Az uniós minőséget kéne hoznia a magyar cégeknek

2015. november 12. csütörtök - 10:52 / Timár Gigi
  •    

Ugyan kedvezőbbé váltak a magyar cégek körülményei, de tisztán kell látni azt is, hogy nem vagyunk a világ vezető gazdasága. Növelni kell a termelékenységet és a kkv-k exportképességének javítása mellett arra kell koncentrálni, hogy a magyar kkv-k elérjék az uniós minőséget – nem feltétlenül az exportpiacra lépés, de legalább az importkiváltás képessége miatt - mondta Varga Mihály a Világgazdaság által szervezett konferencián.

fejleszteni kell a kkv-knak a termelékenységüket

Kép: SXC

“Hogy reálisan lássuk, mik a lehetőségek, először meg kell határozni a helyünket a világban. Szereplői vagyunk a világgazdaságnak, de nem domináns szereplői. 1% alatt van a részvételünk, ezért nem szabad túlértékelni magunkat. A számokat nézve a magyar gazdaság az Unió középmezőnyéhez tartozik, a világgazdaságban azonban a súlya kevés” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság konferenciáján.

Ha a nagyvállalatok körében a magyar tulajdonú cégeket keressük a top 100-as listákon, annak nagyjából a negyede lesz az. Így mindjárt szembesülünk a pőre valósággal: nincs magyar dominancia, a szerepünk többé-kevésbé a hozzáadott érték negyedét állítja elő – folytatta a miniszter. A mintegy 31.000 milliárd forintos magyar GDP-ből 15.000 milliárd az, amit hozzáadott értékben előállítanak a Magyarországon működő vállalatok.  Az előállított érték kb. 6500-7000 milliárd, ebből 2700-2800 milliárd, ami a magyar cégekhez köthető. Vagyis az előállított érték kb. 40 százaléka kerül magyar cégek által előállításra – ez már jobban hangzik a miniszter szerint.

Jó nekünk, hogy itt vannak a multik

Külföldiek közül a németek a legerősebb szereplők, ez hagyományosan így van, vannak előnyei és hátrányai, most inkább az előnyeit élvezzük. A multik jelenlétének előnyei is vannak – folytatta. Tőkét és technológiát hoz, az elmúlt évek tapasztalatai alapján segítette a beszállítói rendszer kialakulását és az átlag magyar bérek feletti béreket fizet. A másik oldalról viszont a multik olykor kivonulnak, kiviszik a tőkét, időnként ki is zsákmányolnak és időnként kiszorítják a magyar cégeket a piacról  – erre is sok példát láthattunk az elmúlt évtizedekben. Összességében a külföldi cégek megjelenése jót tett a magyar vállalatoknak, hisz komoly tapasztalatokat tudtak átvenni a magyar cégek – mondta Varga Mihály.

Mentőöv helyett befektetés
Menekülne itthonról? Nem az export a megoldás. Ha viszont egy biztos lábakon álló cég szeretné növelni bevételeit és csökkenteni kockázatait, érdemes a külpiacra lépésben gondolkodni. Németország nehéz, de nagy lehetőséggel kecsegtető piac, érdemes felkészülten nekivágni. A Piac & Profit konferenciáján szakértők adtak tippeket.

Azt kell még elérni, hogy az egy főre jutó hozzáadott érték (termelékenység) javuljon. Egy multi cégnél átlagok alapján ez kb. 15 millió forint, egy magyar cégnél ez 5 millió forint, vagyis a termelékenységben még mindig háromszoros a különbség. Persze ez általánosítás, de érdemes odafigyelni, az átlag még mindig ez, hiába vannak kiemelkedő teljesítmények.

A rendszerváltozás előtt meglévő értékekkel nem tudtunk megfelelően gazdálkodni. Az átalakulás után a tulajdoni arányok számos iparágban átalakultak, nagyon jelentős a külföldi tulajdon (építőipar, feldolgozóipar, biztosítások, édesipar stb.) Elindult a változás, (ld. augusztusi külkereskedelmi mérleg adatok), de van még hova fejlődni. A 100 milliárdos a magyar exportnak 85%-át külföldi cégek exportálják innen. A maradék 15% 3000 cég között oszlik meg. De ez a szám elkezdett növekedni, a piacra jutást talán egy picit állami eszközökkel is tudjuk segíteni. Az Exim, a Kereskedőház, az átalakult külgazdasági intézményrendszer eredményesebben tud segíteni – vélte a miniszter. A cél 12.000 exportáló cég lenne, mert a hasonló nagyságú országokban (pl. Ausztria) nagyjából ennyi az exportképes kkv-k száma. (Jelenleg Magyarországon négyezer körülire teszik az exportképes kkv-k számát, de a valóságban ennél kevesebb lehet.)

Van előrelépés

Nem kellene mindenkinek exportálni, bár az elvi képesség elérése nagyon fontos lenne a miniszter szerint. „Habár már az is nagy teljesítmény lenne, ha import kiváltóként meg tudnának jelenni a piacon. Ma még ehhez is fejlődés kell. Ugyanakkor elindult regionális multi céggé válás folyamata is, az oylan cégek esetében, mint a MOL, vagy a Kürt, ezt a folyamatot támogatja is az állam” – emelte ki.

A kkv-k körében is kedvező változásokat lát: 58,1%-kal járult hozzá a kkv szegmens a GDP-hez 2014-ben. “Ez azt jelenti, hogy elértük, hogy tőkeellátottságban jobban állnak, hitelhez tudnak jutni és azt is sikerült elérni, hogy a keresleti oldalon legyenek plusz megrendelések” – véli Varga Mihály. Az általa idézett adatok szerint nőtt a foglalkoztatás, csökkent az adóbevallásra fordított idő (330 helyett 277 órát tölt egy átlag kkv adóbevallással, több versenyképességi mutatónk javult), valamennyit csökkent az adóterhelés is. Szerinte – a kérdéssel szemben – nem nehezedtek a körülmények. Ma könnyebb vállalkozást bejegyezni, mint öt évvel ezelőtt, 20 helyet javultunk az IMD felmérésében a kamatmarzs listán, de javult például a pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége is – bár még mindig nagyon hátul vagyunk, van hova fejlődni, de az irány jó. A Világbank Doing Business felmérése szerint csökkent 17-ről 11-re az állam felé végzett átutalások száma a cégektől.  Egy hozzászóló ugyanakkor jelezte, hogy hiába nem hívnak adónak bizonyos, az állam számára befizetendő terheket, attól még azok a vállalkozások költségvetését terhelik.

Hosszú távon két dolog számít, mondta a miniszter: egyrészt, hogy mennyire nyitott az ország gazdasága az innovativitásra, másrészt a vállalkozói kultúra megléte. Ebből a szempontból van még mit javítanunk. A magyar fiatalok kevésbé képzelik el a jövőjüket vállalkozóként, mint a külföldiek. Ennek a kultúrának a kialakításában is fontos szerepe van az államnak.  Ennek érdekében fontos, hogy az oktatási rendszerben minél több elemében jelenjen meg a vállalkozási ismeretek és a pénzügyi kultúra elsajátításának ismerete. Ez az alapja annak, hogy később ez változzon.

Mi lesz a bankadóval?
A februárban az EBRD-vel aláírt megállapodás része volt a bankadó csökkentése, de nem azért, mert azt gondoljuk, hogy a bankoknál jó pontokat kell szerezni, hanem azért, hogy a hitelezés növekedjen – mondta Varga Mihály. Ez fontos, mert ma a növekedés a hitelezés növekedése nélkül valósul meg. A Parlament elfogadta a bankadó csökkentéséről szóló jogszabályt, mely szerint 2014-es mérleg lesz az alapja a számításnak mérlegfőösszeg 0,36-re csökken 2016-ra majd 0,21-re fog csökkenni 2017-re. (A bankadó csökkentésével együtt bejelentett jövő évi adótörvényekről részletesebben itt olvashat!) “Ezt fogadták el, ezt kifogásolja az Európai Bizottság. Egyrészt azért, mert adókedvezményt ad azoknak a bankoknak, amelyek a válság alatt is növelték a vállalati hitelállomány szintjét. A jogszabályhoz valószínűleg ezért hozzá kell majd nyúlni, egyelőre vita zajlik. Ez ugyanakkor nem szabad, hogy befolyásolja az EBRD megállapodást, az ERSTE bankban vásárolt állami 15%-os tulajdonrész vásárlást” – mondta a miniszter.