Egyetlen gazdaságpolitikai döntés elég egy tenger eltüntetéséhez

Az Aral-tengernek is nevezett Aral-tó a világ ötödik legnagyobb belföldi víztömege volt egykor. De a moszkvai vezetés úgy döntött, hogy elveszi a tavat tápláló két folyó vizét, és inkább a gyapotföldek öntözését támogatja vele. Óriási hiba volt.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Egykor a világ ötödik legnagyobb szárazföldi – azaz óceánoktól távol lévő – víztömege volt az Aral-tó, amelyet mérete miatt Aral-tengernek is hívtak. Területe elérte a 68 000 négyzetkilométert.

1957-ben a tóból 48 000 tonna halat fogtak ki évente – állítja a National Geographic. De a központi irányítású, tervgazdálkodásos nemzetgazdaság élén álló moszkvai vezetés gondolt egyet, és a gyapottermesztést tette meg prioritásnak.

Jött az utasítás felülről, hogy a tavat tápláló két folyóval inkább táplálják a gyapotföldeket. A folyók így lettek a termőföldek öntözésének eszközei.

A tóba jutó vízmennyiség csökkenni kezdett, s a tó vize tízszer sósabbá vált. Ez a benne élő halak tömeges kipusztulásához vezetett, ami persze tönkretette a helyiek megélhetését. A környező mezők is sósabbá váltak, az állatok megbetegedtek, és elpusztultak.

Kép: archív

A visszahúzódó vízszint homokos területet hagyott maga után. A vízmennyiség olyannyira lecsökkent, hogy a tó két részre szakadt, az egyik Üzbegisztánhoz tartozott, a másik Kazahsztánhoz.

A környéken lakók várható élettartama 64 évről 51 évre csökkent egy üzbég egészségügyi intézet szerint, köszönhetően annak, hogy a viharok által felkavart homokos-sós levegő légúti megbetegedéseket okozott.

A tó területe egykori kiterjedése tizedére csökkent. A kiszárad tengerfenék homokján elhagyott, megrozsdásodott hajóroncsok árválkodnak. Az ENSZ főtitkára a világ „legsúlyosabb környezeti katasztrófájának” nevezte az Aral-tó kiszáradását.  Főleg azért, mert – stílszerűen szólva – emberek kezén szárad.

A Déli Aral-tenger mára teljesen eltűnt, az Északi Aral-tenger számára viszont van remény, hiszen 2005-ben vízduzzasztó gátat építettek rajta. Azóta 18 százalékkal gyarapodott a tó területe, s a halállomány is visszatért – állítja a KIMEP University.

A helyi gazdaság azonban még mindig gyenge lábakon áll. Az Aral-tó tragédiája intő példa arra, hogy a körültekintést nélkülöző emberi beavatkozás az ökoszisztémákba milyen nagy – és gyakran visszafordíthatatlan – károkat tud okozni.

(WEF)

Véleményvezér

A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo