Munkaerőhiány Magyarországon – már külföldről toboroznak

2014. október 08. szerda - 11:06 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Habár igazi sikertörténet a magyarországi szolgáltató központok jelenléte, háromnegyedük állandó munkaerőhiánnyal küzd. Az egyre súlyosabb szakemberhiányt már csak úgy tudják enyhíteni, hogy Romániából és Ukrajnából toboroznak munkaerőt.

Az üzleti szolgáltatóközpontok (Shared Service Center – SSC) a hazai gazdaság egyik húzóágazatát jelentik: jelenleg közel 30 ezer munkahelyet biztosítanak, mintegy 400 milliárd forintos éves árbevételt termelve. Az ágazat további fejlődésének azonban komoly akadálya lehet a szakemberhiány. A BDO Magyarország e témában végzett felmérése szerint a válaszadó SSC-k 77 százalékának minimum egy hónapot vesz igénybe egy-egy pozíció betöltése, miközben az elvándorlási ráta kiemelkedően magas: a válaszadók 46 százalékánál 10-20 százalék között mozog, míg 31 százalékuk esetében meghaladja a 20 százalékot is.

Szolgáltató központok már a kétezres évek eleje óta léteznek Magyarországon, ám csak az utóbbi időben kaptak nagyobb publicitást. Nem csoda, hiszen míg a legtöbb ágazatban leépítésekről vagy jobb esetben is csak stagnálásról tudnak beszámolni a statisztikák, addig a szolgáltató központokban foglalkoztatott dolgozók száma folyamatosan bővül.

„A problémát alapvetően az okozza, hogy e speciális készségeket igénylő pozíciókra egyre nehezebb megfelelő szakembert találni – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Ez komoly bérspirált generál, mivel ezen a területen egyéb motivációs eszközök híján már néhány tízezer forintos bérkülönbség is munkahelyváltást eredményez. Ezért nem meglepő, hogy számos hazai SSC immár külföldön (főként Ukrajnában és Romániában) is komoly toborzási tevékenységet folytat.”

AHOL A BÖLCSÉSZDIPLOMA SEM AKADÁLY
A hazai szolgáltatóközpontok jelentős bővülésen mentek keresztül az elmúlt években, és mára összesen már több mint 25 ezer munkavállalót alkalmaz ez a szektor, ám a további növekedést az egyre súlyosabb szakemberhiány akadályozza.

Mit tesznek az SSC-k a munkaerő megtartása érdekében?

A BDO adataiból kiderül, hogy 10 százalék alatti fluktuációról elsősorban újonnan létrejött vagy kis létszámú szolgáltatóközpontok számolnak be (a válaszadó 23 százaléka). Esetükben nagyobb a lehetőség a növekedéssel párhuzamos szakmai előmenetelre, és amellett, hogy munkatársaik izgalmas, új feladatokat látnak el, a gyakori utazási lehetőségek is nagy vonzerőt jelentenek a munkatársaknak.

A felmérés azt is megmutatja, hogy az SSC-k többsége korántsem tesz meg mindent a munkaerő-megtartás érdekében. Strukturált karriertervet mindössze a válaszadók 38 százaléka kínál alkalmazottainak, és 46 százaléknyian nem is tervezik annak bevezetését. A hazai szolgáltatóközpontok 54 százaléka egyáltalán nem alkalmaz külső tréningcéget, noha a tapasztalatok szerint a megfelelő minőségű, rendszeres továbbképzések hatékonyan csökkenthetik a minőségi munkaerő elvándorlását.

EGY HÁTTÉRBEN FUTÓ SIKERTÖRTÉNET
Fokozottabb figyelmet érdemelnének a szolgáltató központok Magyarországon, hiszen új munkahelyek ezreit létrehozva, magas hozzáadott értékkel bíró projekteket vonzottak be az országba. De ami még fontosabb, a jelenlegi szolgáltató központok további bővülést terveznek véghezvinni a közeljövőben.

Miben segíthet a gazdaságpolitika?

A Site Selection Magazine 2013-as felmérésében Budapest a legvonzóbb SSC beruházási helyszín Kelet-Közép-Európában: a vizsgált hat paraméter alapján Varsót, Prágát, Bukarestet és Szófiát is megelőzi, az első kettőt költséghatékonyságban is. A legnagyobb súllyal azonban a hat paraméter között a rendelkezésre álló munkaerő minősége szerepelt (35 százalék). Vagyis ha ezen a területen csökken Budapest vonzereje, könnyen lekerülhet az SSC preferencialista éléről.

A főként pénzügyi/controlling, ügyfélszolgálati és IT területeken szolgáltató SSC-k többnyire 24-30 év közötti, 2-3 éves munkatapasztalattal, az angol + 1 idegen nyelv megfelelő ismeretével bíró diplomás munkatársakat keresnek. „Ezt a kört a tapasztalatok szerint érdemileg nem lehet bővíteni a paraméterek lazításával” –magyarázza a BDO szakértője. „Bár a feladatok egy részének ellátása nem igényel diplomás végzettséget, két idegen nyelven jól beszélő munkatársat jórészt mégis csak ebben a körben lehet találni. A 30 évesnél idősebbek pedig nehezebben képes alkalmazkodni a dinamikus környezethez, bár pozitív ellenpéldákat a legtöbb SSC-nél már lehet találni.”

Annak érdekében tehát, hogy a szolgáltatóközpontok a jövőben is a gazdasági növekedés egyik motorjaként működhessenek, a fenti feltételeknek megfelelő munkaerő létszámának bővítése lehet célravezető. Ez elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedésekkel érhető el, mint a szakképzési támogatások hatékonyabb elosztása: több munkavállaló részvétele a pálya-reorientációs és célzott képzési programokban. Munkahelyteremtő- és –megtartó pályázati támogatási lehetőségek kiterjesztése az SSC-szektorra is és ahazai nyelvoktatási rendszer hosszabb távú megerősítése, melynek aktív résztvevői lehetnek az SSC-k is.