A munkavállaló az általa a munkáltatónak okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezen felül amellett, hogy a kártérítési felelősség feltételeinek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania, a munka törvénykönyve felső összeghatárt is szab a munkavállaló kártérítési felelősségére.
Ha ugyanis a károkozás gondatlan volt, a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló négy havi távolléti díjának, illetve – kollektív szerződés rendelkezése alapján – legfeljebb a munkavállaló nyolc havi távolléti díjának összege lehet. "Az ezt esetlegesen meghaladó kárrészt a munkáltató nem követelheti a munkavállalótól, azt maga köteles viselni" – hívta fel a figyelmet Fehér Helga, a DLA Piper partnere az Advocatus blogon olvasható bejegyzésében.
A fenti korlátozásokat nem kell alkalmazni, ha a károkozás szándékos vagy súlyosan gondatlan volt. Ilyen esetben ugyanis a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni; illetve ha a kárt vezető állású munkavállaló okozta, aki gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel.
Áttöri továbbá a fenti korlátozásokat a munka törvénykönyvének az új Polgári Törvénykönyvvel együtt hatályba lépett módosítása is. Eszerint ugyanis versenytilalmi megállapodás, illetve tanulmányi szerződés esetén lehetőség van arra, hogy a felek kötbérben állapodjanak meg. A kötbér igen hatékony védelem a szerződésszegések esetére. Tulajdonképpen egyfajta kárátalány, ami szerződésszegés esetén attól függetlenül jár, hogy a jogosultnak a szerződésszegésből ténylegesen származott-e kára. Vagyis ilyen esetben a munkáltató mentesül a kár összegének bizonyítási kötelezettsége alól és elegendő, ha a szerződésszegés tényét bizonyítani tudja.
Ezen felül a kötbér tekintetében nem érvényesül a kártérítési összeghatár sem, vagyis a felek azt meghaladó összegű kötbérben is megállapodhatnak. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti, ezért a kötbér meghatározásánál érdemes tekintettel lenni a szerződésszegéssel okozott érdeksérelem súlyára is annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a kötbér összegének bírósági csökkentésére.