Nőttek a bérek, részben a munkaerőhiány miatt

2017. május 19. péntek - 14:10 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

A minimálbér-emelés miatt jelentősen, 11 százalékkal nőttek az átlagbérek az idei első negyedévben. A versenyszférában a létszám az idén átlépte a 2 milliós határt. A nonprofit szektorban jelentős volt a létszámemelkedés, a költségvetési szférában ugyan csökkenés volt, de még mindig nagyon sok embernek ad munkát.

Az első negyedévben 11,0 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek, a közfoglalkoztatottak nélkül 10,7 százalékos növekedést mért a KSH.
A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül. Az emelkedést a rendszeres bérek növekedése határozta meg, amelyek a vállalkozásoknál 12,3, a költségvetésben 14,5 százalékkal haladták meg a tavaly márciusiakat – írja az MTI.

tízezresek

Kép: PP archív

Valamennyit mindenhol nőttek a bérek

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések volt hatással – állapította meg a jelentés.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 298 300 forint volt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 198 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 206 300 forintra becsülhető – közölte a KSH.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, az első negyedévben mintegy 106 ezren  – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, aminek összege átlagosan 9400, illetve 8700 forint volt.

A vendég fizetné ki a pincérek béremelését
Kötelező szervizdíj bevezetését javasolja a szállodaszövetség. A 8-15%-os előírt borravaló fedezné a bérfejlesztést, ami nélkül nem lehet orvosolni a turizmus munkaerőhiányát. Bár a benyújtott adócsomagban nem szerepel, még az áfacsökkentésben is reménykedik a szervezet.

Az iparban 319 ezer, az építőiparban 220 ezer forint volt a márciusi bruttó átlagkereset, ami 10,7, illetve 12,6 százalékos éves emelkedést mutat. A legmagasabb fizetések továbbra is a pénzügyi biztosítási szektorban vannak,  ahol szerény 4,0 százalékos éves növekedéssel is  592 ezer forintot lehetett keresni márciusban.

A költségvetési intézményeknél 252 ezer forint volt az átlagos bruttó kereset, ezen belül a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén dolgozó alkalmazottak 322 ezer forintos fizetése 14,7 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az oktatásban 10,0, az egészségügyben 23,8 százalékos emelkedéssel 282, illetve 272 ezer forintra emelkedett a kereset márciusra.

A KSH adataiból kiderül, hogy a márciusban alkalmazásban állók száma 88 ezerrel – 3,2 százalékkal – múlta felül az egy évvel korábbit, ebből a versenyszférában 68 ezres volt az emelkedés, ami 3,5 százalékosnak felel meg.

A közfoglalkoztatottak száma egy hónap alatt 31 ezerrel csökkent márciusra, de 133 ezres számuk csak 20 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amikor havi 18 ezres volt a havi létszámcsökkenés.

A béremelkedésben szerepet játszik a munkaerőhiány

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelentős bérnövekedéssel számolni lehetett a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése miatt. A béremelkedésben emellett szerepet játszik az is, hogy az egyre több szektorban tapasztalható munkaerőhiány miatt a cégek emelték a fizetéseket.

A szakember szerint a bérek mellett fontos kitérni a három nagy nemzetgazdasági szektor – a költségvetési, a nonprofit és a versenyszféra – létszámainak alakulására. A versenyszektorban az összlétszám az idén átlépte a 2 milliós határt, az első negyedévben ez 3,6 százalékos bővülést jelentett. Ezzel szemben a költségvetési szektor létszáma márciusban több mint 20 ezer fővel, az első negyedévben pedig több mint 13 ezer fővel csökkent tavalyhoz képest, ami feltehetően a nyugdíjazásokkal magyarázható. A csökkenés ellenére még így is 800 ezer felett van a létszám a költségvetési szektorban, ami nagyon magas érték. A nonprofit szférában 2014 óta folyamatosan növekszik a létszám, az idén jelentős, 19-20 százalékos volt az emelkedés.

Németh Dávid azt is elmondta, hogy az idei első negyedévben a nettó reálkeresetek, tehát a nettó fizetések inflációval korrigált értéke 8,2 százalékkal nőtt. Az idén összességében pedig 8 százalékos emelkedés várható, ami a lakossági fogyasztást, ezen belül a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti – olvasható a K&H közleményében.