Desztinációs szemlélet kell a fejlesztésekben

2018. március 14. szerda - 07:30 / kfarkas
  •    

Újabb kiemelt turisztikai régiók kijelölésére kerülhet sor – árulta el a Piac & Profitnak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője. A szakember arra számít, hogy ebben az évben is folytatódik a fellendülés az ágazatban, és ideje, hogy a fellendülésből a vidék is nagyobb mértékben részesüljön.

Jelentősen fellendült az elmúlt években a turizmus, 2010-óta sorra dőlnek a rekordok: minden eddiginél többen indulnak el belföldön, és hazánk egyre népszerűbb a külföldi látogatók körében is. A tavaly elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 nagyszabású célokat fogalmazott meg az ágazatban – például 16 százalékra emelné a turizmus GDP-ben adott arányát –, mindehhez a Kisfaludy Programban immár jelentős források is elérhetőek a hazai vállalkozások számára. A fejlesztési irányokról, az ágazat előtt álló lehetőségekről és kihívásokról Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatójával beszélgettünk.

Szép eredményeket hozott a turizmusban a tavalyi év. Hogyan értékeli, az idén is hasonlóra számíthatunk?

– Nem csak 2017 volt kiemelkedő a turizmus szempontjából. 2010 óta azt látjuk, hogy a turizmus fellendülőben van. Ez nemcsak hazánkra igaz, hanem világszerte érzékelhető a tendencia, amiből azonban Magyarország jobban kiveszi a részét, mint más régiós országok. A tavalyi év sem volt ebből a szempontból kivétel: a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 7,9, a belföldi vendégeké 5,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a vendégéjszakák számának bővülése így az európai vendégforgalom bővülésének ütemét 1,6 százalékponttal felülmúlta, az uniós tagállamokban ugyanis átlagosan 5,1 százalékos volt a növekedés. Egyetlen év alatt közel kétmillió vendégéjszaka-többletet értünk el. A szállásdíjbevételek 2017-ben összesen 278 milliárd forintot tettek ki, ami 115 százalékos emelkedés 2010-hez képest. Rekordév rekordévet követ a magyar turizmusban. Az idei évben is arra számítok, hogy folytatódik a növekedés: a belföldi turizmust erősíti, hogy nem kevesebb, mint tíz hosszú hétvége lesz 2018-ban, és a külföldi látogatók is egyre inkább érdeklődnek az ország iránt.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója – Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Miben áll Magyarország vonzereje?

– Tapasztalataink alapján a turisták ma már élményt akarnak gyűjteni, márpedig Magyarországon a számtalan kulturális program, a felpörgő gasztronómia, az épített örökség és a természeti szépségek kombinációjában megtalálják, amit keresnek. A másik fontos vonzerőnk a biztonság. Az úti cél kiválasztásánál a fontos tényezők között mindjárt a második helyen áll a biztonság. Az, hogy Magyarország biztonságos desztináció, vitán felül áll, és ez egyre komolyabb tényező a turisták szemében. Aki idejön, az biztonságban érezheti magát, és ez minden felmérés szerint nagyon fontos a hozzánk látogatóknak.

A fiatalok is szívesen mennek termálba
A magyarok szerint Hajdúszoboszló, Hévíz és Bükfürdő a legnépszerűbb belföldi termálvizes fürdőhelyek – derül ki egy országos kutatásból. Az eredmények alapján a hazai fürdőzés helyszínei széles körben ismertek, és a vendégéjszakák növekvő száma is alátámasztja, hogy fürdővárosaink a belföldi turizmus kiemelt célpontjai.

A 2017-es eredmények mennyiben tudhatók be az olyan nagyszabású rendezvényeknek, mint a nyári vizes vb?

– Az ilyen nagyszabású események hatásai elhúzódnak, nem egy év alatt jelentkeznek: Budapest neve a vizes vb alatt sok millió emberhez jutott el, milliók látták az ugrótornyot a Duna partján, milliók követték azokat a posztokat, amiket innen tettek közzé a külföldi látogatók. A vizes vb egyik legfontosabb tanulsága, hogy Budapest képes világszínvonalon lebonyolítani bármilyen nagyságrendű eseményt. A vb alatt egy történelmi rekord is megdőlt: a budapesti szobaárak először előzték meg a bécsieket és a prágaiakat. Egyébként az idén sem maradunk nagyszabású esemény nélkül: március 26-án lesz a Michelin díjátadó gála.

Ez a program is Budapesten lesz, és itt realizálódik a külföldi vendégéjszakák többsége is.

