Cseberből vederbe: vezetői felelősség újratöltve

2016. május 31. kedd - 12:02 / piacesprofit.hu
  •    

Az új Ptk. két évvel ezelőtti bevezetésekor a legnagyobb vihart a vezető tisztségviselők felelősségének újraszabályozása kavarta. A Ptk.-t idén júliusban megint módosítják, és ez érinti a felelősségi szabályokat is. Könnyen előfordulhat viszont, hogy ez több problémát generál majd, mint amennyit megold: a törvénytervezet szerint a vezető tisztségviselő felelőssége akkor is megállapítható lesz majd, ha a kár a társaság szerződésének szándékos megszegéséből ered. Feltehetően új gyakorlati problémákat vet fel a módosított szabály alkalmazása - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

változhat a ptk

Kép: Pixabay

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó, hatályos szabályozás szerint a vezető a társasággal együtt, teljes vagyonával felel az olyan kárért, amelyet ügyvezetői minőségében, harmadik személynek okoz. Ezt a szabályt sokan sokféleképpen értelmezték. Volt, aki a szöveg szó szerinti értelmezéséből kiindulva azt vetítette előre, hogy a vezetők ezután a cég bármely tartozásáért felelőssé tehetők – függetlenül attól, hogy a tartozás szerződésből (például egy szállítói számla ki nem fizetéséből) vagy szerződésen kívüli károkozásból (például a vezető a cégautót vezetve kárt okoz) ered. Később a jogalkotók egyértelművé tették: a társaság szerződéses kapcsolataiban felmerült károkért továbbra is csak a céget lehet felelőssé tenni, a vezető felelőssége csak akkor merülhet fel, ha a kárt szenvedett fél és a társaság között nem volt ilyen kapcsolat.

Még ha az ügyvezetői felelősség nem is lett ezáltal olyan széles körű, mint amilyennek egyesek gondolták, az új Ptk. számos, korábban fel nem merülő esetkörre kiterjesztette a vezetők helytállási kötelezettségét. Így például, ha a társaság a vezető utasítására környezetszennyező magatartást tanúsít és abból harmadik személynek kára származik, vagy versenykorlátozó magatartásával másik piaci szereplő számára kárt okoz, úgy ezen eljárásokért a társasággal együtt a vezető is felelősségre vonható. (A felelősség kérdése amúgy is kényes téma: a legtöbb kkv ugyanis nem rendelkezik felelősségbiztosítással, így ha bármilyen baj beüt, akkor az a cég végét is jelentheti.)

Mi módosul 2016. júliusától?

A kezdeti értelmezési bizonytalanságok miatt a jogalkotó most jobbnak látta „egyértelművé tenni” a vezetők kártérítésére vonatkozó szabályokat, új alapra helyezve azokat. Ezért a jelenleg az Országgyűlés jóváhagyására váró és várhatóan július 1-jétől hatályba lépő Ptk. módosítás egy huszáros megoldással egyszerűen eltörli a sokszor vitatott, fenti rendelkezést. (A módosítás benyújtásáról itt olvashat részletesebben!)

Miért felelős a cégvezető?
Ha egy társaságnál adóhiányt állapít meg a NAV, akkor az ügyvezetői felelősség miatt a társaság vezetőit is terheli az adótartozás. Elméletben ilyenkor ugyanolyan jogaik vannak, mint a személyi adózóknak, azonban ez még sincs mindig így, ezért az Alkotmánybíróság már többedszerre vizsgálja ezt a gyakorlatot.

Bejó Ágnes, Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje kiemelte, hogy ezzel egyidejűleg bevezetnek egy új felelősségi szabályt. E szerint a társaság tartozásaiért ugyan továbbra is elsősorban a cég felel, azonban a vezető tisztségviselő a céggel egyetemlegesen felelőssé tehető, ha a kárt szándékosan okozta. A jogszabály indoklása kimondja: az új rendelkezés célja az, hogy a szándékos károkozás ne maradjon következmény nélkül.

Túllőttek a célon

Az új szabály értelmezése várhatóan nem fog gondot okozni olyan esetekben, amikor az ügyvezető, ilyen minőségében eljárva, szerződésen kívül okoz kárt harmadik személynek.  Hasonló esetekre ugyanis a büntetőjogi szabályok egyértelműen rendezik, mi minősül szándékos magatartásnak, mit kell a vezető szándékának átfognia ahhoz, hogy valóban szándékos károkozásról beszélhessünk. Az új szabály azonban nem áll meg a szerződésen kívüli károkozásnál, azaz a rendelkezés alapján akkor is megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a kár a társaság valamely szerződésének megszegéséből ered, és a szerződésszegés a vezető szándékos magatartásán alapult.

Bejó Ágnes szerint egy ilyen felelősségi forma viszont teljesen idegen a magyar polgári jogtól. Szándékosnak minősül-e a károkozás, ha a társaság egy szállítóját tudatosan nem fizeti ki, azonban a vezető célja az, hogy ezáltal a társaságot egy ennél jelentősebb kártól óvja meg? Minősülhet-e egy kár szándékosnak, ha a vezető egyébként úgy járt el, ahogy általában elvárható? A szabály értelmezése során számos olyan kérdés merülhet majd fel a gyakorlatban, amelyre a magyar polgári jog eddigi történetében még nem születtek válaszok. Várhatóan az új szabályozás jóval több problémát fog generálni, mint amit megold, tovább fokozva ezáltal a vezető tisztségviselők bizonytalanságát. Ez pedig semmiképpen sem jó hír a gazdasági élet szereplőinek, mert akadályozhatja a vezetőt az egyébként hatékony döntés meghozatalában.

Akik biztos veszítenek

Míg az új szabály értelmezése körül egyelőre több a bizonytalanság, mint az egyetértés, addig egy dolog biztos: az új szabállyal várhatóan a felelősségbiztosítók fognak a legtöbbet veszíteni. A felelősségbiztosítások ugyanis a szándékos károkozásért általában eleve kizárják a helytállásukat. Márpedig úgy tűnik, a vezetők felelőssége pont arra a területre fog koncentrálódni, amelyet a felelősségbiztosítások nem fedeznek le. Ez várhatóan megfosztja a vezetői felelősségbiztosításokat attól az új piactól, amit az új Ptk. két évvel ezelőtt megteremtett.

Lehetetlen teljesíteni a szerződést? Ez a teendő!
Előfordul, hogy különböző okok miatt egy szerződés teljesítése már nem lehetséges. Az ok lehet a jogszabályok megváltozása, vagy akár valamilyen természeti, gazdasági körülményben bekövetkezett változás is. A jog szabályozza, hogy mi a teendő, ha egy vállalt feladatot azért nem tud valaki teljesíteni, mert az lehetetlenné vált. Mi ilyen esetben a teendő, mit mond az új Ptk.? Szakértőnk segít!

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek