Három évvel ezelőtt épített házat mutass nekem

2018. december 27. csütörtök - 10:01 / Kriston László
  •    

Pörög az ingatlanpiac, aminek megvannak a hátulütői is. A munkaerőhiánynak köszönhetően megemelkedett munkaköltségek miatt a kivitelezők olcsóbb megoldásokhoz folyamodnak, a megnövekedett kereslet közepette még ezt is elviszik a vevők. Az előregyártott panelekből összeszerelt készházakról, mint életképes alternatívákról is egyre többen tudnak. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett 2018-as Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Az épületek felelősek a szén-dioxid kibocsátás 40-60 százalékáért. Ebbe felépítésük, üzemeltetésük, energiahasználatuk, sőt az építőanyagok újrahasznosítása is beleértendő, ha az épületet lebontják. Az acél-, cement- és betongyártás az egyik leginkább kibocsátásintenzív ágazatok egyike.

Nem lenne hát lebecsülendő fejlemény, ha csökkenteni tudnánk a házakba beépített anyagok karbonlábnyomát. “Az lenne a cél, hogy arra ösztönözzünk mindenkit, hogy inkább az energiahatékonyság növelésére helyezze a hangsúlyt és közben az igényeiket mégis ki tudják elégíteni, mintsem az energiaigényeiket adják lejjebb” – mondta Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Magyar Készházak (ÉVOSZ-MAKÉSZ) szakmai tagozatának elnöke.

hoszigetelés_052_online

A hőszigetelés kulcsfontosságú, de ennek nem feltétlenül kell mesterséges anyagoknak lenniük, melyek kőolajszármazékokból erednek. A fa, a szalma, a kender vagy az agyag-vályog ma már a készelemeknél is gyakran használt anyagok, és nagy előnyük, hogy természetes matériák. Ma már kenderből is készítenek hőszigetelő téglaelemeket. Sajnos jó ideje felszámolták itthon a kendertermesztést, régen mintegy 87 ezer hektáron folyt a termesztése. “Magyarországnak tíz nagy kenderfeldolgozó gyára volt” – mondta Kárpáti.

A laikusok azt szokták felhozni a készházak ellen kritikaként, hogy csak kockaházakat gyártanak belőlük, de Kárpáti kivetített olyan fotókat előadása illusztrálására, amelyek megcáfolták ezt az előítéletet: az alant látható kétemeletes házról egyáltalán nem lehet első ránézésre megállapítani, hogy kész elemekből rakták össze.

A házunk bánja, ha rossz kivitelezőt választunk
A családi házak tervezett szigetelését akár egy évvel is késleltetheti az építőipari munkaerőhiány. Szakértők szerint érdemes kivárni a jó szakembert, mert a minőségi szigetelés akár 40-50%-kal is csökkentheti a családi házak fűtési költségét.

A boom miatt itt-ott megfigyelhető az új építésű házak minőségének romlása. Az építtetők és kivitelezők igyekeznek olcsóbb anyagokkal és megoldásokkal felhúzni az épületeket. “Gyakran hallják azt ma ingatlanosok, hogy “három évvel ezelőtti épületet mutass, mert most pocsék a kínálat, úgy pörög a piac, hogy a rosszat is megveszik” – mondta Kárpáti.

A magyar házak energiahatékonysága kívánnivalót hagy maga után. “Mi sokkal több energiát fogyasztunk, mint hasonló égöv lakói. Nálunk a kormányoknak mindegy volt, hogy milyen házakat építenek az országban, a lényeg, hogy az embereket tulajdonhoz juttassuk.” A házak önellátóvá válásához, szigetszerű működéséhez hőszigetelés és energiahatékonyság is kell, nemcsak napelem a tetőn, ami megtermeli az energiát.

Kárpáti igyekezett eloszlatni azt a nézetet, hogy a fák beépítése az épületekbe környezetromboló tevékenység lenne. Magyarországon 12 millió köbmétera fa az erdőállomány, ebből 3 millió köbméter esik vihar vagy betegség áldozatául, 6 millió köbméter megy feldolgozásra és 3 millió köbméternyi fa növekszik. Ugyanakkor az összképhez az is hozzátartozik, melegszik az időjárás és egyre kevesebb az építőelemnek is alkalmas fa.

Új megoldásokra kell figyelni az ingatlanvásárlásnál
Az ingatlanpiaci beruházók arra készülnek, hogy elfogynak a készpénzes ügyfelek, ez komoly változásokat hoz. Már idén kiemelt szerepet kap az egyszerű fűtés-hűtés rendszer, a jó szigetelés és az energiaosztálybeli besorolás.