Bill Gates pénzéből fejlesztették a szennyező, nitrogén-alapú műtrágyák utódját

2018. november 24. szombat - 12:01 / Kriston László
  •    

A nitrogén-alapú műtrágyák használata globális probléma, hiszen a nitrogén visszajut a légkörbe, ahol mint a szén-dioxidnál háromszázszor erősebb üvegházgázként fejti ki hatását. Bill Gates, Jeff Bezos és Michael Bloomberg egy olyan trágya-innovációba fektettek pénzt, mely kiválthatná a műtrágyát.

Több oka van annak, hogy a nitrogénes műtrágyák környezetromboló hatásúak:

  • Túl sok energiát emészt fel az előállításuk. A műtrágyagyártás felelős a világ energiafogyasztásának 3-4 százalékáért.
  • Talajba juttatásuk után elszennyezik a talajvizet és csökkenti azok oxigéntartalmát, ami viszont a vizi élővilág kipusztulását gyorsítja. (Ebből erednek például a halálzónák a Mexikói-öbölben. A Mississippi-folyó magával hozza a bioetanolt gyártó üzemek ipari szennyvizét és a termőföldek nitrogénszennyezését.)
  • A nitrogénnel szennyezett víz az emberi egészségre is káros: ha kapcsolatba kerülünk vele, fájdalmas viszketegséget és kiütéseket okozhat a bőrön, a víz elfogyasztásától pedig máj- és vesekárosodást szenvedhetünk.
  • A nitrogén háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

Bill Gates, Jeff Bezos, Michael Bloomberg és más ökotudatos milliárdosok 70 millió dollárt adtak össze a Pivot Bio nevű energetikai amerikai startup számára, mely olyan megoldással állt elő, mely kiválthatná a nitrogén-alapú műtrágyát.

Kép:MTI

Kép:MTI

A Pivot Bio egy olyan baktériumot fogott munkára, melyet tulajdonképpen inaktív tényező lett a természetben a műtrágyák miatt. Karsten Temme, a cég társalapítója így magyarázta el a baktérium és a műtrágyák szerepét:

  • A növények növekedése olyan, mint az emberi test fejlődése. Vannak meglóduló növekedési szakaszai, amilyen az ember életében a kamaszkor. Ilyenkor intenzív táplálásra lenne szüksége a növénynek, de mivel a nagyipari módszerekkel termelő gazdaságokban a vetés során kiszórják a műtrágyát, mert utána a növekvő növények közé már nem tudnak bemenni a -gyakran nagy kerekeken közlekedő- gépekkel, járművekkel, pont a legkritikusabb időszakban nem kap elegendő tápanyagot kellő gyorsasággal a növény.
  • A Business Insider cikkében meg nem nevezett baktériumot tulajdonképpen a nitrogén-gazdag műtrágyák használata tette haszontalanná. Látens, inaktív tényezőkké váltak a termelésben. “Felfedeztük a mikrobiom elveszett részét”, nyilatkozta Temme. (Szóhasználata alighanem arra utalhat, hogy a baktérium genetikai változáson mehetett keresztül a változó körülmények hatására.)
  • A cég a baktériumon génmódosítást hajt végre, hogy a nitrogén jelenlétében is működésbe lendüljön a baktérium. Magyarán a gazdák továbbra is használhatnak műtrágyát, de jóval kevesebbet, mert a munka egy részét elvégzi a baktérium, éppen a növény legérzékenyebb, legintenzívebb növekedési szakaszában.
  • A farmerek tehát folyékony oldatban permetezhetik a baktériumot a növényre, vagy akár magára a vetőmagra. Amint megindul a gyökerek növekedése, a baktérium ráveti magát és réteget képezve bevonja, akár egy kesztyű és ettől kezdve napi szinten táplálni kezdi a növényt.
  • Ily módon a jelenleg használatos nitrogénes műtrágya-mennyiség negyedét meg lehet spórolni. Ami óriási mennyiség globálisan, hiszen az éves műtrágyahasználat idén 199,4 millió tonna körül alakul, ebből 119,5 millió tonna a nitrogén-alapú műtrágya.

Az innovációt már “bizonyítottként” emlegeti a Pivot Bio, vagyis a gyakorlatban is tesztelte a baktérium jótékony hatását. A cég első termékét az amerikai kukoricatermelőknek szánják, további kutatás után pedig a búzára és a rizsre is előállnának génmódosított baktériummal. (Az agráriumban a kukorica-, a búza- és a rizstermésre fordítják az éves nitrogén-mennyiség közel felét.)

Terülj, terülj asztalkám - nitrogénnel. (Kép: SXC)

Terülj, terülj asztalkám – nitrogénnel.
(Kép: SXC)

A szóban forgó baktériumban, mint céges termékben, megvan a lehetőség, hogy csökkentheti az agrárium és az élelmiszerellátás energialábnyomát, környezetszennyezését és egyúttal megóvhatja bolygónk talajvizeit és tengeri ökoszisztémáit. A vállalkozás azt is állítja, hogy a baktériummal termeszteni olcsóbb, mintha csak a nitrogén-alapú műtrágyával dolgoznának a gazdák.

(Business Insider, statista.com)

Türelmes tőke
A Pivot Bióba történt befektetés az említett milliárdosok -Gates, Bezos és Bloomberg- részéről egy nagyobb kezdeményezés része. Breakthrough Energy Ventures (BEV), azaz Áttörés Energia Vállalkozások néven hozták létre azt a befektetési alapot, mely “türelmes tőkét” nyújt tudósok és feltalálók cégeinek, hogy olyan megoldásokkal álljanak elő, melyek forradalmasítják -értsd környezetbaráttá és kevésbé erőforrásigényessé változtatják- a világ jelenlegi energiatermelési és -fogyasztási rendszerét.
Az alapba egymilliárd dollárt raktak be a milliárdosok és a befektetett összegekre húsz éves türelmi időt szabtak ki – eddig nem követelnek hozamot, hogy az innovatív elméknek legyen idejük új, “transzformatív” megoldásokon agyalniuk, s azokat a gyakorlatban tesztelniük.