Tedd, ne tedd adóellenőrzés esetén

2014. február 18. kedd - 13:30 / Timár Gigi
  •    

Előbb-utóbb minden cég találkozik a NAV ellenőreivel, és akkor is hajlamosak vagyunk megijedni ettől, ha egyébként mindent a lehető legszabályosabban csinálunk. A Piac & Profit szakértői segítségével összeszedtük, mit tegyünk, és mit ne tegyünk ellenőrzés esetén.

1. pont: legyünk együttműködőek! Kép:PP/BartosGyula

Érdemes tisztában lenni vele, hogy van-e lehetőség az ellenőrzés előtt még önellenőrzésre, lehet-e azonnali következménye (szankció, bírság, késedelmi kamat) – ettől ugyanis jelentősen függ, hogy mekkora mozgásterünk marad. Önellenőrzésre 2013-tól csak az ellenőrzési eljárás megkezdése előtt van lehetőség – mondta Farkas Gábor, a KPMG szenior adómenedzsere a Piac & Profit KKV-Akadémiáján.

Kit ellenőriznek?

Minden év elején a hatóság kiadja, hogy mely iparágakból választanak nagyobb súllyal. A kötelez ő ellenőrzések mellett az ÁSZ-elnök, önkormányzat, képviselő-testület elrendelésére történhet a vizsgálat, emellett ellenőrzési tájékoztatás alapján, becslési adatbázis alapján vagy célzott kiválasztással is. Most irányelvszerűen szűrik az induló vállalkozásokat. Ezek jelentős részét most első éveikben ellenőrzik. Ez a szakember szerint segítség is lehet, hogy már a kezdeti folyamatokban helyrerakja a dolgokat az adóhatóság, nem évek múlva szembesül a cég egy halmozott kockázattal.

Mennyi adóbírságot kaphatok?
Az adóhatóság annyiféle jogcímen állapíthat meg fizetési kötelezettséget az adózóknak, hogy az átlagember elveszik az egyes bírságok és pótlékok útvesztőjében. Az eligazodáshoz kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy az adóbírság fogalmát és lehetséges mértékét szakértőnk segítségével bemutatjuk. Kattintson!

Az adóalany szempontjából sikeres adóvizsgálat nagyban függ attól, hogy mikor reagál. Érdemes előre felkészültnek lenni, előzetesen megcsinálni a belső átvilágítást ha például a cég jelentősen és gyorsan növekedett, a tevékenység számottevően bővült vagy módosult, megváltozott a cégstruktúra, esetleg a pénzügyekért felelős személyekben történt változás. Akkor is, ha a cég tevékenységét befolyásoló törvényi környezet gyakran változik (pl. termékdíj). Ha a korábbi ellenőrzés megállapítással zárul, érdemes azt ellenőrizni, mert máskor is fogják ellenőrizni – hívta fel a figyelmet Nyári Zsolt, a Mazars Kft. szenior adómenedzsere. Néhány évente várható vizsgálat, a cég életében alapvetően érezhető a szakértő szerint, hogy hamarosan várható lesz a következő.

Az ellenőrzés indulását az adózó szabotálhatja például azzal, hogy nem veszi át a megbízólevelet, de a szakember szerint nem éri meg ilyesmivel próbálkozni, mert eleve „rossz szájízzel” indul a folyamat.

A felkészülés másik elemeként a szakember lehetőség szerint javasolja, hogy anyagilag is legyen tartalékkal mindig felkészülve a cég az ellenőrzésekre. A  tartalékot a javunkra írja a hatóság, illetve a legjobb szándék mellett is lehet, hogy találnak majd hibát.(A sikeres cégek mindegyikének jelentős tartaléka van. Biztos nem azért, mert nem tudnák mire költeni a pénzt. Lehet, hogy ez is a siker titka?)

Jogok és kötelezettségek
Az adóhatóság jogai: beléphet a vállalkozás helyiségeibe, vizsgálhatja az eszközöket és helyiségeket, iratokat, munkafolyamatokat. Nemcsak magunkkal kapcsolatban, hanem azokkal kapcsolatban is kérhet információt, akivel a cégünk szerződéses kapcsolatban áll.
Adóhatóság kötelezettségei: ellenőrzéskor igazolnia kell magát (igazolvánnyal és megbízólevéllel), tájékoztatást kell nyújtania az ellenőrzésről. Az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. A megállapításokról folyamatosan tájékoztatni kell az adózót. A bizonyítási teher alapvetően az adóhatóságon van! Neki kell alátámasztania egy tényállást, emellett köteles az adózó javára szóló tényállásokat is feltárni. Ezt sokszor hajlamos elfelejteni a hatóság. Érdemes ezekre figyelni, adott esetben akár fellebbezés lehetőségével is élni ezek miatt a jegyzőkönyvek tanulmányozása során.
Az adózó jogai: jelen lehet az ellenőrzésnél, képviselőt állíthat. Célszerű egy független megbízottal képviseltetni magunkat az adóhatóság előtt (adótanácsadó, ügyvéd), ő kicsit objektívebb, mindkét féltől egy lépéssel távolabb van, így az eljárást sok esetben segíti komfortosabban levezényelni. A szakértő szerint ebben az esetben mindenképpen érdemes külső képviselőt bevonni. Akadályoztatása esetén kérheti az ellenőrzés elhalasztását, maximum 60 napig. A jegyzőkönyvet megismerheti, és 15 napon belül észrevételt tehet ezzel kapcsolatban. Amíg nincs jogerős határozat, a megállapított adóhiányt nem kell megfizetni. Ezért is érdemes végigvinni az eljárást a másodfokig is, de azért is, mert sok esetben az új eljárásban – korábban nem érdekelt résztvevőkkel – érthetünk el eredményt.
Adózó kötelezettségei: együttműködés, adókedvezmény, mentesség igazolása, az ellenőrzés feltételeinek biztosítása.

Mit tegyünk és mit ne ellenőrzéskor?

Mindig fontoljuk meg, mit mondunk az ellenőrzés során, mert ugyan nyilatkozatainkat bármikor módosíthatjuk, de ez gyanút kelt – javasolta Nagy Szabolcs, a Balancing Kft. tanácsadója a Piac & Profit KKV-Akadémiáján. Ugyanakkor nem válasz a „nem emlékszem” sem, valamit mindenképp mondanunk kell a kérdésekre.  Ha valamit nem tudunk, kérjünk időt a válaszra. Senki nem tudhat mindent fejből. Nem kell mindenre azonnal válaszolni. Érdemes átgondolni, hogy mi lehet a kérdés célja, mit akarhat vele. Ha erre rájövünk, jobb választ fogunk tudni adni, mintha hirtelen összevissza beszélünk.

Hiánypótlás esetén viszont olykor érdemes vitába bocsátkozni a hatósággal, mert például áfaügy esetén újrakezdődhet miatta a kiutalási határidő.

Nem érdemes trükközni az értesítések átvételével sem. Ne tagadjuk meg a hivatalos átvételt, mert akkor azonnal kézbesítettnek minősül az adott küldemény! Ha találkozunk a postással, akkor át kell venni! Ha nem vagyunk ott, akkor a postás még egyszer megkísérli kihozni – ezzel nyújthatunk néhány napot.  Ugyanakkor 2013. januártól az adóhivatal levelei kézbesítettnek minősülnek mindenképpen, akkor is, ha például a cím ismeretlen visszajelzéssel érkezik vissza a tértivevény.  A kézbesítés vélelmét az adóhivatal 15 napig közzéteszi a honlapján, ott elvileg ellenőrizhető. Az Ügyfélkapuval rendelkező ügyfeleket ott is értesíti – ez biztosabb, érdemes használni a lehetőséget. Fontos az is, hogy mindig jelentsük be az esetleges címváltozást a hivatalnak, hiszen így legalább értesülünk a várható ellenőrzésről.

Munkaügyi ellenőrzés esetén fontos, hogy a kiérkező ellenőrrel ki és hogyan beszél. Minél rendezettebbek az anyagok, minél jobban látja, hogy foglalkozik a munkáltató a munkaügyi szabályok betartásával, az ellenőr annál kevésbé „köt bele” a dolgokba, érdemes tehát rendesen vezetni az adminisztrációt akkor is, ha ez jelentős papírmunkát igényel – mondja Pentz Edina, az RSM DTM szakembere.

Lehetőségünk van azt választani, hogy az anyagokat bevisszük a hivatalba – ezzel érdemes élni a szakember szerint, mert lehetőséget jelent például arra, hogy ha valami hiányzik, azt pótlásként később bevigyük. Mindenképp a helyszínen ellenőrizzük a jegyzőkönyveket, ahhoz van lehetőség hozzátenni. Ha például egy alkalmazott szerintünk valótlan dolgot állít, jobban járunk, ha már a helyszínen jegyzőkönyveztetjük, hogy szerintünk nem igaz.

Ki kapja meg az áfa-visszatérítést?
Korábban előfordult, hogy jóhiszemű eladók az eladási ár 40%-át fizették meg utólag a NAV-nak azért, mert az értékesített termékek kiléptetése az EU-ból kicsúszott az áfatörvényben fogalt 90 napos határidőből. Az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése nyomán visszakérhetik pénzüket a megbüntetett cégek 180 napon belül. Június 21-ig lépni kell!

Figyeljünk, hogy ne beszéljen „zöldségeket” a munkavállaló, mert az ellenőrnek joga van a jogviszony megváltoztatásához. Ha például egy megbízási szerződéssel való foglalkoztatott jelenléti ívet ír alá, joga van munkaviszonyossá átminősíteni. Vagyis mindenképpen tájékoztatni kell az alkalmazottat, hogy az ő foglalkoztatása miért, milyen formában van, és az mit jelent.

A megfelelő kommunikáció kulcskérdés Nyári Zsolt szerint. Ezért egyrészt érdemes egy embert kijelölni a NAV-val való kommunikációra, ez jobban  mutat, és hatékonyabb is. De olyan apróságokra is megéri figyelni, hogy ha férfi ellenőr jön, a mi emberünk nő legyen, ha pedig kisgyermekes az ellenőr, akkor például magunk is ilyen kapcsolattartót jelöljünk ki. A szakember szerint ugyanis a személyes szimpátia nagyon sokat számít, akár csak annyiban, hogy jobban a kezünkben tarthatjuk a vizsgálatot.

A vizsgálat után

A NAV is tévedhet. A hazai adóvizsgálatok több mint felénél elérhető, hogy a NAV tervezett megállapítása ne kerüljön be az ellenőrzést lezáró határozatba, első- vagy másodfokon pedig az esetek közel 90 százalékában törölhető, illetve mérsékelhető a megállapítás, illetve a kiszabott adóbírság.

A vizsgálat után mindig nézessük meg a jegyzőkönyvet egy külső szakértővel! Ezért sokan nem is kérnek külön pénzt, és lehet, hogy számos olyan dolgot talál benne, amit mi magunk nem látunk. Ha megvan a jegyzőkönyv, csinálnunk kell egy költség-haszon elemzést. Ha azt látjuk, hogy ha van is megállapítás, sokkal jobban zárult a vizsgálat, mint lehetett volna, lehet, hogy nem érdemes megtámadni. Lehet, hogy a teljes eljárás többe kerülne, mint elfogadni a kisebb megállapítást, bár a tapasztalatok szerint egyre nagyobb esélye van az adózónak a másodfokú eljárásban és a bírósági ügyekben is.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek