Hogyan küldjünk anyuhoz munkavállalót?

2018. június 27. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Rendszeresen előfordul multinacionális cégeknél, hogy a magyar leányvállalat munkavállalóját fizikailag a külföldi, vagy valamely testvércéghez küldik ki munkát végezni hosszabb-rövidebb időre, ennek a külföldi munkavégézésnek a jogi kezelése azonban az egyes cégcsoportoknál rendkívül eltérő lehet.

Először is megjegyzendő, hogy az ilyen munkavégzés esetén – bármilyen rövid tartamú is az – mindig érdemes a fogadó országbeli munkajogásszal egyeztetni annak kapcsán, hogy milyen jogi feltételei vannak a külföldi munkavégzésnek. Ha a munkavégzésre unión kívül kerül sor, nagy valószínűség szerint munkavállalási engedélyre lesz szükség, továbbá a tartózkodást is legalizálni kell.

Unión belüli kiküldetés esetén sem kerülhető meg azonban az ügyvédi konzultáció a fogadó ország előírásai kapcsán. Az ún. posting szabályok alapján ugyanis, ha a munkavállaló szolgáltatásnyújtás keretében az anya-, vagy testvércégnél végez munkát, bizonyos munkajogi előírások – különös tekintettel a munkabérre vonatkozó előírásokra – tekintetében a fogadó ország jogát kell alkalmazni, feltéve, hogy a fogadó ország joga kedvezőbb a munkavállalóra.

elvándorolnak a magyarok

Kép: Fotolia

Bár ez az előírás bizonyos szakmák – például építőipar – tekintetében nagy figyelmet kapott, mégis rendszeresen találkozom olyan esetekkel, amikor a magyar munkavállaló hetekig – hónapokig végez munkát az anya-, vagy testvércég irányítása alatt úgy, hogy ennek az előírásnak a betartására a magyar munkáltató figyelne. A félreértést valószínűleg az okozza, hogy sokak gondolják úgy, hogy az ún. posting szabályok csak alvállalkozók esetén alkalmazandóak, pedig éppen ellenkezőleg, cégcsoporton belül is figyelni kell rájuk.

Annak a megítélése, hogy mely esetek tartoznak a posting fogalomkörébe, vitatott. Véleményem szerint valamilyen tevékenység végzésének történnie kell a fogadó cég irányába, az tehát nem posting, ha a magyar munkavállaló semmilyen munkát nem végez, semmilyen szolgáltatást nem nyújt a külföldi testvércég részére (pl. csak egy meetingre megy ki az anyacéghez, ahol beszámol a magyar leányvállallat eredményeiről – ez az esetkör véleményem szerint nem valósít meg postingot.

Szerzőnkről:
Fodor T. Gábor_belyegkepDr. Fodor T. Gábor több, mint két évtizede foglalkozik munkajoggal. Számos munkajogi tárgyú cikk szerzője magyar és angol nyelven, sikeres előadó, ügyvéd. Dr. Ferencz Jácinttal és Dr. Kun Attilával fennálló ügyvédi társulásuk elsősorban multinacionális cégeket szolgál ki a legkülönbözőbb munkajogi kérdések megoldása kapcsán. Gábor kedvenc területe a munkaidős szabályozás, ennek kapcsán tudományos kutatásokat is folytat. Szereti a bonyolultabb, kihívást jelentő ügyeket, jogi kérdéseket.

Másik oldalról az viszont már egészen biztosan megvalósítja a postingot, ha a magyar munkavállaló ténylegesen munkát végez a fogadó anya- vagy testvércég számára. Ebben az esetben a helyi törvényes bér (amely lehet a minimálbér, vagy az adott ország törvényei szerinti magasabb, az adott munkakörre előírt bér is) jár az érintett munkavállalónak.

Meglepő tapasztalat, hogy sok cégnél nem élnek a posting-szabályokkal, hanem egyszerűen munkaviszonyt létesítenek (az adott ország szabályai szerint), az ideiglenesen külföldön munkát vállaló magyar munkavállalóval. Ez akkor lehet problémás, ha bizonyos szempontból figyelembe veszik a cégcsoporti tapasztalatot, más szempontból – pl. próbaidő kikötése – viszont nem. Az ilyen – sajnos a gyakorlatban előforduló – helyzetek az adott ország joga szerint rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősülhetnek.

Más esetekben éppen az a probléma, hogy egyáltalán nincsenek tekintettel a posting szabályokra. Sajnos nem egyszer látom azt, hogy hosszabb ideig történő munkavégzés esetén is egyszerűen a magyar munkaszerződés alapján, pusztán a magyar szabályok alapján folyik a foglalkoztatás.

ZPH_Logo_kisA helyes eljárás természetesen az, hogy a két testvércég között is létezik egy lehetőség szerint írásba foglalt megállapodás az együttműködésről, és a munkavállaló is írásban tájékoztatva kell legyen a külföldi munkavégzés alatt számára járó juttatásokról, egyéb fontos tudnivalókról. Az említett tájékoztató átadása egyébként törvényi kötelezettség is.

Szerző:

Dr. Fodor T. Gábor

ügyvéd,

a a Zukunft Personal Hungary munkajogi szakértője

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek