Mi vár a startupperekre, ha megjött a tőke?

2019. január 03. csütörtök - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Interjúnk előző részében dr. Pintér Attila tőkebefektetési szakértőnkkel, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda alapítójával vettük számba a kockázati-tőkebefektetés első szakaszát, egészen a pénzösszeg megszerzéséig. De hogy mi várhat még a startupperekre a tőke megérkezését követően, azt szakértőnktől most megtudhatjuk.

Dr. Pintér Attila

Dr. Pintér Attila

A kockázati tőkebefektetés folyamata sok esetben összetettsége miatt nem látható át a tőkét kereső vállalkozók számára. Fontos azonban tisztában lenni már akár az első pitch-ünk megtartása során azzal, hogy ötletünk pozitív fogadtatása esetén milyen folyamatok várnak még ránk. Tőkebefektetési szakértőnkkel, Pintér Attilával készített interjúnk első felében a pénz megérkezéséig elemeztük a folyamatokat, a folytatásban megnézzük, mi vár a startupperekre, ha megérkezett a tőke.

Meddig tart egy kockázati tőkebefektetés?

– A befektetők szeme előtt mindig az lebeg, hogy egy sikeres cégből szálljanak ki, ami lehetőséget ad arra, hogy a befektetett tőke, hozammal együtt, megtérüljön. Ezt oly módon tudják végrehajtani, hogy a társaságban fennálló részesedésüket a futamidő végén átruházzák, vagyis exitálnak. Hazánkban általánosságban egy kockázati tőkebefektetés futamideje öt évig tart. Az ennél sokkal hosszabb ideig tartó befektetési futamidők ritkák. Általánosságban az is igaz, hogy a futamidő szektorfüggő, pl. egy IT- vagy IOT-fejlesztő cég esetében rövidebb, egy biotech ágazatban dolgozó cégnél hosszabb a futamidő.

Megjegyzem, hogy Magyarországon is egyre többször terveznek az exit, külföldön – főleg az Egyesült Államokban – standard formájával, a cégek szabályozott piacra történő bevezetésével, azaz IPO-val. Ennek egyik új lehetősége a BÉT Xtend platformja, amelyet befektetői körökben élénk figyelem övez a szakemberek részéről.

Mi történik az exitálás alkalmával?

– Ebben az esetben a felek a fennálló szindikátusi szerződésüket megszüntetik. Az exitálásnak sok fajtája ismert. Történhet például oly módon is, hogy egy új befektető a régit kivásárolja, vagy a társaság menedzsmentje, illetve tulajdonosai vásárolják ki a befektetőt. Természetesen ezek kombinációjával is kivásárolható a befektető. De ezekben az esetekben a felek a szerződéses keretrendszeren mindig változtatnak.

Mit néz meg a cégben egy befektető?
A tőkebefektetés hasznos eszköz lehet egy növekedő vállalat számára, azonban fontos tudni, hogy mire készülhetünk egy ilyen ügylet előtt. Az alábbi cikkben tőkebefektetési jogi szakértőnk, a Dr. Pintér Attila segítéségvel vesszük sorra azon szempontokat, amelyeket a befektetők a döntésük meghozatalakor figyelembe vesznek.

Milyen további esetben fordulhat elő az, hogy a felek a szindikátusi szerződésbe beavatkoznak?

– Sajnos ez negatív események bekövetkezése esetén fordul elő. Találkoztunk már olyan esettel, amelynél az alapítók egyike a továbbiakban nem kívánta tovább folytatni az eredeti üzleti terv szerinti projektet. A befektetők pedig ezt a magatartást a szindikátusi szerződésben szabályozott vesting rendelkezéssel szankcionálták. Ez alapján a céget elhagyó tulajdonos csökkentett vételáron volt köteles a részesedésétől megválni.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a befektető nem alkalmaz ekkora nagy szigort?

– Természetesen előfordulhat az is, hogy a társaság annyira jól fejlődik, hogy további tőkebevonásra van szüksége. Ezt egy újabb körös tőkebefektetés híján a befektetők további kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátásával tudják megoldani. A kölcsönt nyújtók legtöbbje azonban kiköti azt, hogy meghatározott feltételek esetén ez az összeg részesedéssé is konvertálható legyen. Ezt sok helyen „convertible note”-nak hívják. Így javasolt ennek a lehetőségnek az alapos mérlegelése, mivel a tortából egy újabb szelet kihasítása a későbbiekben még fájhat a jól teljesítő startupoknak.

Milyen olyan eset merülhet még fel a kockázati tőkebefektetés során, amely esetén a társaságok jogi segítségért fordulnak?

– Tőlünk nyugatra szinte kizárt, de már Közép-Kelet-Európában is ritka az olyan befektető, aki MRP program nélkül fektet be egy társaságba. Angolul a munkavállalói programot ESOP mozaikszóval szoktuk rövidíteni. Egy ilyen program kialakítása komoly jogi előkészületet feltételez. Ez alapján a munkavállalók tagi részesedést kapnak a társaságban, amennyiben meghatározott előrehaladási kritériumokat teljesítenek. Ezt a programot a befektetők kockázati tőkebefektetések esetén főként motivációs eszközként alkalmazzák, mivel így a munkavállalók sajátjuknak tekintik a társaságot, tekintve, hogy egy sikeres cég tulajdonosai lehetnek, és egy esetleges kivásárlás esetén bőségesen megtérülhet az ESOP programban kapott kis részesedéscsomag is.

Dr. Pintér Attila
Dr. Pintér Attila LL.M., ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának PhD-hallgatója, kutatási témája a tőkebefektetések joga. A Dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda tőkebefektetési és vállalatfinanszírozási üzletág vezetéséért felelős irodavezetőjeként számos tőkebefektetési és vállalatfelvásárlási projektben látta már el intézményi befektetők, valamint kis- és középvállalkozások jogi képviseletét.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor