliák hatása sokkal károsabb lehet, mint ahogy azt a vegyipari óriáscégek hajlandók elismerni. A másik lehetséges magyarázat az erdőirtás, mert a letarolt erdő helyén lévő új növénytakaró nem tud eltartani, támogatni olyan létszámú rovarpopulációt, mint amire az őshonos erdő képes volt.

2014-ben egy globális vizsgálat arra jutott, hogy a rovar népsűrűsége az egyes helyszíneken 45 százalékkal esett vissza. Ez a német vizsgálat egyébként 27 évig tart, tehát sok mindenre fog még fény derülni a kiváltó okokat illetően.

Akadémikusok sem zárkóznak el a rovarok fogyasztásától

Nem, ez nem egy újabb celebműsor beharangozója, valódi tudósok ajánlásában szerepel. Európai akadémikusok figyelmeztetnek, hogy Európának változtatnia kell táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A kutatók ennek jegyében a tengeri élelmiszerek arányának növelését ajánlják, valamint felhívják a figyelmet a laboratóriumban előállított húsban, illetve a rovarokban rejlő lehetőségekre.