Mezőgazdaság: csak precízen

2018. december 21. péntek - 07:30 / kfarkas
  •    

Laptoppal vezérelt traktor, műholdak, drónok. Sok fogalom a precíziós gazdálkodás kapcsán, amely alapján úgy tűnhet, mintha sci-fi-be illő forradalom zajlana a magyar földeken. Ellátogattunk egy precíziós gazdálkodást folytató gazdaságba, hogy élőben lássuk a mezőgazdaság 4.0-t. A Lipták-farmon azt tapasztaltuk, hogy a valóság bizony messze meghaladja a képzeletünket.

 A mezőgazdaságról sokakban az a – nem is mindig téves – kép él, hogy az ágazat alapvetően nem sokat változik az idővel. Persze ma már traktorral szántanak, és nem ökrökkel, de a lényeg ugyanaz. A 21. század digitális technológiája azonban ezt is felülírja. Aki meg akarja pillantani a mezőgazdaság jövőjét, annak nem kell Kaliforniába vagy Japánba mennie, Tiszavasvári mellett, a Lipták Farmon is minden működik.

Forradalom a földeken

– Ahogy a hetvenes években az akkori legmodernebb technológiákkal sikerült adott körülmények között nagyarányú fejlődést elérni a magyar mezőgazdaságban, úgy most a digitális technikának köszönhetően – egyelőre kisebb léptékben – megy végbe hasonló forradalom – mondta dr. Lipták József, a farm egyik tulajdonosa.

A növényvédelmi szakmérnök szerint a precíziós gazdálkodás nem véletlenül kapta a nevét: a műholdas erőgépkezeléssel 2,5 centiméteres pontossággal képesek elvégezni az alapműveleteket. Ez azt jelenti, hogy nem az egész területet, hanem csak a szükséges 20–25 centis sávokat művelik. A műholdas vezérlés szinte kiküszöböli az átfedést. A modern kombinált vetőgéppel nemcsak hajszálpontosan oda helyezik a magot, ahova kell, de egy menetben öt munkafázist le is zárnak: a vetést, az alapműtrágyázást, a starterműtrágya kijuttatását, a talajfertőtlenítést és a preemergens gyomirtást.

Csak precízen - Kép: Vajda László

Csak precízen – Kép: Vajda László

– Ez nemcsak üzemanyag-megtakarítást jelent, hanem csökken a taposási kár is. A műholdas vezérlés éjszaka is hibátlanul működik, a traktoros nyugodtan ülhet a fülkében.

Lipták József szerint hektáronként számítva a kapásnövények esetén 20–60 százalékkal csökkenthető a vegyszerhasználat növényfajtól és technológiától függően. Arra a kérdésünkre, hogy megéri-e a technológiába beruházni, határozott igennel felelt, de szükséges egy bizonyos birtokméret, és a vetésszerkezet is befolyásolja a beruházás megtérülésének idejét. Tegyük hozzá, a Kite tanácsadó cég nagy segítséget nyújt a fejlesztésben, a rendszer hatékony működtetéséhez szükség van a fejlesztő vállalkozásra.

– A repcét például mi a szokottnál nagyobb sortávolságra, hetvenhat centiméterre vetjük, ezzel jelentős mennyiségű, mintegy ötven százalék vetőmagot spórolunk. A termésátlagunk viszont hektáronként eléri vagy néhány százalékkal meg is haladja a sűrű soros technológia terméseredményét. A vetőmag-előállítók is igazodnak ehhez, és nagyobb szemméretű vetőmagot kínálnak. Ehhez hozzájön a jobb eszközkihasználás, üzemanyag- és vegyszerköltség-csökkentés. Így a repcénél hektáronként évente 25–30 ezer forinttal kevesebb a költségünk. A vegyszer-megtakarítás egyértelműen a sorpermetezésnek köszönhető! Persze ez sem csodaszer, ettől nem nő a profit a duplájára, de összességében 5–10 százalékkal emelkedik. Becslésünk szerint nyolc év alatt térülnek meg a beruházások, de mi fokozatosan haladtunk: több, egymásra épülő, egyenként elviselhető összegű beszerzést végeztünk, és ennek köszönhetően több ponton tudunk költségcsökkentést elérni.

Vajda László (b) és Lipták József (j) - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Vajda László (b) és Lipták József (j) – Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Ember nélkül nem megy

Persze nem elég a szándék és az akarat, a tudás is rendkívül fontos ahhoz, hogy egy gazdaság bevezethesse a precíziós módszereket. Lipták József ezt az embert Vajda László személyében találta meg, aki gépészmérnök, informatikus, de pedagógiai végzettséggel is rendelkezik. A környezetükben a fiatalabbak között is népszerű a precíziós gazdálkodás.

– Menő egy automata traktorban ülni, a légkondicionált ülésben zenét hallgatni, amíg a traktor végzi a munkát – világít rá a gépészeti vezető, és hozzáteszi: – a téli időszakban a gépjavítások mellett oktatjuk, képezzük az embereinket. Ez alapjában új technológia, ezért átbeszéljük a termelési folyamat során esetlegesen elkövetett hibákat és ezek megszüntetésének módjait. Mivel az iskolák nem készítik fel ezekre a feladatokra nemhogy a középfokú, de a felsőfokú szakembereket sem, így elsősorban a gazdaságon belül kell a képzést megoldani.

Az ész is hiányzik a magyar mezőgazdaságból
Erősen forráshiányos a hazai agrárium, de még a meglévő lehetőségeivel sem gazdálkodik jól a termelők egy jó része. Ráadásul a megfelelő szaktudás és menedzsment ismeretek hiányából adódóan gyakran ad-hoc és rossz döntéseket hoznak.

A traktorokon elhelyezett számítógépek folyamatosan rögzítik a munkavégzéshez kapcsolódó adatokat, a sebességet, a kijutatott dózist, a művelési mélységet, a gázolajfogyasztást. A feladat befejezésével az adatok letölthetők, és megkezdődhet az elemzésük, amelyből a gazdaság vezetői következtetni tudnak a munka minőségére vagy a technológiai hibákra.

– Az előző évben a repce vetésénél kelési hibákra lettünk figyelmesek egyes tábláknál. Az adatok elemzésével megállapítható volt, hogy két traktoros vetett, és az egyikőjük 1,3 kilométer per órával nagyobb sebességgel végezte a műveletet, ami kihatással volt a kelésre – meséli Vajda László, aki szerint szó sincs arról, hogy az automatizálás kiszorítja az embereket a mezőgazdaságból. – A képzett emberekre mindig szükség lesz, hogy felügyeljék a gépek munkáját, a teljes technológiát. Viszont megszabadulnak az unalmas, nehéz vagy éppen veszélyes munkavégzéstől.

Egészségesebb lesz így az élelmiszer

A precíziós gazdálkodás több költségcsökkentésnél. A tápanyagtérképek, hozamtérképek és műholdfelvételek lényegesen kevesebb üzemanyag-felhasználást, okszerű műtrágya- és növényvédőszer-használatot tesznek lehetővé. Az is jelzésértékű, hogy újra megjelentek a giliszták a területen.

Ha van hozzá net, a traktor is vonzóbb
Sok vállalkozás számára komoly gond az utánpótlás biztosítása, az agráriumban azonban fokozottan jelentkezik a probléma. A fiatalok megszólítása olyan sürgető kérdés, amelyre mielőbb választ kell találni, hiszen évtizedekre meghatározhatja a hazai mezőgazdaság sorsát. A modern technológia itt is segít?

És, hogy miért elég a kevesebb vegyszer? Mert pontosabb adatokkal rendelkeznek arról, hogy mi történik a földeken. A műholdképek, a talajszkenner, a telepített mérőeszközök segítségével megmondható, hol hiányzik víz a talajból, a tápanyagtérképek, a hozamtérképek, az NDVI index felhasználásával meghatározható, hol van szükség kevesebb vagy több műtrágyára, a kártevőt előrejelző rendszer segítségével – rovarcsapdák, időjárási megfigyelések által – pedig folyamatosan nyomon tudják követni a betegségek vagy a kártevők megjelenését és a populáció változását. Akár egy tenyérnyi területről is hajszálpontosan tudható, hogy az elmúlt öt évben mikor, mennyi vizet, tápanyagot vagy növényvédő szert juttattak ki.

– Az adatok segítségével elkerülhető a túlművelés, és hosszú távon fenntarthatóvá válik a gazdálkodás. A következő lépcsőfok az lesz, amikor mindezek az adatok online, bárhonnan, bármilyen eszközről elérhetőek lesznek. A döntéstámogató rendszer kiépítésén most dolgozik a Kite Zrt. – teszi hozzá Vajda László.

Lipták József szerint most a legfontosabb a szakemberképzés: annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság visszaszerezze korábbi szerepét, a precíziós gazdálkodás oktatását mind közép-, mind felsőfokon el kell kezdeni. Fenntarthatóvá kell tenni a termelést, megállítani a talaj további leromlását, és javítani a magyar gazdálkodók versenyképességét. Ehhez pedig szaktudás kell

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek