Google és Netflix: óriási az adatforgalom ökolábnyoma

2018. október 25. csütörtök - 19:01 / KlimaBlogger
  •    

Minden Google-keresésünk erőforráshasználattal jár és károsítja a bolygónkat. Nem a felhőben zajlik a netes életünk és üzletvitelünk, hanem a Földön: az adathasználat és adatforgalom igenis szennyező, mint bármely más termelő tevékenység.

Hiába raktuk el a fejünkben, hogy a netes szolgáltatások a „felhőben” léteznek, azoknak nagyon is van földi (öko)lábnyomuk. Szerverközpontok milliói(!) bonyolítják a világháló adatforgalmát, ami az óceánok fenekén húzódó kábeleken halad a kontinensek között, és akkor még szó sem esett a routerekről, kapcsolókról. Az egész rendszer rengeteg energiát fogyaszt.

A szerverközpontokban nemcsak az adattároló gépek működtetésére használják az áramot, hanem a helyiségek hűtésére, különben a szerverek felforrósodnának. Ma már azzal próbálják csökkenteni az energiaigényt, hogy kifejezetten hideg országokba, az északi sark közelébe telepítik ezeket a létesítményeket, hogy minél kevesebb energiát kelljen hűtésre használni.

És mint tudjuk, az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátással jár, kevesebbel, ha megújuló energiát használnak (ám a szolárpanelek vagy szélkerekek gyártása is bizonyos ökolábnyommal jár), többe, ha széntüzelésű vagy földgázüzemű erőműből érkezik a villamos energia.

Kép:PP archív

Kép: PP archív

Karbonlábnyom

A köztudatban mégis teljesen elmosódott – vagy inkább elfelejtődött – annak ténye, hogy a netet nagyon is fizikai infrastruktúrák működtetik, melyek negatív externáliákat, környezeti károkat okoznak.

Az internet alighanem az emberiség által épített legnagyobb – vagy legalábbis leginkább kiterjedt – fizikai infrastruktúra, ami folyamatosan fejlődik, ezért netes felhasználói megmozdulásaink karbonvonzatának kalkulálása nem egyszerű.

Íme néhány beszédes adat:

  • Egy 2015-ben megjelent tanulmány szerint az internet használata annyi üvegházgáz-kibocsátást eredményez, amennyit a globális légi közlekedés ad ki.
  • Naponta 3,5 milliárd keresést bonyolít le a google.com, mely így az internet karbonlábnyomának 40 százalékáért felel.
  • A Google másodpercenként 47 000 keresési igényt elégít ki, ami 500 kilogramm szén-dioxid kibocsátását vonja maga után. Igen, másodpercenként. Ez percenként 30 000 kilogramm CO2.
  • Egy keresés tehát 0,01 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával egyenlő. Mivel egy kilogramm 1000 grammból áll, 0,1 kiló 100 grammot, 0,01 pedig 10 grammot jelent. A Quartz eljuttatta ezeket az adatokat a Google-hoz, kommentet várva, és a cég nem vitatta a számokat. A Google 2009-ben maga is kiadott egy becslést, mely szerint egy keresés 0,1 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár.
  • Itt található egy olyan számláló, ami mutatja, hogy a Google hány kilogramm szén-dioxidot bocsátott ki azokban a másodpercekben, amióta kinyitottad ezt az oldalt.
  • A Google egyik szóvivője a Quartz-nak elárulta, hogy a Google egy-egy felhasználója annyi üvegházgáz-kibocsátást okoz, amennyit egy kocsi pöfékel ki 1,6 kilométeren. A Quartz úgy számolta, hogy ez 360,7 grammot jelenthet.
  • Nincs egyértelműen meghatározva, hogyan kell kiszámítani egy Google-keresés karbonlábnyomát. A legmagasabb számoknál azt is belekalkulálják, hogy a saját komputerünket is be kell kapcsolnunk, illetve bekapcsolva tartanunk, ami szintén áramfogyasztást igényel. Az angliai Carbonfootprint 1–10 gramm közé teszi egy-egy keresés üvegházgáz-vonzatát.

A Google egyébként nagyon igyekszik csökkenteni ökolábnyomát, egyre energiatakarékosabb szerverközpontokat épít. Ráadásul 2007 óta karbonsemleges cégnek számít, vagyis légszennyezését ellentételezi úgy, hogy karbonelnyelő kapacitásokat létesítő projektekbe fektet.

Minden egyes Google-on töltött másodperc légszennyezésének ellensúlyozására 23 fa karbonelnyelő kapacitása szükséges.

A Facebook is nagy légszennyező: saját adatai szerint 2016-ban 718 000 tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ami egyenlő 77 500 amerikai háztartás áramfogyasztásának emissziójával.

Adatforgalom

A Netflix streamingen alapul, vagyis a filmek és tévésorozatok adatai elérkeznek hozzánk, de nem töltjük le őket. Ez az állandó adatáramlás a Netflixen a globális adatforgalom 15 százalékát teszi már ki, állítja a Sandvine.

A videonézés teszi ki a netes adatforgalom felét. A YouTube-é 11,4 százalék, más honlapok videói 13, 1 százalékot, a netes keresés pedig 7,8 százalékot.

Nagy adatzabáló tényezők még a komputerjátékok és a fájlmegosztás. A letöltött adatforgalom 58 százalékát a videók adják ki, minden más eltörpül mellette: a webes keresés 17 százalékkal, a játékok 7,8 százalékkal, a közösségi média 5,1 százalékkal következik, derült ki a Sandvine által kiadott Global Internet Phenomena Reportból, melyhez 150 szolgáltató adatait tekintették át. Ezek a cégek 2,1 milliárd felhasználót fednek le a piacon.

Európában a YouTube a legnépszerűbb videoplatform, utána következik csak a Netflix, a http-honlapok videói, majd az Amazon Prime. Az USA-ban viszont az Amazon Prime népszerűbb, mint a YouTube.

Spoiler

A feltöltős (upload) adatforgalom 22 százalékáért a fájlmegosztó platformok voltak felelősek. Ezek forgalma 31 százalékkal nőtt Európában és a Közel-Keleten. A filmek illegális letöltésének népszerűsége részben azért nőtt, mert a nagy hollywoodi filmeket nagyjából egy időben – néhány nap különbséggel – forgalmazzák a világ minden táján, s mindenki azonnal akarja látni őket. Ugyanakkor az influencerek filmkritikái vagy az online cikkek lelövik, elárulják a filmek meglepő fordulatait, s hogy ne fusson bele a filmrajongó ilyen spoilerekbe, inkább gyorsan „lepirátkodja” valamelyik kalózoldalról a filmet.

A videojátékok letöltése is népszerű. A Call of Duty Black Ops például 101 GB adat letöltését jelenti, ami 14 órányi 4K videó adatmennyiségének felel meg.

A csúcsidőt jelentő órákban az Egyesült Államokban a Netflix teszi ki a letöltős – pontosabban a végfelhasználó felé irányuló – adatforgalom 40 százalékát. Bizonyos kódolási megoldások azonban lehetővé teszik, hogy a tartalomszolgáltatók a leghatékonyabban továbbítsák az adatokat.

(Quartz, BBC)

Exponenciálisan nő
Az internet adatforgalma exponenciálisan nő, aminek több oka is van:
  • A világhálót ma már a botok is használják, nemcsak hús-vér személyek.
  • A videókat egyre többen nézik nagy felbontású formátumokban, 4K-ban, ami nagyobb adatcsomagot jelent.
  • Hosszabb ideig játszanak videojátékokon a felhasználók.