Kockázati tőke: válaszok a leggyakoribb kérdésekre

2014. július 23. szerda - 11:06 / kfarkas
  •    

Gyakran elhangzik, hogy tőkekínálati forradalom zajlik Magyarországon, ám még mindig sok vállalkozó számára fehér folt a kockázati tőke, a Jeremie alapok működése. Ezért a leggyakoribb felmerülő kérdésekre most elolvashatja a válaszokat!

Lehet forráshoz jutni – Kép: Pixabay

Tőkekínálati forradalom alakult ki az elmúlt években Magyarországon, egyre több kockázati alapkezelő keresi a finanszírozható ötleteket, vállalatokat. Ám sok cégvezető fejében még mindig alapvető kérdések fogalmazódnak meg a kockázati tőkével, a Jeremie-alapokkal kapcsolatban, a Jalsovszky ügyvédi iroda blogbejegyzésében a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott választ.

Megállapodtunk – már jön is a pénz?

A köztük létrejött üzleti megállapodás alapjait a befektető és a projektgazda általában egy szándéknyilatkozatban fektetik le. Bár a tranzakció vége ezen a ponton még nagyon messze van, a szándéknyilatkozat egy fontos mérföldkő. Ezután először egy pénzügyi és jogi átvilágítás következik, amelynek eredményeként a leendő befektetők meggyőződhetnek elképzelésük helyességéről vagy éppen letehetnek a befektetési szándékukról. Az átvilágítás természetesen a befektetés kockázataitól függően annak „árazásánál” is szerepet játszik. Amennyiben az átvilágítás eredményeként a JEREMIE alap megerősíti befektetési szándékát, indulhat a dokumentáció előkészítése. A dokumentáció magában foglalja mind az új társasági dokumentumok elkészítését, mind pedig a felek közötti befektetési és szindikátusi megállapodásokat, amelyekben való egyezségre jutás szintén jelentős időt vehet igénybe. Fontos ezért felkészülni arra, hogy jó pár hónap eltelhet a befektetőkkel történő első megállapodástól a megvalósításig, ami könnyen elvonhatja az ötletgazdák energiáit a cég operatív vezetésétől.

Kontroll a céltársaság felett – én irányítok vagy ők?

A céltársaság feletti kontroll gyakorlása általában közösen történik a befektető és a projektgazda között. Mivel a JEREMIE alapok elsődleges célja a cég értékének növelése, a befektetők minden esetben ellenőrzésük alá kívánják vonni a legfontosabb társaság-irányítási kérdéseket. Másrészt, amennyiben a társaság gazdálkodása rossz irányba megy, úgy a befektetők az irányítást át is kívánják venni, hiszen elsősorban az ő pénzükre megy ki a játék. Indokolt viszont az is, hogy a projektgazda is befolyást gyakoroljon az operatív és stratégiai kérdésekre, nélküle az ilyen döntések ne születhessenek meg.

Tőkekínálati forradalom Magyarországon
Vannak klasszikus kockázatitőke-alapok, és egy-két éve a nagyon korai fázisban finanszírozást jelentő magvető és angyal befektetések is keresik a finanszírozható startupokat. A keresleti oldalon azonban még várat magára az átütő változás. A hazai ötletek mögül hiányzik a szakmailag tökéletes csapat, és az üzleti tervek sem kiforrottak.

Függően a felek közötti tulajdonosi viszonyoktól (azaz, hogy ki van többségben a társaságban) a közös irányítás többféleképpen valósulhat meg. Elképzelhető egy olyan modell, mely szerint az operatív irányítást elsősorban a projektgazda látja el, felette viszont erős kontrollt gyakorol a befektető által jelölt felügyelőbizottság, a közgyűlésen pedig csak a befektető és a projektgazda egyhangú határozataival születhet döntés. Elképzelhető azonban az is, hogy a befektető már az operatív döntéshozatal szintjén is döntési vagy kontrolljogot köt ki magának. Számos egyéb megoldás is működőképes tud lenni a gyakorlatban.

Biztosítékok – mit nyújthat egy induló vagy feltörekvő vállalkozás?

A bankhitel felvételével ellentétben a JEREMIE befektetést kereső vállalkozás nem képes hagyományos biztosítékok nyújtására. Ezért az induló vagy növekedési fázisban lévő cégek alapítói ellen túl sok eszköz nem áll a tőkealap rendelkezésére, ha egy, a társaság ügyeire vonatkozó kijelentésük, szavatossági nyilatkozatuk utóbb valótlannak bizonyul vagy megszegik valamilyen kötelezettség-vállalásukat. Az ötletgazda, illetve tipikusan maga a cég sem tőkeerős, így egy esetleges kártérítési igény érvényesítése nehézkes lehet. Mik lehetnek akkor a JEREMIE tőkealap eszközei befektetésének megvédésére?

A befektetési (szindikátusi) szerződésekben tipikus a biztosítéki jellegű opció, azaz szerződésszegés esetére a JEREMIE alapot megillető, az alapítók részesedésére vonatkozó vételi jog engedése. Így, ha a projektgazda megtévesztette a befektetőket vagy valamely szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget, a JEREMIE befektetők akár teljes egészében átvehetik a céget. Általános még a szerződésszegés esetére szóló „büntetés”, azaz kötbér előírása is. Egy ilyen kötbér azonban inkább csak elrettentésre szolgál, tényleges kikényszerítése az alapítók forrás- és vagyonhiánya miatt bajos lehet.

A tőkeszerzés lehetetlennek tűnik egy induló vállalkozásnak – de nem az
Amikor a szakértők, befektetők egy-egy vállalkozás vagy startup múltbéli teljesítményét vizsgálják, sokan úgy gondolják, teljesíthetetlen elvárásokra kell számítaniuk, hiszen üzleti eredményeket, trendeket nem tudnak majd felmutatni.

Kiszállás – együtt vagy külön?

A JEREMIE tőkealapok nem kívánnak befektetőként a cég életében huzamosabb ideig részt venni, céljuk az, hogy befektetésük egy idő után az elvárt hozammal együtt megtérüljön. Ezért a befektetési szerződések mindig esetben tipikusan foglalkoznak a befektetők kiszállásának a feltételeivel.

Legtöbbször a projektgazdának nincs olyan joga, hogy önmaga egyedül kiszálljon a cégtől, hiszen a projektben való maradása, annak operatív irányítása alapvető fontossággal bír az alap befektetésének megtérülése szempontjából. Sőt, a befektetők különböző eszközökkel azt is rendszerint biztosítják, hogy a projektgazda ne hagyja el a hajót, illetve hogy különösen érdekelt legyen a cég értékének növelésében. Ez egyrészt különböző korlátokkal (jogviszony-fenntartási kötelezettség, illetve versenytilalmi kikötések) érhető el. Nem ritka továbbá az ösztönző programok, azaz például „exit bónusz” vagy a befektetői részesedésre vonatkozó bónusz vételi jog biztosítása sem, amelyek ösztönözni kívánják a projekt eredeti tulajdonosait a JEREMIE alap kiszállásának elősegítésére.

Az exittel kapcsolatos jellemző kikötések közé tartozik továbbá az együtt-eladási kötelezettség (az ún. „drag along”), amikor a befektető kötelezheti az alapítókat részesedésük velük együtt történő eladására. A befektető kiszálláskor jobb árat érhet el ugyanis, ha biztosítani tudja, hogy vele együtt a projektgazda is eladja a részesedését. Ennek ellentételezésére a szindikátusi megállapodás sokszor megadja a projektgazdának az együtteladási jogot (ún. „tag along” jogot) is, amikor az alapítók a befektetők kiszállásakor igényelhetik, hogy a vevő ugyanolyan feltételekkel az ő részesedésüket is vegye meg.

Ezt ne mondja soha egy befektetőnek
A Jeremie programoknak és a rengeteg különféle támogatásnak köszönhetően könnyű azt hinni, hogy manapság akinek van egy jó ötlete, csak hátra kell dőlnie és várni, hogy a pénz az ölébe hulljon. Éppen ezért fogadjon meg öt tanácsot, mit ne tegyen, ha szeretné, hogy komolyan vegyék a támogatók.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek