Tipikus munkáltatói hibák felmondáskor

2014. december 01. hétfő - 13:45 / asalgo
  •    

Határozott idejű munkaviszonyt nem lehet rendes felmondással megszüntetni, próbaidő után csak indoklással lehet felmondani a dolgozónak, próbaidő alatt viszont nem célszerű indokolni a munkaviszony megszüntetését. Mire érdemes még ügyelni?

A munkaviszony megszüntetését rendszerint csak az egyik fél akarja. Attól függően, hogy milyen okból hozza a felmondó fél a döntését, beszélhetünk rendes illetve rendkívüli felmondásról.

Rendkívüli vagy rendes

Az egyik legnagyobb különbség, hogy a rendkívüli felmondásnak – nevéből adódóan – rendkívüli oka kell, legyen. Alapvetően ez azt jelenti, hogy az egyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi. A törvény nem határozza meg a felmondásra okot adó körülményeket. Mindig az adott munkakörben, csak a konkrét körülmények vizsgálata alapján állapítható meg, hogy az a rendkívüli felmondásra okot ad-e. Viszont a törvény lehetőséget ad a feleknek, hogy munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben meghatározzák azokat az eseteket, amikor a rendkívüli felmondás gyakorlásának van helye. Ilyen ok lehet például amikor az asszisztens munkáltatójának versenytársát ügyfelek előtt népszerűsíti. (További részleteket itt talál a témáról.)

10 előírás munkaadóknak
A szabályos felmondás esetén a munkáltató számos szabály és előírás köti. Ezeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy a felmondás szabályos legyen és ne legyen megtámadható. Összeszedtünk 10 fontos pontot, amit mindenképp érdemes figyelembe venni!

Rendes felmondás esetén a felek között megmarad a jó viszony, így lehetővé válik a felek további együttműködése a munkaviszony tényleges megszűnéséig. Az egyik fél közli szándékát, majd a felmondási idő alatt a felek kereshetnek új munkaerőt, illetve új munkahelyet, a munkavállaló pedig átadhatja munkahelyét (részben tapasztalatát) az új kollégának, zavartalan ügymenetet biztosítva ezzel.

Határozott vagy határozatlan

A rendes felmondás törvényi szabályai eltérnek a határozott és a határozatlan idejű munkaviszony felmondása esetén. Határozott idejű munkaviszony esetében a rendes felmondás mindkét oldalról (munkáltató és munkavállaló) kizárt. A munkáltató is csak akkor alkalmazhat egy  rendes felmondást”, ha a munkavállalónak egyévi vagy  a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét megfizeti.

A határozatlan idejű munkaviszonyt a felek (munkáltató és munkavállaló) rendes felmondással megszüntethetik. A munkáltató (és csak a munkáltató) azonban köteles a felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. (Jog)vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

Kép:sxc

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy pl.: a munkáltató nem hivatkozhat – felmondása indoklásaként – alappal arra, hogy feleslegessé vált az adott munkavállalója, illetve annak munkaköre, munkahelye, ha a felmondását követő rövid időn belül, ugyanazon helyre és feladatra vesz fel új munkavállalót. Az indok pedig csak képesség, magatartás, és munkáltatói működés köréből eredhet.

A leggyakoribb hibák

A leggyakoribb munkáltatói hiba – a felmondás mindkét fajtája esetében, – hogy elmarad a munkavállaló, jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatása, pedig ez – akárcsak az indoklás – a munkáltató általi felmondás lényeges eleme, amely elmaradása ugyan a felmondást önmagában jogellenessé nem teszi, de annak megtámadhatósági intervallumát a teljes elévülési időre (három év) kiterjeszti.

Tipikus hiba az indoklás elmaradása a felmondás bármely fajtája esetében, vagy az indoklás nem okszerű, nem valós. (Hogy mit jelent pontosan a világos, valós és okszerű indoklás, arról itt beszél jogi szakértőnk.) Gondot okozhat az is, ha a felmondás kézbesítése nem jogszerű. A felmondás akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek átadják, vagy elektronikus dokumentumként hozzáférhetővé válik, azonban egy esetleges perben jobban járunk, ha tértivevényes levélként adjuk fel, így igazolható.

Azonnali hatályú felmondásnál fontos figyelni a jogszabályi határidő betartására – azonnali hatályú felmondást a kötelezettségszegés vagy egyéb cselekmény tudomásunkra jutásától számított 15 napon belül lehet kezdeményezni.  De határidők tekintetében kiemelten fontos figyelni arra is, hogy az elszámolás megfelelő időben történjen meg. A munkáltatónak a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetekben legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetnie.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor