A lakók dönthetik majd el, mire költsön a városvezetés

2018. június 28. csütörtök - 19:01 / Kriston László
  •    

A brazíliai Porto Alegrében is 1989-ben történt rendszerváltás: a polgárok nemcsak közvetlenül igényelhették bizonyos projektek beindítását, de a konkrét költésekbe is beleszólhattak. A részvételi büdzséirányításnak ezt a formáját ugyan nemrég felfüggesztették szülővárosában, de az elmúlt közel harminc évben 2700 önkormányzat vette át a modellt.

A képviseleti demokrácitól eltérően, ahol kinevezünk képviselőket, hogy képviseljék az érdekeinket, a közvetlen demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ez azt jelenti, hogy szavazhat az életét és környezetét érintő kérdésekben. A városok fejlesztése, a közpénzek elköltése is egyre inkább ilyen döntéshozatali mechanizmusoknak lesz tárgya. 1989-ben a brazíliai Porto Alegre lakói lehetőséget kaptak, hogy közvetlenül beleszólhassanak lakóhelyük jövőjének formálásába.

A részvételi „költségelés” vagy büdzséirányítás (budgeting) nem azt jelenti, hogy a polgárok beszállnak a projektek finanszírozásába, hanem hogy szavuk van abban, a város mire költi az adófizetők pénzét. A modellt 2700 önkormányzat vette át világszerte. De pont Porto Alegrében feneklett meg a módszer, s ottani hanyatlása most egy új tanulmány tárgya, amit a World Resources Institute ad ki, és az „Egy egyenlőbb város felé” címet viseli. Az egyenlőség a szolgáltatások egyenlőbb megoszlását jelenti. (Egyébként a davosi Világgazdasági Fórum antitézisének kitalált, a globalizáció kritikusait összeterelő World Social Forumot is Porto Alegrében rendezik meg évente.)

Behozta az árát a bécsi szemétrendőrség

A városlakók szava

1989-ben Porto Alegre vezetése azért döntött a polgárok nagyobb döntéshozatali bevonása mellett, hogy így segítse a város rohamos fejlődését, és biztosítsa, hogy a lakosság lehető legnagyobb hányada részesüljön a város kínálta szolgáltatásokból. A koncepció a szociáldemokrata elkötelezettségű Munkások Pártja vezetőinek fejében fogant meg.

A város polgárai gyűléseken fogalmazhatták meg igényeiket, és szólhattak bele a közpénzek elköltésébe. A mechanizmus hangot adott a szegényebb néprétegeknek. A módszerrel azt is sikerült megvalósítani, hogy a társadalom alsó osztályai nagyobb mértékben részesüljenek a város alapszolgáltatásaiból. 1997-re a következő eredményeket érték el:

  • A korábbi 75 százalékról 98 százalékra nőtt a szennyvíz- és ivóvízhálózatba bekötött háztartások aránya.
  • Az egészségügyi és oktatási irányú költések a város költségvetésében 13 százalékról 40 százalékra nőttek.
  • Az iskolák száma megnégyszereződött.
  • A szegénnegyedekben végzett útépítés a korábbi volumen ötszörösére nőtt.
  • A részvétel is nőtt: a városi költségvetésről szóló nyilvános értekezleteken 1990-ben még ezernél kevesebb ember vett részt, 1999-ben viszont már negyvenezer.
  • Nemcsak kisszámú lakónak kedvező, hanem nagyméretű projektek is létrejöttek a lakók döntései nyomán, ilyen volt például az az esőgyűjtő rendszer, ami megakadályozta a földcsuszamlásokat, és egy új szennyvíztisztító üzem felépítése.

Összeomlás

A 2000-es évekre azonban elvesztette lendületét a módszer. Miért? Mert új pénzek váltak hozzáférhetővé szövetségi szinten, s ez a támogatás már nem követelte meg a többség – és főleg a szegények – szavát.

varos_felulrol_pixabay

Kép: Pixabay

A Munkáspárt négyszer nyert a választáson, aztán hatalomra került az ellenzéke, mely csökkentette annak a pénznek a mennyiségét, ami felett a városlakók közgyűlései rendelkezhetnek. A jobbközéphez tartozó Brazil Szociáldemokrata Párt 2016-ban vette át az irányítást, és 2017-ben két évre felfüggesztette a közvetlen demokráciát költségvetési ügyekben, mondván ilyesmire nincs pénz, és egyébként is reformra van szükség.

Döbbenetes módszerekkel készülnek az éghajlatváltozásra
A tengerszint-emelkedés miatt a vízen lebegő városok, mesterséges szuperfák, amelyek elnyelik a szmogot, és hűsítik a településeket, újragondolt gyártelepek, mindez csak néhány példa, hogyan készülnek a városok az éghajlatváltozásra.

Így ért véget a nyílt kormányzás zászlóvivőjének számító kísérlet. Társadalomtudósok most azt elemzik, milyen tényezők játszottak be a rendszer szétesésébe. Alapvetően három okot látnak:

  • Politikai elkötelezettség: olyan jogi garanciákat kell beépíteni a rendszerbe, amik garantálják, hogy a megszavazott programok valóban el is indulnak. Több ezer projekt vár még megvalósításra, amit a ’90-es és 2000-es években fogadtak el.
  • Pénzügyi erőforrások: kétféle finanszírozás kell, az egyik a szétosztható pénz, a másik a lakossági közgyűlések népszerűsítésére fordítandó kampánypénz. Promóció nélkül a polgárok nem fogják tudni, milyen döntéshozatali erő van a kezükben.
  • Nagy létszámot elősegítő helyszín: olyan színház- vagy gyűlésteremben kell megrendezni a találkozókat, ahol nagy számban jelenhetnek meg emberek, s a lakosság számos szegmense is könnyen meg tudja közelíteni a helyszínt.

(World Resorces Institute, WEF)

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.