A vállalatokkal oldaná meg a világ gondjait az ENSZ

2016. október 26. szerda - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

A 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési célok megvalósítása világszerte háromezer milliárd dollár költséggel, beruházással jár; így a hazai vállalatoknak is jó lehetőséget jelenthet, ha részt vesznek a globális problémák megoldásában.

Gőzerővel zajlik Magyarországon is az ENSZ által tavaly szeptember végén elfogadott 17 globális fenntartható fejlődési céllal kapcsolatos tájékoztató és előkészítő munka, többek közt számos rendezvénnyel, valamint az oktatási intézményekkel és a hazai vállalatokkal történő kapcsolatépítéssel is támogatja a célok megvalósulását a Magyar ENSZ Társaság (MENSZT) – mondta Simai Mihály, a társaság elnöke az ENSZ megalakulásának 71. évfordulója alkalmából.

A „születésnapját” hétfőn ünneplő ­­­­­­globális szervezet egy évvel ezelőtt, 2015. szeptember végén határozta meg azt az összesen 17, többségében 2030-ra elérendő fenntartható fejlődési célt, amelyek megvalósulásával jobbá tehető a világ az akkor már 8,5 milliárdnyi rajta élő ember számára. A fontosabb célkitűzések között megtaláljuk többek közt a mélyszegénység megszüntetését, az igazságtalanság és az egyenlőtlenségek elleni harcot, illetve a klímaváltozás problematikájának a megoldását is.

Itt találja dr. Faragó Tibor részletes írását a fenntartható fejlődési célokról.

fenntartható fejlődési célok magyarul

Kép: ENSZ

Lehetőség is

A célok eléréséhez egyes becslések szerint mintegy 3000 milliárd dollárra van szükség, a finanszírozás előteremtésében, illetve a végrehajtásában a közfinanszírozás és kormányzati segélyek központi szerepet játszanak majd világszerte, ugyanakkor a magánszférából származó támogatások, adóreformok által beszedett többlet és az illegális pénzáramlások és korrupció csökkentése révén felszabadított források szintén elengedhetetlenek a sikerhez. „A fenntartható fejlődési célok esetében történt meg talán először az ENSZ történetében, hogy a vállalatoknak, a nemzetközi szakmai szövetségeknek és kamaráknak ilyen jelentős szerepet szántak a program kidolgozásában, illetve a megvalósításában. Ez mindenképpen érthető, hiszen a meghatározott problémakörök mindegyike globálisan érinti az üzleti életet, kapcsolódik hozzá” – emeli ki Simai Mihály.

A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó, így a felelős üzleti működés szép lassan a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. Kolonc helyett iránytűvé válik.

A vállalatoknak több szempontból is komoly szerepük lehet a fenntarthatósági célok megvalósulásának elősegítésében: egyrészt például olyan eszközök, technológiák elterjesztése által, amelyek segítik a tömegek információhoz való jutását, vagy növelik a termelés hatékonyságát, vagy a munkához jutást segítő, a megfelelő szakértelem kifejlesztését támogató képzések, illetve a technológiai fejlődést erősítő tudományos kutatómunkák indításával.

A vezetők is látják a felelősségüket
A magánszektor fontos szerepet játszott az egyes országok társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felmérésének eredményei szerint. A válaszadók egyharmada látja úgy, hogy a felelős vállalatirányítás el fogja érni azt az érettségi szintet, ahol a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni.

„A tudásintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi cégek, illetve az azokban dolgozó magasan képzett munkaerő számára is jó lehetőséget jelentene, ha a vállalatok aktívabb szerepet vállalnának az ENSZ által meghatározott célkitűzések megvalósításában” – véli Simai Mihály. Véleménye szerint különösen fontos a nagy nemzetközi társaságok hálózatainak aktív részvétele, amelyeknek számos nálunk működő vállalat is része. A célok elérése és a feladatok  végrehajtása az egyes államokban feltételezi az adott ország állami szerveinek, tudományos életének, magánvállalkozásainak és a civil társadalom szervezeteinek együttműködését.

Élelmiszeripar, mezőgazdaság lehet az élharcos

Az új technológiák elterjesztésének, ezek használatának többek közt a mezőgazdaság és élelmiszergyártás fejlesztésében lehet rendkívül nagy a szerepe. A világszerte megtermelt élelmiszer nagy részét elpazarolják, egyes szakértők szerint az éhínség globális megoldására nem is lenne szükség új gyártókapacitás létrehozására, hanem csupán a jelenleg megtermelt mennyiség megfelelőbb újraelosztására. A technológiáknak, digitális megoldásoknak az egészségügy globális problémáinak megoldásában is kiemelt lehet a szerepük, például a világméretű járványok elleni küzdelemben.