Aggódnak a magyarok a klímaváltozás miatt, mégsem tudják mit tervez a kormány

Nagyjából már összeállt a kormányzati klímastratégia, de mi van az ország lakosságának fejében, hogyha a globális felmelegedésről és a fenntartható fejlődésről van szó? Részletesebben is megnéztük az ITM által készített társadalmi felmérés eredményét.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A minisztérium még tavaly novemberben tette elérhetővé a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapelveinek társadalmi egyeztetése céljából összeállított kérdőívet, amelyre végül közel 200 ezer érvényes válasz érkezett.

Felemás a magyarok hozzáállása

A válaszadók több mint 97 százaléka egyetért azzal, hogy az ember egyéni döntéseivel, fogyasztási magatartásával hatással van az éghajlatváltozásra, 92 százalék pedig hajlandó lenne megváltoztatni életmódját, étkezési vagy vásárlási szokásait annak érdekében, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez.

Érdekesség, hogy amellett, hogy a kitöltők 92 százaléka támogatja azt, hogy Magyarország 2050-re karbonsemleges legyen, jelentős mértékben előfordultak olyan válaszok is, amelyek a probléma megoldásának sürgősségét hangsúlyozták, több esetben azt kiemelve, hogy a „2050 már túl késő.”

A most elkészült, 2050-ig tervező Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ismertségén még jócskán akadna mit fejleszteni, hiszen még a minisztérium felmérésére válaszolók több mint fele nem hallott létezéséről, míg csupán 9,4 százalék vallotta azt, hogy tisztában van a tervezet tartalmával.

Úgy tűnik, hogy a magyarok jelenleg a klímaváltozás az energia-, és vízgazdálkodásra, valamint a természetvédelemre gyakorolt hatásai miatt aggódnak a leginkább

A válaszadók az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás és a természetvédelem szektorokban érzik legnagyobb szükségét az alkalmazkodási intézkedéseknek. Magasnak tartják továbbá a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kitettségét is.

A válaszadók szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az ágazatok közül az energiaiparnak (82%) és a közlekedésnek (77%) szükséges a leginkább hozzájárulnia. A válaszadók az összes többi ágazat hozzájárulását 50 százalék alatt értékelték.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo