A 2015. évi közbeszerzések összértéke meghaladta az 1.900 milliárd forintot, több mint 14 ezer eljárás zárult le eredményesen a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint. Az eljárások 84 százalékában mikro-, kis- és középvállalkozások nyertek, összérték tekintetében részesedésük azonban az ötven százalékot is alig haladta meg – persze nem mindig a kicsikre szabták a kiírásokat.
A közbeszerzési eljárások száma egyenlően oszlott meg az építési, szolgáltatási, árubeszerzési eljárások között, míg az értékek megoszlását tekintve az építési beruházások vezették a listát (37%). Az árubeszerzések súlya közel hasonló volt, míg a szolgáltatások aránya ettől mintegy 10 százalékkal maradt el (27,5%). A nagyobb értékű közbeszerzési eljárásokban - különösen az építési beruházások esetében – a kiírók szinte kivétel nélkül megkövetelik a teljesítési vagy jól teljesítési biztosítékot, amely a Kbt. előírásai szerint pénzügyi intézmény (pénzügyi vállalkozás vagy bank) garanciájával, biztosító kötelezettségvállalásával, vagy készpénz óvadék letétbe helyezésével teljesíthető.
„A magasabb értékű eljárások között építési beruházások éppúgy megtalálhatók, mint egészségügyi, informatikai beszerzések vagy jelentősebb összegű és hosszútávra szóló szolgáltatások. A közbeszerzés elnyeréséhez a vállalkozásoknak biztosítékot kell a kiíró rendelkezésére bocsátaniuk sok esetben már az ajánlattétel időpontjában.
Mivel a közbeszerzési garanciára esetenként már az ajánlattétel időpontjában szükség van, biztonságos megoldást jelent, ha a vállalkozások rendelkeznek garanciakerettel a garanciát biztosító pénzügyi intézménynél. Ennek birtokában az előminősített vállalkozás gyorsan és kockázatmentesen tudja teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott biztosítékot. A közbeszerzési garancia díja emellett jellemzően kedvezőbb a cégek számára, mint a fedezetet is igénylő egyéb megoldások. Míg 2015-ben összességében az eljárások túlnyomó részében az ajánlati ár volt a döntő szempont (86%), 2016-ban – a közbeszerzési törvény változásának köszönhetően –, bár az ár továbbra is meghatározó szempont marad, várhatóan a minőségi szempontok és ezáltal az azok teljesítését célzó teljesítési biztosítékok is előtérbe kerülhetnek.