Új remény a devizahiteleseknek

2018. szeptember 28. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az elmúlt időszakban már szinte minden egykori devizahiteles beletörődött, hogy előbb a bankok, majd utóbb az állam is átverte. Előbb anélkül kínálták, nyakló nélkül a svájci frank hiteleket, hogy értelmesen elmagyarázták volna: ennek komoly kockázatai vannak, amíg Magyarország nem lép be az euróövezetbe. A helyzetet csak súlyosbította, hogy 2014-ben az állam hozott olyan törvényt, amivel az egykori devizahiteleket kötelezően forintosították, azonban valahogy elfelejtettek azzal foglalkozni, hogy ezek az egykori devizahitelek feltételei tisztességesek voltak-e a nem pénzügyi szakember hitelfelvevők szempontjából?

A devizahitelesek döntő többsége időközben kénytelen-kelletlen beletörődött abba, amit megváltoztathatatlannak látott: abba, hogy a magyar állam nem segíti őket a bankokkal vívott jogi küzdelmükben, nem számíthatnak komoly állami támogatásra, ezért belementek a bankok által javasolt utólagos megállapodásba, forintra váltották a hiteleiket, és ezzel kizárták magukat abból a lehetőségből, hogy később bíróság előtt vitathassák egykori hitelszerződésük feltételeinek a tisztességességét.

Az EU ismeri az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárást. Ez azt jelenti, hogy egy nemzeti bíróság (jelen esetben a magyar) az előtte folyamatban lévő ügyben kérdést intézhet az Európai Unió Bíróságához (Curia), arra kérve ezt az uniós testületet, hogy foglaljon állást, vajon a perbeli ügyet érinti-e az uniós jog, és ha igen, milyen módon, hogyan kell azt értelmezni?

eu zászló

Kép: EU

Az OTP kontra Ilyés Teréz és Kiss Emil ügyben éppen ezt tette a Fővárosi Ítélőtábla. A magyar bíróság azt kérdezte a Curiától, hogy értékelheti-e valamely hitelszerződési feltétel tisztességtelenségét, ha az nem világos és érthető, annak ellenére, hogy a 2014-es magyar törvény hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését?

A Curia a minap meghozott állásfoglalásában kiállt a magyar (és minden más tagállambeli!) fogyasztók mellett, és elvi éllel rögzítette: a hatályos törvénnyel nem érintett szerződési feltétel – a jelen esetben pl. az, amely az árfolyamkockázatra vonatkozik – nincs kizárva tisztességes fogyasztói szerződésekről szóló európai irányelv hatálya alól. A szerződési feltétel tisztességtelen jellegét tehát a nemzeti bíróság igenis értékelheti, ha az eseti vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az adott szerződési feltételt a hitelt fölvevő magánszemély számára nem elég világosan és közérthetően fogalmazták meg.

Biztosítani kell a tisztességes feltételeket!
A devizahitel-adósok helyzetének rendezése céljából elfogadott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztói devizahitel-szerződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt az adós ne szenvedjen hátrányt – mondta ki az Európai Bíróság.

E tekintetben a Curia álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a magánszemély kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára. Ebből az következik, hogy az átlagos – általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz (HUF) a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához (CHF) képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, esetlegesen jelentős és negatív gazdasági következményeinek értékelésére is.

A Curia azt is megerősíti, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie az árfolyamkockázatot telepítő szerződési feltételen kívüli szerződési feltételek adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.

Csodák nincsenek, a hiú ábrándok nem tüntethetik el a valóságot. Azok a devizahitelesek, akik az elmúlt időszakban kiegyeztek a bankjukkal, maradék hitelüket forintosíttatták, sajnos ez alapján a Curia-határozat alapján sem kerülhetnek jobb helyzetbe: az ő számukra sajnos már végleg elment a hajó. Azok azonban, akik ezt a lehetőséget nem adták föl, nem fogadták el, és tovább küzdöttek, pereltek, azok számára most fölvillant egy reménysugár, mert a Curia előzetes döntéshozatali határozatának a figyelembevétele a magyar bíróságok számára kötelező. Mostantól tehát megnyílt az út ahhoz, hogy – bizonyos feltételek fönnállása esetén, tehát nem minden esetben! – bíróság előtt vitathassák egykori, még ma is érvényes hitelszerződésük egyes szerződési feltételeinek (pl. az árfolyamkockázatról szóló rész) tisztességességét. Mivel pedig a tisztességtelen, jó erkölcsbe ütköző feltétel a polgári jog általános szabályai szerint semmis, a magyar bíróságok mostantól megállapíthatják ezeknek az árfolyamkockázatra vonatkozó banki feltételeknek a semmisségét. Ehhez azonban alapos, minden lényeges körülményre kiterjedő bizonyítási eljárásra – azaz polgári perre – van szükség.

Az esély tehát újra megnyílt. A magyar devizahitelesek a magyar államra ugyan nem, de az unió bíróságára számíthattak. Ez némi megnyugvásra mindenesetre alapot adhat.

A Curia összefoglalójából készült írásunkat itt olvashatják!

Szerző:

dr. Szlávnits László

ügyvéd

Szlávnits Ügyvédi iroda

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek