Mit jelent az együttműködési kötelezettség a szerződéseknél?

2019. június 01. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A szerződés többoldalú ügylet, amelyből az érintett feleknek jogai és kötelezettségei keletkeznek. A szerződés megkötése és teljesítése nehezen képzelhető el a felek együttműködése nélkül. Ezért a szerződő felek egyik lényeges kötelezettsége, hogy egymással együttműködjenek. Mire vonatkozik ez az együttműködési kötelezettség?

 Az együttműködési kötelezettség időtartama

A Polgári Törvénykönyv szerint a felek együttműködési kötelezettsége fennáll a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, továbbá a szerződés fennállása alatt és megszüntetése során is.

A feleknek tehát nem csupán a szerződés fennállásának és teljesítésének, illetve megszüntetésének idején kell kölcsönösen együttműködni. E kötelezettségük már a szerződéskötést megelőzően is fennáll. A szerződéskötéshez vezető folyamat, így az ajánlattétel, a tárgyalások, a szerződési feltételek kialakítása során is együtt kell működniük, adott esetben akkor is, ha magát a szerződést végül nem kötik meg.

Kép:Flickr

Kép: Flickr

Az együttműködési kötelezettség tartalma

Az együttműködési kötelezettség tartalmát nem lehetséges pontosan felsorolni, mivel mindig az adott helyzettől és szerződéstől függ, hogy mi tartozik bele. Azonban a legfontosabb elemét a törvény külön is nevesíti, amely nem más, mint a tájékoztatási kötelezettség.

A felek kötelesek egymást tájékoztatni a szerződést érintő lényeges körülményekről. Nyilvánvalóan lényegesnek kell tekinteni mindazon körülményeket, amelyekről a másik fél kifejezésre juttatta, hogy számára lényegesek. Ezért, ha ilyen körülményekre vagy ezek megváltozására vonatkozóan a másik félnek információja van, erről tájékoztatnia kell az érintett felet. Természetesen e kötelezettségnek korlátját képezhetik a különböző titoktartási kötelezettségek, például az üzleti titok.

Nem lehet teljesíteni a szerződést – mi a teendő?
A szerződésben vállalt kötelezettségeket a szerződésben és a jogszabályokban előírtak szerint kell teljesíteni. Azonban előfordulhat, hogy a szerződésben foglalt kötelezettséget azért nem tudja a fél teljesíteni, mert az lehetetlenné vált. A szerződés teljesítésének lehetetlenülése különböző következményekkel járhat, attól függően, hogy mi volt a lehetetlenülés oka, és ezért ki a felelős.

Lényeges körülménynek tekinthetők azok, amelyek a fél szerződéskötési szándékára, illetve a megkötni kívánt szerződés tartalmára hatással lehetnek. Ezek tehát olyan körülmények, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fél megalapozott döntést hozhasson a szerződés megkötéséről és annak tartalmáról.

A megkötött szerződés vonatkozásában pedig lényegesek azok a körülmények, amelyek a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükségesek. A törvény egyes szerződések esetén kifejezetten rendelkezik a tájékoztatásról. Például vállalkozási szerződés esetén előírja, hogy ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni.

A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha a másik fél az adott körülményt már ismeri, vagy közhiteles nyilvántartásból, illetve más forrásból ismernie kellett.

A kötelezettségszegés következményei

Ha a felek valamelyike megsérti az együttműködésre és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, és emiatt a másik felet kár éri, köteles e kárt megtéríteni. Ha a szerződés már létrejött, akkor szerződésszegésnek számít az együttműködési kötelezettség megszegése. Ennek azért van jelentősége, mert ilyen esetben a szerződésszegő fél nehezebben mentesülhet a felelősség alól. A felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ha szerződéskötésre nem került sor, de a fél a tárgyalások során megsértette az együttműködésre vonatkozó kötelezettségét, és ezzel kárt okozott, akkor a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. Ebben az esetben akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Nem felróható a magatartása, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Fontos azonban megjegyezni, hogy nem jár automatikus kártérítési felelősséggel, ha a felek tárgyalásokat folytattak, de végül a szerződéskötés elmaradt. Kártérítésről akkor lehet szó, ha valamelyik fél például tévesen tájékoztatja a másikat a tárgyalások során, és ebből származott kár. Tehát nem a szerződéskötés elmaradásának ténye, ami miatt felel a vétkes fél, hanem a téves tájékoztatás következményei miatt.

 

Szerző:

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Miért jobb a papír az adott szónál?
Nemegyszer találkoztam már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. “Mi papír nélkül is megbízunk egymásban” – mondják. Egyvalamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok,  akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek, és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom. Miért is jobb a papír, mint az adott szó?

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor