Egy ártatlannak tűnő blogbejegyzés is lehet adóköteles

2019. július 04. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Egy magánszemély promotálja a vállalkozásom a social médiában. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség? A részletek kiderülnek az alábbi összeállításból.

A mai világban egyre népszerűbb, hogy a vállalkozás termékének / szolgáltatásának népszerűsítése céljából együttműködést köt egy magánszeméllyel. Általában az együttműködés arra terjed ki, hogy a magánszemély saját közösségi média felületén hirdeti, promotálja a vállalkozást, ami megvalósulhat többek között blogbejegyzés, fotó vagy videó keretében, és ennek fejében a magánszemély díjazásban részesül vagy ingyenesen kap terméket/szolgáltatást. Felvetődik a kérdés: keletkezik-e itt adókötelezettség? Az Írisz Office adótervezői válaszolnak. 

A felek között létrejövő megállapodás tekintetében megbízási jogviszonyról beszélünk.

1, Abban az eseteben, ha a természetes személy díjazásban részesül, a kifizetett díj a megbízási jogviszony szabályai szerint adózik függetlenül attól, hogy egyszeri alkalomról vagy hosszabb időszakról van szó. Ez önálló tevékenységnek minősül, így az adót és járulékokat a jövedelem után kell megfizetni, ami a bevétel költségekkel csökkentett része.

Megállapításának két módszere van:
1- 10% költséghányad alkalmazása (a bevétel 10%-a a költség, ami igazolás nélkül elszámolható), vagy
2- tételes költségelszámolás(a ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt költségeket lehet elszámolni).

A magánszemélyt a jövedelme után 15 százalékos SZJA terheli, amit a kifizető köteles megállapítani, levonni, bevallani valamint megfizetni az adóhatóság felé.

2, Amennyiben a tevékenység ellenértékeként a magánszemély ingyenesen terméket/szolgáltatást kap, akkor a termék/szolgáltatás szokásos piaci értéke után kell a kifizetőnek az SZJA kötelezettséget megállapítani. Viszont tekintettel arra, hogy ez esetben pénzfizetés nem történik, így a megállapított adó összegét a juttatás negyedévét követő hó 12-ig a magánszemély köteles megfizetni.

Az SZJA fizetési kötelezettség mellett keletkezhet járulékkötelezettség is, aminek a feltétele a biztosítási jogviszony, így a kifizetőnek vizsgálnia kell, hogy a magánszemély biztosítottá válik-e a megbízásban. 

Biztosítotti jogviszony akkor jön létre, ha a kifizetőtől származó jövedelem eléri az érvényes minimálbér 30%-át (44.700 Ft / hó) , vagy ennek 1 napra jutó részét (1.490 Ft / nap). Amennyiben teljesül ez a feltétel, úgy a a kifizető köteles 10% nyugdíjbiztosítási járulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot levonni, befizetni és bevallani a 08-as bevallásban.

A járulékok szempontjából a jövedelmet juttató vállalkozás a biztosítottat terhelő járulékokat akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges (pl. termék ingyenesen történő átadása esetén). A megelőlegezett járulékokat a foglalkoztatónak a biztosítottal szemben fennálló követeléseként kell nyilvántartásba vennie.

Megbízási jogviszony esetén a kifizetőt terheli szociális hozzájárulási adó, – aminek mértéke 2019.06.30-ig 19,5%, majd 2019.07.01-től 17,5%-ra mérséklődik – és 1,5%-os szakképzési hozzájárulási adó.

Amennyiben a javadalmazás nem pénzben történik, úgy nem szabad elfeledkeznünk az Áfáról sem. Amennyiben azért vásárolunk terméket vagy szolgáltatást, hogy azt juttatás/javadalmazás formában továbbadjuk, úgy a termék beszerzésekor a ránk áthárított áfát nem helyezhetjük levonás alá, míg ha egy saját terméket, szolgáltatást adunk át, úgy az átadáskori bruttó piaci árból az áfát vissza kell számolnunk és mint kifizető megfizetnünk azt.

Mi a teendő a már kifizetett osztalék törlésekor?
Előfordulhat, hogy a tagok által korábban elfogadott taggyűlési határozat hatályon kívülre kerül, ami többek között a már kifizetett osztalékot is befolyásolhatja. Hogyan kell eljárni, ha utólag törlésre kerül a jóváhagyott és kifizetett osztalék?

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek