IPA-mentes településen szebb a cégek élete

2015. március 31. kedd - 12:05 / piacesprofit.hu
  •    

Az iparűzési adó maximális mértéke 2 százalék, bár ez településenként eltérő. Vállalkozásoknak nagy segítség lehet, ha IPA-mentes településen jegyzik be cégüket, így több pénz maradhat a zsebükben, ráadásul vidéken egyes pályázatok is sokkal kedvezőbbek, mint a fővárosban.

Az IPA, azaz az iparűzési adó maximális mértéke a legtöbb településen két százalék, bár ezt települése válogatja, mindenhol az önkormányzat dönti el, legyen-e vagy sem, illetve hogy ennek mekkora legyen a mértéke. Budapesten a maximális mértékű az adónem, de egyes települések úgy döntöttek, hogy nem élnek ezzel, így 0 százalékon tartják az IPA-t.

Vállalkozásoknak kifejezetten előnyös lehet, ha IPA-mentes településre viszik cégüket, így több pénz marad a zsebükben. Pályázatok szempontjából sem utolsó a kérdés, hisz jelenleg vidéken jóval színesebb a paletta, mint Budapesten. „Érdemes megfontolni, élünk-e ezzel a lehetőséggel” – hívta fel a figyelmet Sallai Szabina, a Cégszolgálat Kft. ügyvezetője a GazdaságTV-nek adott interjújában.

A szakember szerint az IPA-mentes települések további nagy előnye, hogy – mivel nem fizetünk ilyen adónemet, a NAV nem is zaklat minket emiatt. Ráadásul a központi régiókon kívüli települések esetén sokkal kedvezőbbek a pályázati feltételek is – az elmaradottabb régiókban, mint mondjuk Nógrád, vagy Borsod megyében.

„Mivel ezeknek a településeknek az az érdeke, hogy minél több cég minél tovább legyen a településen, ezért minden segítséget megadnak a vállalkozásoknak” – hangsúlyozta Sallai Szabina.

Nem csak IPA-van, hanem helyi adók is

A települési adók tekintetében a legtöbb önkormányzat földadót vet ki a községhez tartozó terület aranykoronaértékére számítva, (bármennyire is tiltakoztak a szakmai szervezetek) de Csopakon például a nádas után nem kell fizetni, Egyek hektáronként ezer forintos útadót vetett ki a földtulajdonra míg Zsúr a tiszta kataszteri jövedelem után kéri a részét. Kesztölc a gazdasági ingatlanokra vet ki adót, Zsombón a magas építmények tulajdonosait kérik a kasszához, Zalaapáti pedig igazi unikumként a kutyákra vetett ki települési sarcot, az ebek darabszáma után.

Ebben a táblázatban megtekintheti, hogy melyik településen, mi után, mennyit kell fizetni!

Földadó? Vessenek magukra
2015. január 1-jétől bővült a települési önkormányzatok adó-megállapítási mozgástere: a helyhatóságok már akár több települési adót is bevezethetnek, feltéve, ha az adott terület még nem esik központi vagy helyi adó hatálya alá. A főként a termőföldekre kivetett új helyi adókat közvetve a földbérlő gazdálkodók fizetik meg, pedig többféle jogorvoslati lehetőség áll a rendelkezésükre a túlontúl ambiciózus önkormányzatok ellen.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek