Amit tudnod kell hard Brexitnél: behozatali-kiviteli engedélyek

2019. február 20. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Már csak alig másfél hónap maradt addig, míg – jelen állás szerint – az Egyesült Királyság megállapodás nélkül kilép az Európai Unióból. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató anyagának segítségével végigvesszük a felkészüléshez szükséges legfontosabb tudnivalókat.

Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges és másodlagos uniós jogszabályok 2019. március 30-án közép-európai idő szerint 00:00 órától („a kilépés időpontja”) kezdődően nem alkalmazandók többé az Egyesült Királyságra, kivéve, ha a kilépésről rendelkező, megerősített megállapodás eltérő időpontot határoz meg.

Az Egyesült Királyság ezt követően „harmadik ország” lesz.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A kilépésre való felkészülés nemcsak az EU és a nemzeti hatóságok ügye, hanem a magánfeleket is érinti. A – különösen a kilépésről rendelkező esetleges megállapodás tartalmával kapcsolatos – jelentős bizonytalanságokra tekintettel a jelenleg behozatali/kiviteli engedélyhez kötött vagy a kilépés időpontjától kezdődően ilyen engedélyhez köthető áruk szállításában érdekelt feleket emlékeztetni kell azokra a jogi következményekre, amelyeket figyelembe kell venni akkor, amikor az Egyesült Királyság harmadik országgá válik.

A kilépésről rendelkező esetleges megállapodásban foglalt bármely átmeneti intézkedésre is figyelemmel a kilépés időpontjától kezdődően a harmadik országokba vagy a harmadik országokból – ideértve az Egyesült Királyságot is – történő áruszállításokra a behozatali/kiviteli engedélyek tekintetében a következők alkalmazandók.

Ebből már nem lesz soft Brexit: azonnal lépnie kell a cégeknek
Azok a brit vállalkozások, amelyek Magyarországon csupán adószámmal rendelkeznek, azaz nincs Magyarországon bejelentett székhelyük, telephelyük, de itt terméket, vagy szolgáltatást értékesítenek, 2019. március 29. után csak pénzügyi képviselet útján folytathatják gazdasági tevékenységüket belföldön, no-deal Brexit esetén!

Az uniós jog által előírt behozatali/kiviteli engedélyek

Az uniós jog különböző területei bizonyos áruk esetében kötelező engedélyezést–jóváhagyást–bejelentést írnak elő a valamely harmadik országból az Európai Unióba vagy fordítva történő szállítások tekintetében (a továbbiakban: behozatali/kiviteli engedélyek). A legtöbb esetben az unión belüli szállítások nem engedélykötelesek, vagy pedig eltérő követelmények vonatkoznak rájuk. A behozatali/kiviteli engedélyeket általában az illetékes nemzeti hatóságok adják ki, a szabályszerűséget pedig az Európai Unióban végzett vámellenőrzések részeként ellenőrzik. A kilépés időpontjától kezdődően – amennyiben az áruk behozatala/kivitele az uniós jog alapján engedélyhez kötött – az EU-27-ből az Egyesült Királyságba vagy fordítva történő szállítások esetében szükség lesz ilyen behozatali/kiviteli engedélyre.

Az Egyesült Királyság – mint uniós tagállam – által kiadott behozatali/kiviteli engedélyek

Az uniós jog lehetővé teheti, hogy a behozatali/kiviteli engedélyeket azon tagállamtól eltérő tagállam adja ki, ahol az áru az Európai Unió területére belép vagy elhagyja azt. A kilépés időpontjától kezdődően az Egyesült Királyság által uniós tagállamként az uniós jog alapján kiadott behozatali/kiviteli engedélyek már nem érvényesek a harmadik országokból az EU-27-be vagy fordítva történő szállítások tekintetében.

Az érintett áruk

Behozatali/kiviteli engedélyek a legkülönbözőbb szakpolitikai területeken és az áruk széles skálája tekintetében léteznek, ideértve a következőket is:

  • Hulladék (az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete [2006. június 14.] a hulladékszállításról7);
  • Egyes veszélyes vegyi anyagok8 (az Európai Parlament és a Tanács 649/2012/EU rendelete [2012. július 4.] a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról);
  • Ózonkárosító anyagok (az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete [2009. szeptember 16.] az ózonréteget lebontó anyagokról);
  • Higany és egyes higanykeverékek (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/852 rendelete [2017. május 17.] a higanyról);
  • Kábítószer-prekurzorok (a Tanács 111/2005/EK rendelete [2004. december 22.] a kábítószer-prekurzoroknak az unió és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról);
  • Géntechnológiával módosított szervezetek (az Európai Parlament és a Tanács 1946/2003/EK rendelete [2003. július 15.] a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről);
  • Veszélyeztetett fajokhoz tartozó példányok18 (a Tanács 338/97/EK rendelete [1996. december 9.] a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről);
  • Kulturális javak20 (a Tanács 116/2009/EK rendelete [2008. december 18.] a kulturális javak kiviteléről);
  • Nyers gyémántok (a Tanács 2368/2002/EK rendelete [2002. december 20.] a nyers gyémántok nemzetközi kereskedelmében a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszere végrehajtásáról);
  • Kettős felhasználású termékek”24 (a Tanács 428/2009/EK rendelete [2009. május 5.] a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról);
  • Tűzfegyverek és lőszerek (az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU rendelete [2012. március 14.] az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzitszabályainak létrehozásáról);
  • Katonai technológia és felszerelések (a Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja [2008. december 8.] a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról);
  • Egyes, a halálbüntetés/kínzás során alkalmazható áruk (a Tanács 1236/2005/EK rendelete [2005. június 27.] egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről).

A NAV tájékoztató anyaga, benne az említett rendeletek hivatkozásaival innen letölthető!

Magyarország profitálhat is a Brexitből
Már maga a Brexit folyamat és az azóta végbement változások is tanulságosak, de Magyarország számára konkrét előnyöket is kínálhat a brit kilépés. Még nem késő ringbe szállni a Brexit miatt távozó cégekért, vagy az esetleg hazaköltöző magyar vendégmunkásokért.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek