Ingyen zöldít várost a sztárépítész

2015. október 11. vasárnap - 10:01 / klímablog
  •    

Nyolcvanhat évesen az emberek nagy része már réges-rég visszavonult. Nem így Frank Gehry, a világ egyik leghíresebb építésze. A hollywoodi filmekből ismert, aszfalttal kibélelt Los Angeles-folyót akarja revitalizálni.

A bilbaói Guggenheim Múzeum vagy a Los Angeles-i Disney Concert Hall tervezője, Frank Gehry, akiről Sydney Pollack készített -időnként vicces- dokumentumfilmet most egy újabb Los Angeles-i projekthez adja nevét és – vélhetően ötleteit is.

Gehry 1947 óta él Los Angeles-ben, ahol most a Sunset Strip megújításán is munkálkodik. Hat éve pedig nevét adta -vagy inkább inkognitós részvételét- a Los Angeles-folyó rehabilitációjához. Na meg persze idejét és tudását.

Ezt kellene felvirágoztatnia
(kép: wikipedia)

Ismerhetjük e folyót John Boorman Point Blank című filmjéből, vagy számos akciófilm autós üldözéseiből (lásd a keretes listát). Mintegy 82 kilométer hosszan kanyarog, ebből 50-et Los Angeles-ben.

A folyó fura név is rá, inkább csak megszokásból és történelmi távlatokból nevezhető annak, mivel valójában olyan mint egy mesterséges csatorna: alja és két oldala beton. Csak szórványosan fordulnak elő benne zöld területek. Valójában meglehetősen rideg, sőt ronda: ikonja és védjegye az urbánus valóság élettelenségének. Ipari negyedeken és uniformizált kertvárosokon halad át, ahol minden utca és ház szinte teljesen egyforma. A folyó még azért is furcsa név rá, mert az év nagy részében nincs benne víz. A betont azért építették köréje és a medrére, hogy megakadályozzák az árvíz megismétlődését, ami 80 éve, 1935-ben történt.

Frank Gehry 2007-ben
(fotó: wikipedia)

Gehry-t 2009-ben szerződtette a folyó rekultivációjának segítésére az L. A. River Revitalization Corporation, mely nonprofit szervezet, írta a The New York Times. A folyó menti területek revitalizációjának egyik eleme, hogy 1,35 milliárd dollárból a hadsereg mérnöki alakulata 17 kilométer hosszt parkosít. Bicikliutakat is kiépítenek majd. (Los Angeles-t a századfordulón még deszkás bicikliutak hálózták be, Eisenhower idejében azonban ezek helyet adtak a kormányzat nagy autópálya projektjeinek.)

A folyó újraélesztése nemcsak esztétikai céllal történik. Kalifornia köztudottan 3-4 éve a meteorológiai mérések történetében legsúlyosabb vízválságát éli át. A városatyák azt szeretnék, ha a folyó újra folyna.

Gehry-t, aki egyébként önkéntesként, fizetés nélkül vesz részt a projektben, azért érte kritika, mert arra kérte a városvezetést, tartsák titokban megbízását. Szeretne nyugodtan dolgozni újságírók és érdekvédő szervezetek telefonálgatásai nélkül. A helyiek azt nehezményezték, hogy Gehry-nek semmi köze a folyóhoz, nem élt a közelében, nem ismeri. (Santa Monicában van háza és ott nőtt fel.)

Gehry híres alkotása a Los Angeles-i Disney Concert Hall
(fotó: freeimages.com)

Kritikusairól azt mondta Gehry: “Nem akarok vitába keveredni velük, de fel kéne nőniük”. Nem tetszett neki, hogy már azelőtt átkozzák, mielőtt közzétette volna terveit és javaslatait. Az “őslakók” félelme az, hogy a “dzsentrifikáció” -ami az angolban mást jelent, mint a magyar dzsentri- túl puccossá teszi a környéket, s Gehry nem a megfelelő személy a feladatra, mivel kirívó, rendhagyó épületekről híres. A városrendezésben, külterületek tervezésében kevés tapasztalata van. (Tegyük hozzá: a Georgetown Waterfront Parkot is ő tervezte.)

Vagy talán éppen ezért hozhat forradalmi ötleteket, amik beválnak? A kérdést egyelőre nem tudjuk megválaszolni, mivel elképzelései még nem láttak napvilágot. Aki belép a műhelyébe, nyomtatványt kell aláírnia arról, hogy onnan kilépve nem teregeti nyilvánosság elé, milyen terveket, maketteket látott odabent.

Míg Baltimore, Detroit, San Francisco és sok más amerikai metropolisz felismerte, hogy partjai rehabilitációja nemcsak élhetővé teszi a várost, de fellendíti a közösségi és gazdasági életet is, Los Angeles-ben ez a felismerés a közelmúltig váratott magára.

A helyiek 30 év hoztak létre egy baráti társaságot, mely évente kiszedi a szemetet a folyóból, így hát amikor egy külső sztárépítész hívnak sok törődéssel és gonddal ápolt folyójukhoz, elárulva érzik magukat. Gehry támogatói viszont úgy látják, a művész mindig is ebből a városból töltekezett szellemileg és szenzuálisan, így jogában áll, hogy élete alkonyán valami maradandót adjon a város területének, mint ökoszisztémának.

Gehry a The New York Times-nak elárulta, hogy munkája java részét e projektben eddig a vízügyi megoldások átgondolása tette ki, építészeti kérdésekkel még nem tudott foglalkozni, de egy duzzasztót már kitalált, ahol tavat lehetne létrehozni. Gehry úgy érzi, a beton, bármennyire is ridegnek érződik, építészetileg izgalmas, és nem kellene elbontani a folyóból. Vagyis minden bizonnyal fog majd rá tervezni épületeket.

A projekt várhatóan 100 millió dollárt fog felemészteni mérföldenként (ami 1,6 kilométer).

Mely amerikai filmekben láthattuk?
Grease (1978), Drive – Gázt! (2011), S. W. A. T. (2003), Az olasz meló (2003), Starsky és Hutch (1975, TV-sorozat), To Live and Die in L.A. (1985), T.J. Hooker (1982, TV-sorozat), Terminátor 2: Az ítélet napja (1991), A sötét lovag – Felemelkedés (2012), vagy a Maroon 5 együttes Wake Up Call című dalának videoklippje.
forrás: imdb.com, The Los Angeles Times