Négy éve a magyar cégek elsősorban a hazai piacban látták a lehetőségeket. A válság után a hagyományos exportpiacaink még gyengélkedtek, az új, egzotikus célpontok pedig túl távolinak tűntek. A Regus 2014-es felmérése szerint éppen háromszor annyi hazai mikro-, kis- és középvállalkozás (mkv) tervezte, hogy inkább a belföldi tevékenységét stabilizálja vagy fokozza, mint ahányan terjeszkedni szerettek volna. Azóta azonban sok minden változott. A K&H bizalmi index kutatásának 2017 végi eredményei szerint tízből négy hazai mkv szeretne új piacot meghódítani meglévő termékével, és az év elejéhez képest több mint dupla annyian, 37 százalék gondolkodik új árucikk vagy szolgáltatás bevezetésében. Ilyen magas arányú fejlesztési szándékra mindössze egyszer volt példa az index tizenkét éves történetében.
A Budapest Bank kutatása szerint a hazai mkv-k mindössze 19 százaléka lépte át az országhatárt termékével, szolgáltatásával. És ők se most: kétharmaduk több mint egy évtizede – átlagosan 14 éve – végez exporttevékenységet. A következő három év sem a kis cégek külpiaci terjeszkedésének éve lesz. A megkérdezettek négy százaléka nyitott az exportra, 77 százalék viszont elzárkózik ettől.
Azok a vállalkozások, amelyek exportálnak, leginkább a nyereségük növekedését várják a külpiacoktól, és sokan egyenesen leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek kiszállítani. Az okok persze ágazatonként változhatnak. A mezőgazdasági cégek például a belföldi piac szűkösségét is fontos indokként említették.
Megéri? Megéri!
Az exportálók tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri átlépni a magyar határokat, hiszen árbevételük átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből. A nagyobb, 700 millió forint árbevétel feletti cégek esetén ez az arány eléri a 44 százalékot. Az elmúlt öt évre visszatekintve az exportáló cégek harmada számolt be arról, hogy növekedett náluk a kivitel volumene, a következő három évben pedig 37 százalékuk tervezi külpiaci tevékenysége bővítését.
Rákényszerülnek
A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek elsődleges okát többségük (57 százalék) abban látja, hogy a vállalkozásuk által előállított termék vagy szolgáltatás nem alkalmas exportra. A szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön, míg a mezőgazdasági cégek számára ez szinte egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék). A második leggyakrabban említett indok (27 százalék), hogy túl kicsinek gondolják a céget: ez elsősorban az agrárvállalkozások és a kereskedőcégek számára jelent gondot.
Bár az exportpiacokon tapasztalattal még nem rendelkező vállalati vezetők kétharmada mondta, hogy akkor sem szeretne külföldre terjeszkedni, ha a jelenlegi gátló tényezőket sikerülne leküzdenie, elképzelhető, hogy az élesedő verseny lépéskényszerbe hozza a magyar cégeket: a külföldi konkurencia megjelenése a magyar piacon a megkérdezettek 56 százaléka szerint potenciális veszélyt jelent, miközben a már exportálók körében ez az arány 80 százalék.
Mielőtt bárki belevágna, érdemes tanácsot kérnie ügyvédtől, biztosítási szakembertől és egy bankártól is, hogy milyen kockázatokkal jár az exporttevékenység. A határokon – különösen az EU határain – túlmutató ügyletek esetében ugyanis a partnerek egészen más stílusú szabálytalanságokat, csalásokat követhetnek el, mint a csak hazai piacon működő vállalkozások. Nézzük át alaposan a szerződéstervezetet, és határozzuk meg pontosan a saját és a cégünk felelősségi határait! Vigyázat! Ha kenyértörésre kerül a sor, a külföldi partner a saját pályáján fog intézkedni. És ne becsüljük alá a logisztika fontosságát! A szállítmányok biztonsága nemcsak az időben történő érkezésre vonatkoznak, hanem az áru sértetlenségére is. A zúzott kő kivételével talán minden más termékkel előfordulhat, hogy nem (épségben) érkezik célba, akár környezeti behatás, akár emberi mulasztás, akár meghibásodás miatt. Muszáj biztosítást kötni az árura, hiszen például a nagy értékű, de kis súlyú termékek esetében szinte biztos, hogy a szállító biztosítása nem fedezi majd a kárt.