– Igen, azzal tisztában kell lenni, hogy külföldről elsősorban a fővárosba érkeznek vendégek, Budapest mára olyan hívószó lett, ami önmagában is megállja a helyét. Ugyanakkor egyre erősebb a határ menti turizmus is: a szomszédos országokból egyre többen jönnek Magyarországra, a nyugati határszélen Ausztriából és Szlovéniából, az észak-északkeleti megyékben – főleg Tokajba – Szlovákiából és Lengyelországból, míg a keleti területeken Romániából érkeznek egyre nagyobb számban turisták. Vannak tehát külföldi turisták mind nagyobb számban a fővároson kívül is. Azt is látni kell, hogy turisztikai szempontból a fővárosra tulajdonképpen ki lehet tenni a megtelt táblát. A főszezonban a szálláshelyek nyolcvan-nyolcvanöt százalékos kihasználtsággal üzemelnek. A mi küldetésünk éppen az, hogy a külföldi vendégek ne csak Budapestet nézzék meg, hanem látogassák a vidéki városokat is. Ezért kezdtük el újra felépíteni az olyan fontos márkáinkat, mint Tokaj vagy a Balaton.

Ha Budapestre jönnek a turisták, akkor nem itt, a fővárosban kellene beruházni?

– Csak 2017-ben hat szálloda épült a fővárosban, az egész országban 2017-ben átadott létesítményeknek a negyven százaléka, és jelenleg is további huszonhat szálloda építése zajlik. Ide nem kell kormányzati segítség, a fővárosban a szálláshelyek meg tudnak állni a saját lábukon. Oda kell koncentrálnunk a fejlesztéseket, ahol van fejlődési potenciál, de nincs elegendő tőke a beruházásokhoz, ezért is indítottuk el a Kisfaludy Szálláshely-fejlesztési Konstrukciót, melynek teljes kerete 2030-ig háromszázmilliárd forint. Ebből szeretnénk támogatni, hogy a vidéki szálláshelyeken harmincezer szoba megújulhasson. A fejlesztésekben óriási szemléletbeli változás, hogy mi nem egymástól független fejlesztésekben gondolkodunk, hanem desztinációkban. Eddig a fejlesztések pontszerűen zajlottak: itt épült egy kerékpárút, de nem volt hozzá pihenő vagy szálláshely, csak hatvan kilométerrel odébb. Ott épült egy hotel bármilyen kiegészítő szolgáltatás nélkül, attól hatvan kilométerre pedig egy fürdő hotel nélkül. Ez a szemlélet nem volt tartható. Egységesen, egy desztináción belül kell a fejlesztéseket megvalósítani annak érdekében, hogy a beruházások egymást erősítsék és támogassák. A kormány eddig öt turisztikai térséget nevesített. Úgy gondoljuk, hogy egy kiemelt térség, mint például Tokaj, élmények százait tudja nyújtani: borkóstolást, aktív pihenést, történelmi épületeket, kulturális programokat. De ez csak akkor hasznosul igazán, ha van hozzá megfelelő infrastruktúra, ami a térség egyedi igényeinek is megfelel. Tokajban szerintem nem az a legfontosabb feladat, hogy nagy szállodák épüljenek, hanem például az, hogy legyen minden pincészetnek tíz-tizenkét szobás saját panziója. Mindez azonban még nem elég: kell egy kiemelt attrakció is, amire márkát építhetünk. A tokaji desztinációban ez a bor.

Attrakciók kellenek
Minden eddiginél jobb évet zárhat a magyar turizmus, akár a vendégéjszakák számát, akár az árbevételt tekintjük, azonban már most komoly gond van az ágazatban: szakmánként több ezer munkavállaló hiányzik. Ezt a helyzetet azonnal kezelni kell – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, akivel az ágazat előtt álló lehetőségekről, kihívásokról, és tennivalókról beszélgettünk.

Említette még a Balaton térségét mint kiemelt desztinációt. Ott milyen fejlesztésekre számíthatunk?

– Már tavaly megtörtén egy óriási léptékű, több mint háromszázhatvanhét milliárd forintos fejlesztési csomag jóváhagyása. 2017-ben ötvenöt strand újult meg, az idén továbbfolytatódik ez a program, befejeződik a szigligeti vár felújítása, és Balatonfüreden is megújul a vitorláskikötő. De a Balatonnál nem a pénz hiánya vagy az ismertség a probléma, hanem az, hogy a szezon mind a mai napig augusztus 20-án véget ér. Ezen addig nem is lehet segíteni, amíg a Balatonra csak egy tóként tekintünk, ahová nyaranta leugrunk fürdeni. Sokkal több ennél: egyedülálló fekvésű kulturális régió. Ezért nemcsak a strandoláshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket kell támogatni, hanem a négy évszakos kínálat megteremtése felé kell elmozdulni. Idén például a kalandparkok kapnak fejlesztési támogatást, ezen túl meg kell találni a helyét a gyógyturizmusnak és a gasztronómiának is a tó környezetében, csakúgy, mint az épített örökségünknek. Ezért is soroltuk például a turisztikai térséghez Veszprémet, amely egyedülálló épített örökséggel rendelkezik, és a régió kulturális életének szerves része. A Badacsonytól északra pedig elindul a Vulkánok Völgye program, amely a Balaton-felvidéki tanúhegyekre építkezik. Az a terület egészen egyedülálló természeti adottságokkal és borkultúrával rendelkezik, és szinte ismeretlen külföldön. Ezen érdemes változtatni.

Nem csak a már kiemelt régiókban rendelkezik hazánk természeti és kulturális örökséggel. Milyen régiók kerülhetnek még sorra? Vannak esetleg ilyen javaslatok az asztalán?

– Döntés előtt áll a Mátra–Bükk-térség kiemelt turisztikai térséggé nyilvánítása, ahol elsősorban az aktív pihenésre, síelésre, hegymászásra, túrázásra helyezzük majd a hangsúlyt. Szintén kiemelt rangot kaphat a főváros körüli terület – a Zsámbéki-medence, Ráckeve, Gödöllő – Budapest-gyűrű néven. De dolgozunk más előterjesztéseken is, amelyek Vas megyét és a Veszprém–Bakony térségét érintik. Az ütemezés nagyban függ az ország teherbíró képességétől is, de a kormányzat elkötelezettségét jól mutatja, hogy eddig is nyolcszázhúsz milliárd forintnál több fejlesztési forrás vált elérhetővé.

Michelin-csillagok: nem Franciaország a nyerő
Nagy meglepetés, de a háromcsillagos éttermek rangsorában nem Franciaország vezeti a világranglistát. Magyarországon egyelőre nincs ebben a kategóriában vendéglátóhely, sőt, öt helyett már csak négy csillagunk van.

Át lehet csábítani a Budapestre érkező külföldieket ezekbe a régiókba?

– Félreértés ne essék, nem átcsábítani akarjuk őket Budapestről, hanem elcsábítani, vidékre. A fő cél, hogy a Budapestre érkezők közül minél többen látogassanak el a főváros környékére is: például a Dunakanyarba, Gödöllőre. Azt szeretnénk, ha a turisták eltöltenének még egy éjszakát, és ellátogatnának a Balatonhoz, megnéznék a tanúhegyeket, és megkóstolnák a tokaji bort. A legnagyobb kihívásunk, hogy megismertessük ezeket a desztinációkat a hozzánk látogatókkal, akik még mindig alig-alig ismernek minket. Ezért nagyon fontosak az olyan nagyrendezvények, mint a vizes vb, a Bocuse d’Or verseny vagy akár a Sziget Fesztivál. Meg kell mutatnunk, hogy több van bennünk. A Szigetet nem azért támogatom, mert minden évben nálunk mulat százezernyi brit, német, holland fiatal, hanem mert ezek a fiatalok vissza fognak térni hozzánk, de akkor már a családjukkal együtt.

Amerre járunk az országban, mindenhol azt halljuk a vállalkozóktól, hogy a szakképzett munkaerő felkutatása és megtartása óriási kihívást jelent.

– Erre a Balaton jó példa: egy olyan helyen, amely a szezonon kívül is nyitva van, ahol megbecsülik a dolgozókat, ott nem gond a munkaerő. De szembe kell nézni azzal, hogy megváltozott a világ: ma már nem lehet csak három hónapra kinyitni a lángosost a strand mellett, mert a munkavállalók nem mennek néhány hétre a Balatonra dolgozni. A vendéglátásban már megvalósult az áfacsökkentés második lépcsője is. Azt szeretnénk, hogy ezt a könnyebbséget, ami becsléseink szerint negyvenmilliárd forintra tehető, fordítsák béremelésre a vállalkozások. A turizmus ma már nem a gyors meggazdagodás biztos receptje, de egy család, amely például panziót üzemeltet, tisztesen megélhet a vállalkozásából. Végső soron ez a célunk, ezeket a családi vállalkozásokat szeretnének elérni és támogatni.

 

 

Dr. Guller Zoltán
Miniszteri biztos, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogászként. 2010 óta dolgozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, 2011-ig a Fejlesztéspolitika Koordinációjáért Felelős Államtitkárság titkárságvezetője, majd a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója és a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója. 2012 óta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke és 2016 májusa óta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor