Milyen munkahelyeket teremthet az új ipari forradalom?

2018. március 27. kedd - 07:30 / Zubor Zalán
  •    

Próbálj meg elképzelni egy olyan munkát, amit még el sem tudsz képzelni – nagyjából ennyire nehéz feladat megjósolni azt, pontosan milyen új munkaköröket hozhat létre a technológiai fejlődés. Az alapján viszont, hogy hol tart napjainkban az automatizáció, és milyen területek fejlődnek a leginkább, mégis megtippelhető, milyen jellegű új állások jelenhetnek meg a közeli jövőben.

Az, hogy a negyedik ipari forradalom (azaz a mesterséges intelligencia, a robotizáció és a dolgok internete által jellemzett innováció) melyik munkahelyeket veszélyezteti legjobban, elég pontosan tudható. Már most rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyek fölöslegessé tehetik a szállításban (önvezető járművek), raktárakban (szállítórobotok) a gyáriparban (gyári robotok) vagy a telemarketingesként és telefonos operátorokként (automatizált telefonvonalak és hangfelismerő szoftverek) dolgozó emberek munkáját. Az ilyen és hasonló munkahelyek tömeges megszűnésének egyelőre csak az szab határt, hogy még nem minden munkáltató fér hozzá elég olcsón az új technológiákhoz.

Gyökeresen alakítja át életünket a mesterséges intelligencia
Túl homályos fogalomnak tűnik a mesterséges intelligencia (AI)? Elmagyarázzuk, hogyan fejlődött az elmúlt években, és mit várhatunk tőle, hogyan hatja majd át egyre inkább mindennapi életünket. A virtuális asszisztensek, az önvezető autók, a CRM-ben, vagyis az ügyfélkezelésben használt csetbotok, a kórházi robotápolók mind az AI alkalmazásának új távlatait jelzik.

Nehezebben megválaszolható kérdés, hogy a negyedik ipari forradalom milyen új munkákat teremthet. A pesszimisták szerint a negyedik ipari forradalom hamarosan nagyrészt feleslegessé teszi az emberi munkaerőt. Míg korábban azok, akik a gépesítés miatt elvesztették az állásukat, még el tudtak helyezkedni szellemi munkakörökben, addig most, a mesterséges intelligencia az értelmiségi állásokat is fölöslegessé teszi. Az optimisták ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a technológiai fejlődés a múltban több újfajta munkakört hozott létre, mint amennyit megszüntetett. A számítógépek megjelenése például az adminisztrációban és az iparban rengeteg ember munkáját megspórolta, de eközben megjelentek olyan állások, amiket addig el sem tudtunk képzelni: rendszergazda, webdizájner, social media manager.

Kreativitás, rugalmasság, szociális készségek

A közeli jövőnél távolabb nem érdemes jóslatokba bocsátkozni, támpontként pedig csak a technológia jelenlegi tendenciáit használhatjuk. Ezeket figyelembe véve az alábbi kérdéseket érdemes feltenni:

  • Jelenleg milyen feladatokat nem lehet gépesíteni?
  • Milyen területek azok, ahol fogyasztói elvárás az emberi munkaerő?
  • Milyen új, emberi felügyeletet igénylő technológiák jelentek meg a közelmúltban?

Robot + munkás

Ezek alapján, ahogy a Guardian vonatkozó cikke is írja, alapvetően három típusú munkakör van, ahol még egy darabig nem lehet helyettesíteni az emberi munkaerőt:

  • kreativitást igénylő munkák
  • komplex személyes kapcsolat kiépítését igénylő munkakörök
  • kiszámíthatatlan munkák

A három típus mellé pedig érdemes megemlíteni azokat az újfajta munkákat, amelyeket éppen az új technológiák hoznak létre, azok ismerete, alkalmazása a lényegük.

Munkák, amik velünk maradnak

A munkaerőpiac jövőjét kutató szakértők szerint az oktatás az egyik legnagyobb terület, amelyet egyelőre kevéssé fenyeget az automatizáció. A PISA-tesztek 2015-ös eredményei egyenesen az offline iskolákat láttatták hatékonyabbnak: negatív korrelációt mutattak az iskolai számítógép-használat és a tanulmányi eredmények között, mind a diákok, mind az országok szintjén. Mindez, mutattak rá a teszteket értékelő OECD-elemzők, nem jelenti azt, hogy a technológiának nincs helye az iskolában, azt viszont igen, hogy a jó tanári munkát és a tananyag számonkérését nem lehet vele pótolni. Ehhez érdemes hozzátenni azt is, hogy az iskola célja nemcsak a tananyag leadása, hanem az emberi szocializáció is – előbbire talán alkalmasak lehetnek robotok is, utóbbi célra már nehézkesen.

Adóval fizetnének a robotok az elvett munkákért
Világszerte egyre több munkakörben és szektorban erősödik a veszélye, hogy robotok veszik át az ember szerepét. Ellenállnak-e az üzleti szektor hatékonyságnövelő praktikáinak a kormányok? Vagy az önkormányzatok? San Franciscoé igen. Pontosabban meg akarja adóztatni a robotok munkaadóit.

Mivel egyelőre nem sok jel mutat arra, hogy a robotok hatékonyabbak lennének az emberi tanerőknél, és a tanult munkaerőre minden korábbinál nagyobb szükség van, úgy tűnik, az iskolák még hosszú ideig velünk maradnak a ma ismert formában. Emiatt a jövőben nőhet az igény az oktatási tanácsadókra is: ez a szolgáltatás csak az utóbbi 10 évben bukkant fel, a tanácsadókat főleg gazdag családok kérik fel, hogy segítsen megtalálni a gyermekük számára legbiztosabb jövőt ígérő iskolákat.

A tanításnak a közoktatáson kívül is van jövője: az amerikai munkaügyi statisztikai központ adatai szerint tavaly a 30 leggyorsabban növekvő munkakör között voltak olyanok is, mint a személyi edzők, fitness-oktatók – ezek szintén olyan szolgáltatások, ahol az ügyfél a személyes kapcsolatért fizet, nem valamilyen gép által is megtermelhető termékért.

Ahogy a fejlett országok népessége egyre inkább elöregszik, egyre nagyobb igény van az idősgondozók munkájára is: ez a szakma szintén számos országban szerepel a leggyorsabban bővülő munkakörök listáján. Gépesítése ugyanúgy problémás, mint az oktatásé, hiszen központi eleme a személyes kapcsolat az ügyféllel.

A tanárok munkáját egyelőre nehezen vehetik át a robotok. Fotó: MTI, archív, illusztráció

A tanárok munkáját egyelőre nehezen vehetik át a robotok.
Fotó: MTI, archív, illusztráció

Meglepő módon a robotizáció nemcsak klasszikus értelmiségi szakmákat hagy érintetlenül, hanem például a szerelők munkáját is, legalábbis a Guardian szerint. Ezek tipikusan kiszámíthatatlan feladatok, a kiérkező villany-, vízvezeték- vagy autószerelőnek egyedi problémákat kell diagnosztizálnia és megoldania. Bár a mesterséges intelligencia gépi tanulása ígéretes fejlesztéseknek lehettünk tanúi, a robotok nagyrészt ma is főleg repetitív, kiszámítható feladatok megoldására használhatók. A hagyományos szerelők mellett különösen nagy igény lehet az újabb technológiákhoz értő emberekre: azaz elektromos autókhoz, napenergiához, 3d-nyomtatókhoz vagy különböző automatizált gépekhez értő technikusokra.

Robot veheti fel a következő kollégát?
A mesterséges intelligenciát és az emberi interakciót ötvöző új kommunikációs megoldást, úgynevezett chatbotot is bevetnek már a legjobb – vagy bármilyen – munkaerő megtalálására. A robot remekül elbeszélget a jelöltekkel.

Milyen munkaköröket teremthet az új technológia?

Ami biztosnak tűnik, az az, hogy a negyedik ipari forradalom rövid távon is képes lesz átalakítani a ma ismert munkahelyeket. A kórházakban például belátható időn belül elterjedhet a távsebészet. A műtétet az orvos nem saját kezével végezheti, hanem egy távolról irányított gép segítségével. Ez nagyobb precizitást tesz lehetővé, és esetenként életmentő lehet, ha egy sürgős műtétre a sebész egyébként nem érne oda időben.

Az egészségügyben sokak szerint egyébként is forradalom előtt állunk. A biotechnológia, a génsebészet, az orvosi nanotechnika mind olyan terület, ahol már napjainkban megjelentek az új munkakörök, az egyetemeken már elérhetők olyan képzések, mint a bioinformatikus szakirány. Az érem másik oldala, hogy egész iparágak alakulhatnak ki testrészek, szervek módosítására, teljesen új szervek tervezésére. Az ilyen iparágak kialakulásának könnyen határt szabhat az orvosi etika és a törvényi szabályozás. Kérdés, hogy a társadalom hajlandó lesz-e elfogadni az emberi genom módosítását, az emberek teljesítményének implantátumokkal való fokozását, szélsőséges esetben születendő gyermekek megtervezését.

A robotok elterjedéséhez szintén sokféle új munkakör kapcsolódhat. A már meglévő mérnöki, tervezői munkakörök mellett ezek egyike lehet például a robotikai tanácsadó. A jövőben komoly igény lehet olyan emberek szakértelmére, akik átlátják a robotika piacát, ismerik a technológia lehetőségeit és korlátait, és képesek segítséget nyújtani magánszemélyeknek vagy cégeknek a megfelelő modell kiválasztásában.

A japán SoftBank Pepper nevű általános célú robotja: igény szerint programozható, képes az emberek érzelmi reakcióinak és testbeszédének olvasására. Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

A japán SoftBank Pepper nevű általános célú robotja: igény szerint programozható, képes az emberek érzelmi reakcióinak és testbeszédének olvasására.
Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

A robotika jó eséllyel megteremt egy másik munkakört is, a robot-oktatót. Az új generációs, tanulásra képes automaták már nem feltétlenül előre elkészített programkód alapján működnek, hanem az emberek mozdulatait figyelve sajátították el a feladatukat. Ahogy a robotok egyre komplexebb feladatokat látnak majd el, fontos és felelős munkakör lehet a „kiképzésük.” Ez különösen az ún. általános célú robotok esetében lehet hasznos, azaz olyan gépeknél, amelyeket kifejezetten azért hoztak létre, hogy tanítással vagy programozással sokféle feladatot végre tudjanak hajtani. Ha tehát egy cég ilyen robotokat használ, és új telephelyet nyitnának, új terméket, szolgáltatást vezetnének be, új automaták vásárlása helyett robotkiképzőt bérelhetnek fel, hogy a gépeiket tanítsák és állítsák be az új feladatra.

A tanulásra képes számítógépek a programozók számos feladatát is átveszik, gyorsabban és hatékonyabban képesek egy-egy célra készült programokat létrehozni, mint az emberek – ezen a téren a fintech területén a legnagyobb a fejlődés, a tőzsdei kereskedés nagy részét ma már tanulóalgoritmusok végzik. A programozásban az a terület, ahol az emberi munkaerőre továbbra is nagy szükség van, az az ún. felhasználóiélmény-tervezés. Egy program hatékonysága egy dolog, a felhasználói élmény azonban egy viszonylag nehezen megfogható, modellezhető fogalom. Olyan oldalaknak, eszközöknek vagy alkalmazásoknak a megalkotása, amitől a felhasználó úgy érezheti, valami pluszt kap, emberi belátást, intuíciót igényel.

5 jele annak, hogy robottal beszél
A közösségimédia-felületeket egyre nagyobb számban árasztják el a robotok, azaz automatizált fiókok. Ezek a programok általában valós felhasználókat utánoznak, céljuk pedig gyakran politikai: sokak szerint például a Twitteren és más oldalakon az orosz szolgálatok botjai is kampányoltak a Brexit mellett, vagy promotálják, esetleg rágalmazzák az Egyesült Államok elnökválasztásának résztvevőit.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek