Nyersanyag, tőke, munkaerő – ezt mondták sokáig a közgazdászok, hogy mi határozza meg egy ország versenyképességét. Ha ma megkérdezzük ugyanerről akár ugyanezeket az embereket, akkor azt fogják mondani, hogy bár a fentiek továbbra sem mellékesek, mindezeknél sokkal fontosabb az innováció. A jövő versenyképességéhez az emberek szellemi és megújulási képességei azok, amelyek igazán számítanak – hangsúlyozta a Piac & Profit Cégvezetők Csúcstalálkozóján Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, az OXO Labs vezetője, ez ma jóval nagyobb hatással van egy gazdaság teljesítőképességére, mint az első három, ráadásul már nem csak a fejlett világra, de a harmadik világra is igaz. Kifulladt a növekedésnek az az alapja, amit az olcsó munkaerő jelentett. A vállalkozásoknak az a hír, hogy ez nem csak makro, de mikro szinten is így van. A vállalkozás sikerét is az innovatív képességek fogják első sorban meghatározni – hangsúlyozta.
Üzleti modellként nagyjából vége annak a fordista gondolkodásnak, ami az olcsó tömegtermelésre épül – mondta Oszkó, a jövő sokkal inkább a diverzifikált termékeké és szolgáltatásoké. Látványosan mutatja a gazdaság átalakulását a cégek átlagos életciklusának hossza, ami az elmúlt évtizedek során hatvanról húsz évre csökkent. Vagyis ennyivel rövidebb idő alatt kell eljutni, hogy a cégnek lényegében teljesen meg kell változnia ahhoz, hogy továbbra is fennmaradjon. Fontos változás az is, hogy a fogyasztás jelentős része kulturális igények kielégítésére épül. Az innováció mindent érint, nem csak termékeket. A belső szervezetet, a finanszírozást, a kommunikációt. Napról napra kell újragondolni minden vállalkozást ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a gyorsan változó üzleti környezetben. A PwC elemzése szerint jelentős különbség van az új gondolkodásra átálló és a maradi vállalatok között. A leginnovatívabb vállalatok 62,2%-os bevételnövekedést vártak, a kevésbé újítók 20,7%-ával szemben, hogy csak a legalapvetőbb adatot említsük.
Ez nem biztos, hogy baj
Az innovációnak jelentős kiegyenlítő hatása is van, a változás időszakában így nem a méret a lényeg – hangsúlyozta Oszkó Péter. Rengeteg példa van rá, hogy a nagy tőkeerőnél vannak meghatározóbb dolgok is. A legismertebb példák egyike a Kodak csődje az Instagram egymilliárdos felvásárlásának évében. A cég nem ismerte fel, hogy a piac most ott van, hogy az emberek alapvetően rossz képeket készítenek, de szeretik egymásnak mutogatni. Vagyis eszköz kell, amivel a rossz képek is jól néznek ki, és egy platform, ahol mutogatni lehet ezeket. A nagy cég nagy múltú fejlesztői nem tudták gyökeresen átalakítani a gondolkodásukat.
Ki vezeti a felgyorsult versenyt?
Az innovációképesség versenyében jelenleg Észak-Amerika áll az első helyen, de nagyon zárkózik fel Kína. Európa megosztott, a top 25%-ba tartozó országok köre sajnos épp Ausztriánál ér véget… Az sem mindegy, hogy az egyes országok mennyit költenek kutatás-fejlesztésre. A vezető államok esetében a GDP arányos költés 3% körül van, nálunk nagyjából 1,5%-nál tartunk. Egyes kiemelkedő kisebb országok még a 3%-nál is jelentősen magasabb GDP arányos K+F költést produkálnak (Izrael, Korea, Japán, Finnország, Svédország).
Magyarország a világ középmezőnyében van (31. helyen) az innovációs képességek tekintetében, a régióban jelentősen csak Észtország van előttünk, ami jelenleg a skandináv országok felé sodródik. A jelenlegi erőfeszítések tekintetében pedig kifejezetten jól áll hazánk, van erőforrás ráfordítás, hogy javuljon a helyzetünk. Ezek a ráfordítások viszont jelenleg nagy arányban uniós forrásokat jelentenek.
Attól azonban, hogy elköltjük a pénzt, még nem leszünk innovatívak – hangsúlyozta Oszkó Péter. Ha bevált, régimódi gazdasági struktúrákat finanszírozunk vele, akkor kifejezetten rosszat teszünk a piacnak, hiszen elnyomjuk, háttérbe szorítjuk a valódi innovációt. Jelenleg nincs egyértelmű válasz rá, hogy jól vagy rosszul költjük el a támogatásokat, nagyjából tíz év múlva fog kiderülni. Minden esetre ez egy esély, amit ki kellene használni.
Párhuzamos paradigmaváltások
Az átalakulás folyamata nemhogy nem lassul, hanem gyorsul. A magyar gyártás jelentős része a mai formában már pár év múlva sem lesz versenyképes a robotizálás és a 3D nyomtatás áttörésével. A teljes vertikum átalakul, nem mindegy, hogy merre fejlesztünk. De nem kérdés a kereskedelem paradigmaváltása sem. Az internetes értékesítés esetében a 2000-es években egy kisebb forradalom zajlott le a korai felhasználók körében, az igazi áttörés viszont valójában most történik – tette hozzá. Mostanra e-kereskedelmi platformok globálisan óriási szeletet hasítanak ki a kereskedelemből és szorítják ki a hagyományos szereplőket. De ugyanez igaz a közlekedésre is, ha az önvezető autókra vagy az elektromos autózásra gondolunk. A Tesla nem volt sehol tíz éve, most mindenki őket követi és még így sem biztos, hogy végül ők fogják elvinni ezt a piacot. Lehet, hogy most vannak Magyarországon összeszerelő üzemek, de nem tudjuk, hogy léteznek-e egyáltalán ezek a modellek, vagy ha igen, emberek gyártják-e majd azokat.
Az algoritmusok is komoly paradigmaváltást hoztak. A tőzsdei világban például egyértelműen a jobb algoritmus nyeri meg a versenyt. Nem csak a háttérmunkát végzik, de az ügyfelekkel is ezek beszélnek. Az ügyfeleket elviszik az applikáció fejlesztők. (Ld. digitális bankok.) De igaz ugyanez az egészségügyre is. A telemedicina évtizede zajlik, de az IoT korában itt is komoly áttörés zajlik.
Sokak számára az oktatás átalakulása a legfájdalmasabb pont, pedig szembe kell nézni vele, hogy akár a tanári szakma is megszűnhet. Régen a computer szó is egy foglalkozást jelölt. Azokat az embereket, akik elvégezték a számításokat. Nagy kérdés, hogy egy tanár hogyan tud versenyképes maradni, ha egyszer megtanult valamit és egész életében azt tanítja, miközben a világ ötévente teljesen megváltozik. A tanári szakmának is át kell alakulnia, inkább képességfejlesztésre és mentori tevékenységre lesz szükség valószínűleg – mondta a szakértő.
Az evolúció felgyorsult, ennek pedig mindig az az eredménye, hogy vannak vesztesek és nyertesek. Aki megfelelően alkalmazkodik, az válik nyertessé. Az innováció mindig destruktív is. Épít, de rombol is. Minden egyes vállalkozás napi életében fontos kérdés, hogy melyik oldalra kerül. A világban a jövedelemkülönbségek összességében mérséklődnek, de országokon belül viszont radikálisan növekednek a különbségek a nyertesek és vesztesek között.
Ugyanakkor – hangsúlyozta zárszavában Oszkó – egy ország úgy nem tud nyertes lenni, hogy kialakul egy szűk nyertes elit és egy széles vesztes réteg, amely nem tud mit kezdeni a változásokkal. Közösen kell nyerni ahhoz, hogy olyan környezetben éljünk, ahol napról-napra mindannyiunknak jó.
