Útikalauz a kockázati tőkebefektetés stopposainak

2018. november 28. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A kockázati tőkebefektetés folyamata sok esetben összetettsége miatt nem látható át a tőkét kereső vállalkozók számára. Fontos azonban tisztában lenni már akár az első pitch-ünk megtartása során azzal, hogy ötletünk pozitív fogadtatása esetén milyen folyamatok várnak még ránk. Az alábbiakban dr. Pintér Attila tőkebefektetési szakértőnk, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda alapítójának bevonásával segítünk ezen folyamat megértésében.

Dr. Pintér Attila

Dr. Pintér Attila

PP: A kockázati tőkebefektetés hány szakaszra bontható?

PA: Mi jogászok hajlamosak vagyunk a legtöbb fogalmat akként meghatározni, hogy a fogalmakat két elemre vagy szakaszra bontjuk. Ehhez hasonlóan a kockázati tőkebefektetés is felosztható két ilyen jól elkülöníthető szakaszra, amely mind a befektetőtől, mind a társaságtól, továbbá az egyéb szakértőktől, így különösen a jogászok, pénzügyi szakemberek, nagy erőfeszítést és komoly befektetett munkát igényelnek.

PP: Milyen szakaszok ezek, és egymástól mennyire elkülöníthetőek?

PA: Az első szakasz végét mindenképpen a tőkebefektetés összegének megérkezéséhez kötném, mivel szinte miden esetben a társaságnak valamilyen feltétel(eke)t szükséges teljesítenie ahhoz, hogy a szindikátusi szerződésben foglalt pénzösszeg megérkezzen a bankszámlájára. Hasonló esettel találkoztunk egy nem olyan rég a közreműködésünkkel zárult befektetés esetén, amelynél a társaságnak GDPR szabályzatot kellett készítenie ahhoz, hogy a befektető belépjen a cégbe. Ennek teljesítését követően juthatott hozzá a tőkebefektetés összegéhez.

Az első szakasz lezárását követően már a társaságon a sor, hogy megkezdje a befektetés felhasználását és megvalósítsa üzleti tervét.

PP: A második szakasz miért tekinthető a kockázati tőkebefektetés részének?

PA: Ezen második szakasz során történik ugyanis a termék fejlesztése, piacra vitele. Ez a befektető részéről folyamatos monitoringozást jelent, amely során a társaság üzleti tervében foglaltak megvalósulását követi figyelemmel, azt vizsgálja, hogy a terv-tény adatok egymástól eltérnek-e, a társaság végrehajtotta-e az üzleti tervét. Ekkor akár a szerződéses keretrendszerbe való beavatkozás lehetősége is felmerülhet, pl. további tőkeinjekció juttatásával a társaságnak, vagy rosszabb esetben a befektető kénytelen lesz szerződésszegési szankciókat érvényesíteni.

A startupok a befektetők kedvencei
2018 első negyedévében a kockázatitőke-iparág újra az erősödés jeleit mutatta, az év második felében pedig az új állami és magánalapok indulása hozhat további fellendülést 2017-hez képest. Két, viszonylag friss trend is megjelent a befektetési piacon: erősödik az alapok regionális aktivitása, és több nagyvállalat is létrehozta a saját kockázati tőkealapját.

PP: Az első szakaszban a jogászokat mikor vonják be?

PA: A befektetők a jogi átvilágítások alkalmával veszik igénybe a jogászok segítségét. Ezen kívül a felek a Term Sheet tárgyalások során és a szindikátusi szerződés megszövegezésekor szokták kérni a segítségünket. A Term Sheet egyeztetések során a felek számára egy jogintézmény ismertetésében vagy a Term Sheet megszövegezésében nyújtunk általában segítséget.

PP: Milyen szerepet tölt be egy jogi átvilágítás a tőkebefektetés során?

PA: A legtöbb befektető a jogi- és pénzügyi (esetenként szakmai) átvilágító megállapításaira alapozva hozza meg a döntését. Erre tekintettel a jogi átvilágítás és annak megállapításai kiemelt szerepet játszanak a kockázati tőkebefektetés során. Az esetek többségében az átvilágításokban jelzett megállapítások a szindikátusi szerződésben köszönnek vissza, amelyet a társaságnak teljesítenie szükséges a tőke átutalását megelőzően. Ezenkívül a legtöbb befektető az átvilágítások eredménye alapján határozza meg a társaság cégértékét. A cégértékelés pedig oly módon hat ki a teljes befektetésre, hogy ez alapján határozzák meg a befektető üzletrészének mértékét, valamint a befektető elvárásait, esetleg elvárt hozamát.

Mit néz meg a cégben egy befektető?
A tőkebefektetés hasznos eszköz lehet egy növekedő vállalat számára, azonban fontos tudni, hogy mire készülhetünk egy ilyen ügylet előtt. Az alábbi cikkben tőkebefektetési jogi szakértőnk, a Dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda közreműködésével szedtük össze azon szempontokat, amelyeket a befektetők a döntésük meghozatalakor figyelembe vesznek.

PP: Mire kíváncsi egy jogi átvilágítás során a befektető?

PA: Általában a jogi átvilágítás azt méri fel, hogy mennyire jogszerűen működik egy adott társaság, a törvényi szabályozást és saját belső szabályait betartja-e, továbbá a társaság életében milyen releváns jogi problémák merültek fel és arra milyen jogi megoldások adhatók a kockázati tőkebefektetést megelőzően. A jogi átvilágítás keretében kerül sor a szellemi termékek vizsgálatára is. Ezen terület alapos feltérképezésére mindig különös figyelmet szentelnek a befektetők, mivel kiemelten fontos annak tisztázása, hogy az adott szellemi termékkel a társaság ténylegesen rendelkezik-e.

PP: A szindikátusi szerződés aláírása és a tőke megérkezése között mennyi idő szokott eltelni?

PA: Az esetek többségében a befektetők egyes feltételek társaság általi teljesítéséhez kötik a tőke átutalását. Ezen feltételek, amelyet a befektetők mérföldköveknek hívnak, általában a jogszerű, vagy átlátható működés megteremtését, vagy valamilyen üzemi, üzleti eredmény elérését tűzik célul a menedzsment részére. Tipikusan olyan feltételek merülnek fel, amelyet az átvilágítások kimutattak, és a befektetést megelőzően nem tudott a társaság teljesíteni. Ezek teljesítése általában legfeljebb néhány hétig tart, amelyet már gyorsan követ a befektetési összeg átutalása.

 

 

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek