„Az alacsony várható élettartam nem tesz jót a gazdaság stabilitásának, hiába jön létre több tízezer új vállalkozás évről évre, ha közülük csak kevesen jutnak el a hosszú távú, stabil működésig” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. Az elmúlt 5 évben növekedésbe fordult az újonnan induló cégek száma, 2019-ben például már több mint 29 ezer új cég került bejegyzésre hazánkban. A növekedő cégszámnak viszont akkor örülhetnénk igazán, ha az újonnan induló cégek a gazdaság szerves részévé válnának hosszú távon is. Az adatok viszont azt mutatják, hogy az új vállalkozások egyre kisebb százaléka tud sikeresen megbirkózni a „fiatalkori” éveivel.
Alapítás éve | Cégalapítások száma | 5 éves túlélési arány | 10 éves túlélési arány |
1996 | 38 993 | 79,77% | 61,59% |
1997 | 57 084 | 81,37% | 63,74% |
1998 | 60 943 | 82,29% | 63,82% |
1999 | 39 041 | 84,46% | 64,84% |
2000 | 44 121 | 85,21% | 64,47% |
2001 | 40 751 | 85,27% | 62,52% |
2002 | 39 303 | 85,20% | 60,65% |
2003 | 38 303 | 85,15% | 58,83% |
2004 | 39 051 | 85,35% | 58,19% |
2005 | 33 410 | 83,25% | 54,06% |
2006 | 32 843 | 82,71% | 51,80% |
2007 | 34 076 | 82,27% | 50,72% |
2008 | 48 719 | 81,99% | 48,66% |
2009 | 47 632 | 80,47% | 46,58% |
2010 | 46 996 | 76,37% | 0,00% |
2011 | 50 357 | 73,68% | 0,00% |
2012 | 38 502 | 74,68% | 0,00% |
2013 | 33 158 | 72,08% | 0,00% |
2014 | 29 533 | 69,76% | 0,00% |
A 10 éves túlélési rátánál érdemes kiemelni, hogy a 2008/09-es válság idején sok kényszervállalkozás indult hazánkban is, így az abban az időszakban indult cégek alacsony túlélése talán nem olyan nagy meglepetés, annak ellenére, hogy az 5 éves túlélésükben még nem látszódtak komoly problémák. Annál komolyabb probléma azonban, hogy a 2010 után bejegyzett vállalkozások 5 éves túlélési képessége is fokozatosan csökken, pedig világgazdasági szempontból ez egy kedvező időszak volt a vállalkozások számára.
A túlélési arány csökkenéséhez nemcsak a természetes lemorzsolódás, hanem tervezett folyamatok is hozzájárulhatnak. A felvásárlások, összeolvadások szintén egyes cégek megszűnéséhez vezethetnek, ugyanakkor az átalakulásokat és a megszüntetéshez vezető eljárásokat vizsgálva az derül ki, hogy nem ez a döntő tényező az alacsony túlélési képesség tekintetében. „A megszűnő cégek döntő többsége vagy magára hagyott vállalkozás, vagy valamely hitelező kezdeményezett felszámolást ellene, így sajnos az alacsony túlélési ráta összességében negatív jellemzője a hazai gazdaságnak” – mondja az Opten szakértője.
A koronavírusjárvány hatása ráadásul várhatóan tovább fogja rontani a fiatal cégek várható élettartamát. Egyrészt a gazdasági visszaesés közvetlenül is felszámolásokhoz, kényszertörlésekhez vezethet, amely direkt módon lefele rontja a túlélési adatokat, másrészről a munkaerőpiacról kiszoruló alkalmazottak újabb kényszervállalkozási hullámot generálhatnak, amely pedig hosszú távon ronthatja az átlagos túlélési képességet. Természetesen nem lehet általánosítani, de a komolyabb üzleti terv nélkül induló kényszervállalkozások kisebb eséllyel élik meg a felnőtt kort, mint a tervezettebb háttérrel induló társaik.
A túlélési ráta mellett azonban érdemes azt a tényezőt kiemelni, hogy a friss vállalkozások egy szűk rétege igen hamar komoly tényezővé válik. A 2013 és 2014-ben alapított cégek több mint 1 százaléka 5 év működés után már 1 milliárd Ft feletti éves árbevétellel büszkélkedhet. Ráadásul a tendencia azt mutatja, hogy ez az arány is növekedőben van. Tehát a csökkenő túlélési ráta mellett egyre szélesebb kör lesz viszonylag gyorsan sikeres vállalkozás, azaz erősen differenciálódik a friss cégek várható életútja.
A vállalkozások viszonylag rövid átlagos élettartamának köszönhetően a hazai cégek jelentős része jelenleg is fiatalkorú. A teljes cégbázis tekintetében a vállalkozások 45 százaléka 10 évnél fiatalabb. Ez az életkor szerinti eloszlás azért sem nevezhető szerencsésnek, mert a működő cégek életkora az idő előrehaladtával természetesen növekszik, és nem szerencsés, hogy ennek ellenére a fiatal vállalkozások aránya továbbra is magas marad. Ez azt jelzi, hogy a cégstruktúra jelentős része folyamatosan cserélődik, ami a kiszámíthatóság, stabilitás szempontjából nem szerencsés tényező.
A gyorsan cserélődő, fiatal vállalkozások mellett azonban érdemes kitérni a nagyobb múltú társas vállalkozásokra is. A vállalkozások 24 százaléka 20 év feletti, nagymúltú cégnek számít, 2018-ban ez az arány még csak 20 százalék volt. A vállalkozásoknak egy szűk, még az előző évezredben alapított rétege stabilnak nevezhető, és szerencsére a „20+” éves vállalkozások tábora lassan, de folyamatosan bővül.
Lehet azonban egy vállalkozás akármilyen nagymúltú, vagy akár milliárdos nagyvállalkozás, sajnos biztonságban senki nem érezheti magát. 2019-ben 392 olyan vállalkozás szűnt meg jogutód nélkül, amely 1 milliárd Ft feletti árbevétellel büszkélkedhetett az elmúlt években. Jellemzően a 2010-es évek elején induló vállalkozások tartoznak ebbe a körbe. Ez részben érthető is, hiszen ezek a cégek már megértek akkora kort, hogy kellően nagyra nőjenek. Ugyanakkor az adatsor egyben figyelmeztető jel arra nézve is, hogy hiába nő egy vállalkozás gyorsan nagyra, attól még sok más vállalkozáshoz hasonlóan könnyen ki is kerülhetnek a gazdasági körforgásból.