A modern kultúrában a kreativitást hajlamosak vagyunk adottságként kezelni, azt gondolni, hogy egyeseknek megadatott, mások viszont híján vannak. De ez egyáltalán nem igaz. A kreativitás tanulható, a gyakorlás pedig éppúgy fejleszti ezt a képességünket, mintha nyelvet tanulnánk.
Hogyan tehetjük a kreativitást a mindennapi életünk részévé? Gyakorlással! Mutatunk néhány módszert, amelyek mindegyike akár azonnal elkezdhető.
Kezdjünk firkálni!
Bár az iskolában mindig azt mondták, hogy tessék abbahagyni a rajzolást és figyelni. A firkálás ugyanis igaziból egyáltalán nem a figyelem hiányát mutatja. Valójában éppen hogy segít a jelenben maradni és összpontosítani a figyelmünket olyan tevékenységekre, amelyektől egyébként elkalandoznánk.
Sok nagy üzleti gondolkodó Henry Fordtól Steve Jobsig a firkálást kifejezetten a kreatív gondolkodás elindítására használta, mivel speciális neurológiai folyamatokat indít el és új szempontokat hozhat a figyelmünk elé.
Tanuljunk valamit, amit korábban soha!
A kreativitás akkor virágzik, ha kilépünk a komfortzónánkból. Erre pedig kiváló lehetőséget biztosít, ha tanulni kezdünk valamit. Ha olyasmibe kezdünk, ami a cégünk szempontjából is hasznos lehet, még az a kifogásunk sem lehet meg, hogy a munkától vesszük el ezzel az időt. Remek kurzusok vannak kifejezetten kisvállalkozók számára is. De ha egy új nyelvet, vagy akár festészetet tanulunk, az elménk kinyílása szempontjából épp ilyen hasznos.
Bárki kreatív lesz a megfelelő környezetben, stimulálókkal és támogatással. Nem véletlen, hogy a Google és a hozzá hasonló cégek nagy összegeket fektetnek abba, hogy kreatív és biztonságos környezetet teremtsenek a munkához. A röplabdapálya és az ingyen sör persze nem mindenhol lehetőség, de valamit biztosan érdemes változtatni.
Sokat számíthat például, ha néhány játékot tartunk az asztalunkon. A Lego, a gyurma vagy éppen az origami papír nem véletlenül a kreatív játékok kategóriába tartozik, felnőtteknél is nagyon hasznos lehet! Már az számít, hogy ahelyett, hogy folyamatosan a billentyűzetet vernénk, valamit fizikai dolgot hozunk létre a kezünkkel.
A gyerekek kreativitásának szabad áramlása mögött jó részben az áll, hogy még nem félnek a kritikától, a kudarctól vagy a nevetségessé válástól. Ha felnőttként is megtanulnánk kezelni az esetleges kudarcokat és nem mindenáron elkerülni azokat, az pozitív hatással van a kreativitásra – egyszerűen többet merünk majd bevállalni. Ha az alkalmazottaink kreativitását is növelnénk, a legfontosabb tehát, hogy bátorítsuk a szabad ötleteket – akkor is, ha bizonyosan nem mindegyik lesz közülük korszakalkotó. Ha viszont a földbe döngöljük az esetleg kevésbé sikeresen próbálkozókat, ne számítsunk a továbbiakban szárnyaló kreativitásra.
Bár az „old school” gyakorlat szerint a közös ötletelés mindig hatékonyabb, a modern kutatások szerint ez nem minden esetben igaz. Sokszor az segít, ha új megközelítéseket próbálunk találni, ebben pedig az is segít, ha más helyre, más testtartásba kerülünk. Fizikai mozgás közben és különböző helyeken érdemes átgondolni dolgokat – higgye el, sok mindent másképp fog látni, mint az íróasztalnál ülve. A mozgás bizonyítottan pozitívan hat a kreativitásra, a színházi profik is használják ezt az eszközt. Új pózokkal a figurák egészen új megközelítéseit tárják fel.
Egyébként is jó lenne felállni néha az asztaltól, kutatások szerint ugyanis aki sokat ül, az hamarabb hal meg.
Nyissunk egy jegyzetfüzetet!
A jegyzetelés remek módszer rá, hogy megőrizzük az emlékeket és hasznossá tegyük az olyan kihasználatlan idősávokat, mint például amíg arra várunk, hogy valaki felvegye a telefont. Olykor a legjobb ötletek a legalkalmatlanabb pillanatokban lopakodnak a fejünkbe, de emiatt ne hagyjuk elveszni őket!
A 30 körös teszt egy remek kreativitás edzésprogram, amelyet Bob McKim fejlesztett ki. Vegyünk elő egy papírt és rajzoljunk rá harminc egyforma kört (vagy nyomtassunk ki egy előre megrajzolt sablont a netről). Ez után egy perc alatt igyekezzünk minél több kört valami mássá alakítani úgy, hogy bele- vagy hozzárajzolunk. Az egyik lehet egy Nap, a másik egy földgömb, a harmadik egy labda és így tovább. A lényeg, hogy minél több körrel dolgozzunk a megadott idő alatt. Csak a mennyiség számít, nem a rajz minősége! Ha tényleg elengedjük magunkat, egészen meglepő asszociációk is születnek majd.
Szerepjáték nem csak megszállottaknak
A szerepjáték nem csak a kamaszok és a megszállottak mulatsága lehet! Segíthet abban, hogy új megoldásokat találjunk meglévő problémákra, ha az ügyfelünk vagy az üzlettársunk bőrébe bújunk. Persze, biztosan próbáltunk már az ő fejével gondolkodni. A tapasztalatok szerint azonban nagyon sokat számít, ha fizikailag is eljátsszuk a szerepet, nagyságrendekkel jobban meglódul a gondolkodás. (Ennek igen szórakoztató példáját mutatja be Mel Gibson a Mi kell a nőnek című filmben…)
A cikk az inc.com írása alapján készült.
