(Fotó: Pixabay)

 

Írásbeli kérdéssel fordult a jobbikos Jakab Péter országgyűlési képviselő Orbán Viktor miniszterelnökhöz az alábbival:

"Az átlagbérek állítólagos emelkedése mellett is sokkal rosszabbul élnek a honfitársaink. Az adatok szerint a Kormány gazdaságvédelmi akcióterve csak a populista szemfényvesztésre volt elegendő?"

A miniszterelnök helyett Schanda Tamástól, Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárától érkezett meg a válasz. Ebből a „baloldal katasztrofális kormányzása”, „a megszüntetett 13. nyugdíj” sokadjára történő felelevenítése mellett konkrét dolgokra is fény derült: a regnáló kormányzat elmúlt időszakban tett intézkedéseinek eredményeire.

Schanda Tamás ismételten arra is választ adott, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett pályázatokra hány vállalkozás, hány munkavállalójára nyújtottak be támogatást. Mindez nem újdonság. Egy hónappal ezelőtt számoltunk be az államtitkár Oláh Lajosnak, a Demokratikus Koalíció képviselőjének kérdésére adott válaszáról. Oláh Lajos akkor arra volt kíváncsi:

„El fognak-e indulni valaha a megígért, állami cégek bevonásával létrehozandó munkahelyteremtő programok?”

Az akkori válaszból nem derült ki, mire készül a kormány az ősszel, folytatódnak-e ezek a programok vagy sem. Világosak lettek ugyanakkor, hogy a Gazdaságvédelmi Akciótervben lévő támogatási programokra hány cég pályázott. Akkori számításaink azt mutatták, a munkavállalók 13 százaléka részesült valamilyen állami támogatásban. Schanda válasza szerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseivel a kormány a járvány eddigi szakaszában eredményesen kezelte annak kedvezőtlen foglakoztatási hatásait. Majd Jakab Péter kérésére adott válaszban ismételten közölte, mely munkahelyteremtő és bértámogatási programra mekkora volt az érdeklődés a cégek részéről, illetve hány munkahely megvédésére érkezett kérelem.

Eszerint:

• A munkahelyvédelmi bértámogatásra összesen 17 961 cég nyújtott be kérelmet 207 364 dolgozóra. (A múltkori válaszban 59-cel kevesebb, 17 902 vállalkozás és 206 783 munkavállaló szerepelt.)
• A kutatás-fejlesztésben dolgozók számára 1281 vállalat nyújtott be támogatási kérelmet 22 514 munkavállalóra. (Szeptemberben ez a szám 276 vállalatot és 22 557 dolgozót tett ki.)
• A munkahelyteremtő bértámogatási program keretében 36 773 cég adott be kérelmet, összesen 48 925 munkahely létrehozása érdekében. (Egy hónapja kettővel több, 36 735 vállalkozást és 48 873 munkahelyet közöltek.)

Schanda Tamás válaszában a három támogatási formánál az „eddig” szó is szerepel. Mindez azért furcsa, mert ezekre a pályázati konstrukciókra augusztus 31-ig lehetett jelentkezni, annak ellenére, hogy forrás bőven volt, és még az érdekvédelmi szervezetek is a programok folytatása mellett érveltek. A vállalatok és a megmentett munkahelyek számában is van némi eltérés, ami feltételezhetően annak tudható be, hogy a beérkezett kérelmek összesítése mostanra készült el.

• A versenyképesség-növelő támogatás keretében egy hónap alatt 98 új támogatás érkezett. A szeptemberi összesítés szerinti 806 támogatási kérelem 904-re nőtt, és további 10 662 munkahely (összesen 154 282 dolgozó) megtartásához járult hozzá. A program szeptember elején 18,4 milliárd forintos kerettel újra elindult. A kiírás >>>>
• A kkv-k modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztésre 5427 támogatási kérelem érkezett be, amely 130 850 munkahely megvédését teszi lehetővé. Erre a pályázatra elvben november elejéig lehetne jelentkezni, a pályázat azonban a jelek szerint szünetel.