Az önként vállalt büntetés

2019. április 12. péntek - 06:06 / piacesprofit.hu
  •    

Ma már nem ritka, hogy egy szerződésben találkozunk a kötbérrel. A kötbér egy önkéntesen vállalt többletszankció. Mit is jelent ez pontosan? Melyek a kötbér főbb szabályai? Az Érthető Jog blogból megtudjuk.

Mi a kötbér?

A kötbért a Polgári Törvénykönyv szabályozza, kimondja, hogy

A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.”

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A kötbér tehát valamilyen szerződésszegés esetén járhat a másik félnek. Gyakorlatilag bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat, ez a felek megállapodásán múlik. Kötbért lehet kikötni például:

  • késedelmes teljesítésért,
  • hibás teljesítés esetére,
  • meghiúsulás miatt, vagyis amikor a teljesítés elmarad.

A törvény nem szabályoz le minden olyan esetet, amikor a felek kötbért köthetnek ki. Ezért is fontos, hogy a kötbérkikötésnek egyértelműnek kell lennie. Vagyis pontosan kell meghatározni, hogy mikor, milyen esetre és milyen mértékű lesz a szankció.

Minden szerződésszegés esetén jár a kötbér?

A kötbért a felek határozhatják meg a szerződésben.

Érvényesen csak írásban lehet kikötni.

Előfordulhat, hogy a szerződésben egyértelműen szerepel a kötbér, a szerződésszegő fél mégis mentesülhet a kifizetése alól. Ez akkor lehetséges, ha a szerződésszegését kimenti.

A kötbér törvényi korlátai

Bár alapvetően a felekre bízza a jogalkotó, hogy mikor, milyen kötbérben állapodnak meg, mégis van néhány korlát. Ezek célja egyrészt az, hogy elkerülhető legyen a „többszörös büntetés”. A törvényi korlátok a következők:

  • A teljesítés elmaradása esetére kikötött, vagyis a meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Ha tehát a teljesítés elmaradt, és amiatt a szerződésben kikötött kötbért érvényesíti a jogosult, akkor ezzel egyidejűleg a teljesítést már nem követelheti.
  • A késedelmi kötbér mellett továbbra is fennáll a teljesítési kötelezettség.
  • Ha a teljesítés hibás, és ezért kötbér követelhető, akkor ezzel egyidejűleg szavatossági igény már nem érvényesíthető.
  • Ugyan kicsit más jellegű korlát, de szintén korlátot jelent, hogy a kötbér után már kamatot nem lehet kikötni. Ez a késedelmesen kifizetett kötbér utáni késedelmi kamatra nem vonatkozik, azt nem tiltja a törvény.
  • További korlátot jelent, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság kérelemre mérsékelheti.

Nagyobb a kár, mint a kötbér összege?

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér összege.

A kötbér átalány-kártérítésként működik, vagyis a jogosultnak a kár bekövetkeztét vagy összegszerűségét nem kell bizonyítania.

  • A szerződésben szereplő kötbér akkor is követelhető, ha valójában a szerződésszegésből nem származott kára a jogosultnak.
  • Abban az esetben, ha a ténylegesen felmerült kár kisebb, mint a kikötött kötbér, a kötbér összege a kár mértékétől függetlenül megilleti a jogosultat.
  • Ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér, akkor a kötbéren felül felmerült kár érvényesíthető a szerződésszegővel szemben.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

A jogászok életét is felforgatja a technológia
A jogász szakmában (is) alapvető változásokat hoz a digitalizáció. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc, néhány éven belül teljesen átalakítják majd a munkájukat – derült ki egy most közzétett kutatásból.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek