Uniós források nélkül nem jó üzlet a szociális szövetkezet?

2019. május 08. szerda - 14:03 / piacesprofit.hu
  •    

Jelentősen visszaesett az új szociális szövetkezetek száma, és a régiek közül sok a megszűnt vagy a gazdaságilag inaktív – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.

A 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll ezen vállalkozások működésének a középpontjában.

Forrás: Opten

Forrás: OPTEN

Az OPTEN adataiból kiolvasható, hogy míg 2015–2016-ban évente közel 500 új szociális szövetkezetet jegyeztek be, addig 2017-ben már csak 304-et, tavaly pedig mindösszesen 50-et. Ezzel párhuzamosan a vizsgált időszakban drasztikusan megugrott a megszűnések száma. 2018-ban már több mint 300 szociális szövetkezet „húzta le a rolót”. Jelentős a gazdaságilag inaktív, illetve a pénzügyi beszámolót le nem adott szövetkezetek száma is.

Bizakodásra csak a CFI és az árbevétel vizsgálata adhat okot, hiszen a szociális szövetkezetek összárbevétele évről évre egyenletesen növekszik. 2017-ben már 27 milliárd forint felett járt az ilyen vállalkozási formában működő gazdasági szereplők nettó árbevétele.

Szövetkezet: nem átkos, hasznos!
A szövetkezetek döntő többsége ma több mint vállalkozás: küldetésükben társadalmi feladatokat is ellátó szervezetek. A versenyszférában vagy a szociális gazdaságban egyaránt fellelhetők, és jelen vannak a civil szférában is. A tagjai a tulajdonosok, akik a fogyasztókból, termelőkből, illetve a szövetkezeti dolgozókból állnak.

A cégfluktuációs index (CFI) alakulása, amely az adott időszak alatt megszűnt, és az újonnan alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az mutatja, hogy ha lassan is, de csökkent a turbulencia. A 2015-ben mért 22,9 százalék rendkívül magas volt az országos átlaghoz viszonyítva, ez 2018-ra 12,5 százalékra mérséklődött.

Az uniós források nélkül…

A szociális szövetkezetek árbevételének mindig jelentős részét tették ki az uniós pályázati források. Ennek oka, hogy a kevés tőkével és zömmel hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó szövetkezeti tagokkal működő szociális szövetkezetek csak ilyen forrásokból tudták a gazdasági tevékenységük beindításához szükséges infrastrukturális és eszközpark-beruházásaikat megfinanszírozni. Többségük számára a banki hitelezés vagy elérhetetlen vagy túl költséges. 2017-ben a szociális szövetkezetek 97 darab projektjükre összesen 4 288 199 846 Ft támogatást nyertek, ami az ugyanebben az évben elért összárbevételük 15,6 százalékát tette ki. Tavaly pedig 95 nyertes projektre 3 694 174 887 Ft támogatást szereztek meg.

Az adatok azt mutatják, hogy a sokszor átgondolatlan üzleti modellre alapított szövetkezetek ideje lejárt, csak a valós piaci igényeket felismerő és kiszolgáló, valamint az uniós és egyéb forrásokat sikeresen felhasználó szociális szövetkezeteknek van jövője – mondja Hantos Zoltán, az Opten Kft. projektmenedzsere.