Emberi jogokat is sérthet a Földtörvény

2015. április 24. péntek - 12:08 / piacesprofit.hu
  •    

Megsértheti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a tavaly hatályba lépett új Földtörvény a földhasználati és haszonélvezeti jogok törlése következtében, a Piac&Profitnak elküldött jogi vélemény szerint.

Kép: PP

A 2014. május 1. napjától hatályos új Földtörvény jelentősen szigorította a termőföld megszerzésére és használatára vonatkozó szabályokat, melyek közül az egyik legvitatottabb rendelkezés a földön fennálló használati és haszonélvezeti jogok „ex lege” törlése mely nem csak az EU jog szempontjából aggályos, hanem sértheti az Emberi Jogok Európai Egyezményét is.

Az új Földtörvény alapján a határozatlan időre, vagy 2014. május 1. napját követően lejáró haszonélvezeti és használati jogok – a közeli hozzátartozók között alapított ilyen jogosultságok kivételével – a törvény erejénél fogva, kárpótlás vagy kártalanítás nélkül megszűnnek és 2014. december 31-ig törlésre kerülnek az ingatlan-nyilvántartásból.

Az új Földtörvény uniós jognak történő megfelelését már vizsgálja az Európai Bizottság, azonban a fenti rendelkezések az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az egyezmény nyomán kialakult strasbourgi joggyakorlat szempontjából is kifejezetten aggályos – hívta fel a figyelmet Dr. Schmidt Richárd európai uniós szakjogász SMC Partners Ügyvédi Társulás irodavezető partnere

A téma részletes hátterét itt olvashatja!

Tulajdonhoz való jog sérelme

Az Egyezmény 1.sz. kiegészítő jegyzőkönyve ugyanis deklarálja a magánszemélyek és jogi személyek tulajdonjogának védelmét, melyet a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlata alapján tágan kell értelmezni. Az Egyezmény alapján a klasszikus tulajdonjogon kívül egyaránt védelemben részesülnek a tulajdonhoz hasonló egyéb jogosultságok, így a bérleti, használati jogok, engedélyek vagy a szellemi alkotások, sőt bizonyos esetekben még közjogi jellegű jogosultságok is (pl. nyugdíj, TB ellátások).

A közelmúltban a strasbourgi bíróság a tulajdonjog megsértése miatt marasztalta Magyarországot a különadóval kapcsolatban, illetve egy trafikengedély visszavonásával kapcsolatos ügyben, így a termőföldön fennálló használati jogok kétségkívül élvezik az Egyezmény védelmét.

Földet vettél volna? Nem fogsz!
Az alkotmányozáson kívül kevés törvénytervezetet kísért annyi indulat, mint a régebben elfogadott földtörvényt, ami nem is csoda, hiszen a jogszabály gyakorlatilag kizárja a magyar állampolgárok túlnyomó részét a földvásárlók köréből.

A strasbourgi bíróság számos döntésében kifejtette, hogy a tulajdonhoz való jog ugyan korlátozható, azonban a tulajdoni viszonyokba történő állami beavatkozásnak jogosnak és arányosnak kell lennie, megteremtve az egyensúlyt a tulajdonos alapvető jogai és a társadalmi érdekek között. A tulajdoni viszonyokba való beavatkozás során be kell tartani az alapvető eljárási garanciákat, és a tulajdontól való megfosztásért kártalanítás jár. Az új Földtörvény idézett rendelkezése ugyanakkor a fenti követelmények szempontjából kifejezetten aggályos, hiszen jelen a magyar jogalkotó anélkül szüntette meg a cégek föld felett haszonélvezeti, használat jogát, hogy az elvesztett jogosultságokért bármilyen kártalanítás járna.

Jogorvoslati jog sérelme

Ezt meghaladóan az új Földtörvény a használati/haszonélvezeti jogok törlése ellen kifejezetten kizárja a fellebbezési jogot. A földhivatali döntés ellen 30 napon belül legfeljebb a közigazgatási bírósághoz lehetne fordulni, a bíró azonban a magyar jog alapján dönt, mely alapján nehezen képzelhető el a közigazgatási határozat megsemmisítése, hiszen a földhivatal a hatályos magyar jogszabályok alapján járt el. A strasbourgi testület korábban a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésével kapcsolatosan marasztalta Magyarországot a hatékony jogorvoslati jog hiánya miatt, mivel az indokolás nélkül elbocsájtott munkavállaló számára ugyan formálisan nyitva állt a munkaügyi bírósági előtti jogorvoslat, azonban az elbocsátás indokolás hiányában az nem hordozta magában a siker reális esélyét. Az új Földtörvény alapján hozott földhivatali törlő határozat elleni érdemi jogorvoslati lehetőség hiánya miatt tehát felmerül az Egyezmény 6. cikkének sérelme is, mely biztosítja a hatékony bírósághoz fordulás jogát, mint alapvető jogot.

A strasbourgi eljárás előfeltételei

Fontos kiemelni, hogy az Egyezményben foglalt jogok megsértése miatt a hatékony belföldi jogorvoslatok kimerítését követően 6 (hat) hónapon belül lehet az Emberi Jogi Bírósághoz fordulni. Mint ahogy azt fentebb említettük, a földhivatali döntés ellen a fellebbezés eleve kizárt, a bírói út pedig aligha kecsegtet a siker reményével, a strasbourgi esetjog alapján pedig nem kell kimeríteni nem hatékony jogorvoslati eszközöket. A földhivatalok 2014. év végén kezdték el hivatalból törölni a cégek és magánszemélyek haszonélvezeti, használati jogát az ingatlan-nyilvántartásból, tehát a fenti határidő a végéhez közeledik, így miden érintettnek érdemes mielőbb végiggondolni, hogy az ügyét elviszi-e Strasbourgig.

Csak a nemzeti parkok földjeire hajt a kormány
A Parlament Törvényalkotási Bizottsága elfogadta és parlamenti zárószavazásra terjesztette be az állami vagyonról szóló törvény csonka, kétharmados részek nélküli változatát. A természetvédő szervezetek szerint ezzel egyértelművé vált, hogy a kormány nem a földvagyon egységes kezelését célozza a tervezettel, hanem a nemzeti parki földek elvételét a természetvédelmi szervektől.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek