Hogyan csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat?

2016. január 06. szerda - 07:30 / kfarkas
  •    

Hővisszanyerő zuhanytálca, energiatermelő lift, autóakkumulátorokról működtetett szerverek, mini vízerőmű, napelemes árnyékolás: számtalan praktikával csökkenthetik a vállalkozások a technológia segítségével az ökológiai lábnyomukat, ezekből gyűjtöttünk most néhányat csokorba.

A nemrégiben kirobbant Volkswagen-botrány egyik utóhatása minden bizonnyal az lesz, hogy a nagy gyártócégek – és köztük elsősorban az autógyártók – minél inkább olyan termékek gyártására törekszenek majd, amelyek előállítása során minimalizálhatóak a környezeti károk, azaz kisebb lesz a termék ökológiai lábnyoma. Ez a Magyarországon is megtelepült multinacionális gyártócégek beszállítói láncát különösen érzékenyen érinti, hiszen az általuk szállított termékek is beleszámítanak ebbe az értékbe – ezért nekik is lépniük kell, ha meg akarják tartani hosszú távú szerződéseiket. Számtalan olyan gyakorlat létezik a cégek számára itthon és külföldön is, amelyekkel valóban visszafoghatjuk a környezet terhelését – és a megoldásoknak csak a kreativitás szab határt. Baranyák Zoltánnal, a Goodwill Consulting energetikai szakértőjének segítségével összegyűjtöttünk jó néhányat azok közül a megoldások közül, amelyek nem biztos, hogy az elsőre az eszünkbe jutnának.

csökkenthetjük az ökológiai lábnyomot

Kép: SXC

Nézzük meg, hol válhatunk hatékonyabbá!

Mindenekelőtt tekintsük át, milyen adottságú telephelyünk van, mik az épületeink energetikai jellemzői, milyen gyártási folyamatok zajlanak, milyen hatékonysággal dolgoznak a gépeink, mennyi energiát és hogyan fogyasztanak az irodai dolgozóink, tehát a teljes üzletmenetünket át kell tekintenünk, hol takaríthatunk meg energiát vagy léptethetünk be megújuló energiaforrásokat, hol érdemesebb környezetkímélő technológiára váltanunk, vagy melyik munkafolyamatot érdemes átszerveznünk. Ilyen felmérés esetén nem árt, ha szakértőt bízunk meg a munka elvégzésével: nemcsak a szaktudás miatt, hanem mert objektív szemlélőként olyan pontokra is rámutathat, amelyek egy cégvezetőnek vagy belsős munkatársnak álmában sem jutnának eszébe.

Négy alapvető technológia létezik, ami nélkül nem lehet lényegesen csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat: a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedési eszközök, a hőszigetelés és a hőszivattyú. Tartsuk szem előtt mind a technológia kiválasztásánál, mind az épületek, mind a berendezések esetén a multifunkcionalitást és az adottságainkat: ha napelemet szerelünk egy irodaház homlokzatára, akkor úgy érdemes ezt kialakítani, hogy egyben árnyékoló funkciót is betöltsön. A berendezések, gépek megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy minél hosszabb élettartamúak legyenek – tehát az előállítsuk és működésük során keletkezett környezeti károk minél hosszabb időtartamban oszoljanak el, és megfeleljenek az adottságainknak is. Így egy városi területre nem feltétlenül jó ötlet szélerőművet telepíteni – mint arra egyébként van példa kis hazánkban –, hiszen egy a házak közé telepített szélkerék jó évben is 25-30 kilowattórát termel évente, míg egy 1 kilowattos napelem ennek a többszörösét, ezer kilowattórát is előállít a mi klimatikus viszonyaink között.

Ne engedjünk a konvencióknak!

Ne hagyjuk, hogy a megszokás vagy a mások által szorgalmazott megoldások vezessenek minket: ha napelemet telepítünk, ne csak a tetőt tartsuk szem előtt, egy épület déli homlokzata is jelentős napenergiát kaphat – ha nem árnyékolja a szomszéd épület. Bécsben például így teljesen önellátóvá tettek egy irodaházat: nemcsak a tetőt, hanem a falakat érő napfényt is hasznosították a napelemekben. Igaz, ott a lift is energiát termel, lefelé haladtában a mozgási energiát alakítja át elektromossággá. Egy hatemeletes épület esetén már érdemes ilyen megoldásban gondolkodni.

Hatékonyabb lehet az ökológiai kéznyom, mint a lábnyom
Az érzelmi intelligencia koncepciójának kitalálója és világszerte ismert szakértője, Daniel Goleman szerint a zöldeknek nem annyira a káros kibocsátás és környezetszennyezés felől kellene megfogni az ökotudatosság témáját, hanem az ökotudatos cselekedeteink irányából. Úgy véli, fogyasztásunk megváltoztatása és zöldítése a lényeg, vagyis az öko-lábnyom helyett az ”öko-kéznyom”.

A járműválasztásnál is gondolkodjunk hosszú távon. Egy elektromos autó négy fővel 0,17 kwh/km fogyasztású, míg egy hagyományos autó fogyasztása ennek a  háromszorosa. Ugyan az elektromos autók ára most még sokkal magasabb, évi negyvenezer kilométeres városi távolság esetén már jobban jár egy autós az elektromos kocsival, mint a benzines vagy dízeles társaival. Egy taxisnak vagy egy futárszolgálatnak ez például óriási üzlet, és az idén életbe lépő adóváltozásokkal még inkább megéri majd a villanyautók mellett dönteni. Ráadásul ugyan az elektromos autók akkumulátorai néhány év után már „csak” 60-70 százalékos teljesítményt nyújtanak – ami egy autóhoz már nem biztos, hogy megfelelő –, szünetmentes tápként a szerverek üzemeltetéséhez viszont kiválóan használhatók.

Csak a kreativitás szab határt

Nem kell feltétlenül milliós beruházásokat végrehajtanunk az energiafogyasztásunk csökkentéséhez: ha LED lámpákra cseréljük a parkolók megvilágítását, már eleve 30 százalékkal visszafogtuk a fogyasztásunkat. Ha mozgásérzékelő helyett adaptív érzékelőt használunk, amely automatikusan szabályozza a fényerősséget, a fogyasztásunkat még egyszer megfelezhetjük.

Ha a munkatársaknak zuhanyzókat alakítunk ki, akkor ott is spórolhatunk: hagyományos csapok helyett víztakarékos csap- és zuhanybetétet alkalmazhatunk, a zuhanytálca pedig hővisszanyerő funkciót is elláthat, ami a kifolyt víz hőjével előmelegíti a hideg vizet. Az ablak választásakor lehet olyan üvegezést használni, ami több energiát enged be télen, nappal, mint amennyit éjjel elveszít. Ezt a tulajdonságot a nyílászárókon az g/Ug érték jelöli, ha ez az érték nagyobb, mint 0,8, akkor már önmagában fűtésként funkcionál az ablak. Igaz, ennek hátulütője, hogy csak a déli oldalon hatékony, és nyáron bizony ügyelni kell az árnyékolásra. Az ablaknál egyébként mindig a leggyengébb láncszem a keret: az alumínium melegperem jó hővezető, ha ezt műanyagból van, jelentősen javul a nyílászáró hőzárása. Ha sok hőt veszít, ilyenkor látjuk a hidegben, hogy az ablak pereme párásodik. Méterenként néhány száz forint kiadás, de nagyon sokat jelenthet.

Nagyobb irodaházakban a szerverek hője felhasználható a fűtéshez – ez egy kincsesbánya. A hőszivattyúval ez a hulladékhő hasznosíthatóvá válik, nemcsak fűtés rásegítéshez, hanem a meleg víz előállításához is. A fűtés esetén az ökológiai lábnyomunk csökkentése egyben a pénztárcánkat is megóvja: ma már minden hőszivattyú típus 4 Celsius-fokos külső hőmérsékletnél gazdaságosabban működtethető, mint a gázfűtés. A közeg sem feltétlenül a külső levegő kell, hogy legyen: a budapesti Hun utcában egy lakóháznál például a talajvíz hőjét hasznosítják, míg a MOM parknál a közelben futó szennyvízcsatorna hőjét használja a hőszivattyú. Új irodaháznál az a helyzet, ha nincs kiépített gázcsatlakozás, akkor annak kiépítése és költsége összemérhető a hőszivattyús fűtési rendszer kiépítési költségével, felületfűtéssel nyolc év után pedig az utóbbi már olcsóbb, mint a gázfűtés kiépítése.

Van vízenergia, csak használni kell
Vegyük figyelembe a vízenergiát is: minden híresztelés ellenére ezen a téren Magyarország rendelkezik megfelelő erőforrással. Persze nem óriási, egész városokat ellátó gátakra gondoljunk: azoknak ajánljuk, akinek van valamilyen patak a telephelyén. Ilyen a mezőgazdaságban fordulhat elő: ha van egy 200 l /sec-es átlagos hozamú patakunk – ez egy méter széles vízfolyás, amiben 10 centiméter magasan folyik a víz, hét kilométeres (2 m/sec) sebességgel – és egy kétméteres szintkülönbségünk, oda már három kilowattos teljesítményű generátort telepíthetünk, ami durván 24 ezer kilowattórát termelhet évente, és ez ideális lehet egy vállalkozásnak.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek