A Világbank új vezetője sem favorizálja a széntüzelésű erőműveket

2019. április 25. csütörtök - 19:01 / Kriston László
  •    

Trump visszahozná az élvonalba a széntüzelésű erőműveket, fittyet hányva arra, hogy már nem gazdaságos a működtetésük az olcsóbb alternatívák, mint például a földgázüzemű erőművek és a napenergia mellett. A Világbank Trump által jelölt új vezetője azonban nem nyúl hozzá a bank azon politikájához, hogy kivonul a széntüzelésű erőművek finanszírozásából.

A nemzetközi gazdaságpolitika intézményrendszerének egyik régi hagyománya, hogy a Világbank elnökének személyét alapvetően az USA hagyja jóvá -hiszen a Világbank legnagyobb donorja az USA-, a Nemzetközi Valutaalap vezetőjének kinevezése felett pedig Európa mondja ki a végső szót.

David Malpasst a Világbank élére Donald Trump jelölte. Ez okozott némi félelmet a harmadik világot segélyező fejlesztési ügynökségek körében, mondván Malpass talán az Amerika elsőségéről szóló (America First) doktrínát és a fosszilis-párti hitelnyújtó politikát érvényesítené -növelve a széntüzelésű erőművek támogatását- sőt esetleg nyomásgyakorló játszmázásba kezd Kínával.

szénerőmű látképe

Kép:WWF

Malpass azonban a kinevezésekor sietett eloszlatni az aggodalmakat: szeretne szorosabb együttműködést megvalósítani Kínával és nem kíván lazítani a Világbank klímavédelmi elkötelezettségén, azaz nem írja felül a bank korábbi vállalását, miszerint kivonul a széntüzelésű  erőművek finanszírozásából. Malpass hangsúlyozta, ezt a döntést a felügyelő bizottság tagjai és a bank kormányzói hozták meg és nem számít rá, hogy ez változna.

A napelem bizniszben sem mind arany, ami fénylik
Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen. A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelem-projektek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít eligazodni.

Malpass régi motoros a közfinanszírozás szférájában, legutóbb az amerikai jegybanknak és Pénzügyminisztériumnak számító U.S. Treasury nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be. 2018-ban éppen ő játszott kulcsszerepet abban, hogy a Világbank tőkéjét 13 milliárd dollárral emelték fel. Ebben fontos szerepet kapott az az új elhatározás, hogy a Világbanknak többé nem a közepes jövedelemszintű országoknak kell hiteleznie, hanem az alacsonyabb egy főre jutó GPD-t felmutató államoknak.

Malpass a tavalyi tőkeemelésnél még kritizálta azt a gyakorlatot, hogy Kína pénzeket vesz fel a Világbanktól Peking és régiója fejlesztéséhez. Kinevezése után a szakember inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy Kína hitelfelvétele már csökkenőben van, az ország részvételére azonban szükség van a Világbankban, s ez leginkább a tudás, a szakértelem megosztásában és Kína növekvő pénzügyi hozzájárulásában teljesedne ki a jövőben – vagyis Kína a megsegített, a támogatott szerepköréből előlépne donorországgá.

Malpass nekilát a Világbank működésének átszervezésébe is, és ebben prioritásnak tekinti, hogy a szervezetnek erősödjön azon képessége, hogy minél több embert tudjon kihúzni a mélyszegénységből.

 

(Reuters)