A szerződés nem más, mint két vagy több személy egybehangzó megállapodása, amely alapján jogaik és kötelezettségeik keletkeznek. A szerződés akkor jön létre, amikor a felek a szerződés lényeges feltételeiben megegyeznek.
Általános szabály, hogy a szerződés létrejöttéhez nem szükséges írásbeli alak, azaz a felek szóban, vagy akár ráutaló magatartással is köthetnek szerződést. Erre leggyakrabban felhozott példa a közértben való vásárlás, amikor, bár nem így gondolunk rá, de adásvételi szerződést kötünk. A bolt a polcokra elhelyezett termékekkel, és azok árának feltüntetésével kifejezi eladási ajánlatát. A vásárló pedig a kiválasztott termék kassza-szalagra való elhelyezésével kifejezi vételi szándékát, és ezzel a felek a lényeges feltételekben már megállapodtak. A vásárló fizet, átveszi az árut, és ezzel a szerződés teljesül.
A szerződés írásba foglalása csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály kifejezetten előírja. Kötelező írásba foglalni például az ingatlan átruházására (adásvétel, ajándékozás) vonatkozó szerződést, a hitelintézettel kötött kölcsönszerződést, vagy a társasági szerződést.
Elektronikus úton kötött szerződés
Az előbbiek alapján látható, hogy e-mail útján, vagy más elektronikus úton is köthető szerződés, hiszen a felek szerződési nyilatkozata, megegyezése ezekkel az eszközökkel is kifejezhető.
A Új Polgári Törvénykönyv immár külön szabályokat is megfogalmaz az elektronikus úton kötött szerződésre. Előírja például, hogy az elektronikus úton tett szerződési nyilatkozatról onnantól beszélhetünk, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. Ilyen például, ha a szerződési ajánlatot tartalmazó e-mail a másik fél postafiókjába megérkezik. Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződéses nyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. Ez arra az esetre vonatkozik, ha például egy honlapon keresztül rendelünk valamit, mivel ez esetben az elektronikus utat a honlap üzemeltetője biztosítja. Ilyenkor a honlap üzemeltetője azonnal köteles visszaigazolni a megrendelést.
A törvény szerint akkor beszélhetünk írásba foglalt szerződésről, ha erre olyan formában kerül sor, ami alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, valamint a szerződéses nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására. E feltételeknek a szokványos e-mail rendszerint nem felel meg, mivel abból például általában csak a küldő e-mail címe azonosítható, és az e-mail aláírására legfeljebb elektronikus aláírás birtokában lehet lehetőség. Szintén megkérdőjelezhető a tartalom megváltoztathatatlansága is.
Azonban ez nem azt jelenti, hogy az e-mail nem lehet alkalmas a szerződéskötés megtörténtének, a szerződés tartalmának és az abból folyó követelések igazolására, csupán annyit, hogy nem fűződnek hozzá az írásbeliséghez kötődő jogi következmények.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda