Az élelmiszerek esetében egyszerű a helyzet, és meg is van az erre vonatkozó szabályozás: a nem gépesített, hanem kézműves technológiával készülő, adalékanyagmentes termékek esnek a kézműves kategóriába. Bár a procedúra részben gépesíthető, de kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, irányításon és tapasztalaton kell alapulnia.
A másik fontos szabály, hogy ilyen élelmiszerek előállítása során pótanyagok, imitátumok, mesterséges színezékek, aromák, édesítőszerek és ízfokozók nem használhatók, és minden esetben fel kell tüntetni a termék gyártójának nevét és címét. „Vékony a határ a kézműves és hagyományos élelmiszerek között, hiszen megoszlanak a vélemények arról, hogy mi számít gépesítésnek és mi nem” – mondja Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének fogyasztóvédelmi szakértője.
Természetesen időről időre a fogyasztói kampányok indulnak annak tisztázására, hogy mit takar a kézműves kategória. A NÉBIH helyszíni ellenőrzéssel vagy mintavétellel bármikor ellenőrizheti, hogy teljesülnek-e azok az állítások, amelyeket a termék magáról hirdet – ilyen az is, ha valaki azt állítja, a termék kézműves.
Többet fizetünk értük
Egy korábbi kutatás szerint a vásárlók kétharmada a 10 és 25 százalék közötti felárat tartotta ideálisnak a kézműves termékekre vonatkozóan, ennyivel hajlandók többet fizetni ezekért a termékekért. Az is kiderült, hogy a házasok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a kétgyermekes anyukák gyakrabban vásárolnak kézműves élelmiszert, mint az egyedülállók vagy gyermektelenek. A vásárlás fő motivációja leginkább a jó minőségű és a hazai eredetű termékek, melyet a felmérésben részt vevők leginkább vásárokon és kiállításokon szereznek be.
Azt, hogy a receptúrája egyedi és persze egészséges is. Az, hogy a gyártása gépesített-e vagy sem, nem tűnik olyan fontosnak a vásárlók számára, holott ez a kézművesség egyik alapkritériuma. „A kézművesség egy minőségi ugrás – mondja Haraszti Anikó. – Amikor egy fesztiválon, vásáron járunk, akkor is nehéz a dolgunk: a kézműves fazekas mellett ott vannak a Kínában gépi esztergával gyártott fajátékok – ki dönti el, hogy melyik a kézműves? Azt gondolom, hogy ez a fogyasztók és a gyártók fejében sem letisztult ez a fogalom.”
A tesztelés jó megoldás a Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint is. Érdemes kérdezni is: mitől gondolja a gyártó, hogy terméke kézműves? Haraszti Anikó szerint üdvözlendő lenne egy olyan tájékoztató, mely az egyes termékek esetében egy-két mondatban beszámol arról, hogy mitől kézműves az adott termék – hasonlóan a „magyar termék” megjelöléshez, melyhez tartozik tájékoztató anyag.
