Valami beindult a magyar gazdaságban

2016. október 27. csütörtök - 17:10 / PP/MTI
  •    

A foglalkoztatás dinamikus növekedése gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben felgyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése a felhasználási oldalon a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását segíti – állapították meg gazdasági elemzők.

emelkedő grafikon hátán vidám emberek utaznak

Kép: MiniCRM

A csökkenő munkanélküliség rövidtávon a bértömeg bővülésén keresztül pozitív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre, ám középtávon a munkaerő-piaci korlátok akár gátjává is válhatnak a fejlődésnek. Az idei év végére a munkanélküliség akár 4,6 százalék közelébe is süllyedhet, a harmadik negyedévi történelmi 4,9 százalékról. A KSH jelentése szerint július–szeptemberben 4,9 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta, nem változott az előző három hónapos időszak óta. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent egy év alatt. A foglalkoztatottak száma 126 ezerrel nőtt egy év alatt, és 4 millió 390 ezer volt.

Beindulhat az érdemi növekedés
A GKI idén továbbra is szerény, 2 százalékos gazdasági növekedést vár. A belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt, bár szeptemberben lassan élénkülni kezdett. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében az idei jelentős beruházási visszaesést jövőre érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén nagyon gyorsan növekvő fogyasztás alig lassul. A GKI 2017-ben 2,7 százalékos GDP-bővülésre számít. Októberben az IMF 2 százalékra csökkentette idei, s 2,5 százalékon hagyta a 2017. évi magyar növekedési prognózisát.

A kkv-k nehéz évek elé néznek

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliek 226 ezres létszáma azt is jelenti, hogy  a közfoglalkoztatás keretében dolgozók és az aktívan állást keresők száma csaknem azonos. A munkaerőpiac tartós javulását és a jövőben várható további munkaerő-keresletet figyelembe véve – 2017–2018-ban csak az autóiparban és a kapcsolódó területeken mintegy 8000 új állás jön létre – a munkaerőhiány tovább fokozódhat a következő években. (Pedig a cégek fele már most sem talál elég dolgozót!)  A tőkeerős, magas fizetéseket ajánlani képes nagyvállalati szektor képes lesz megtalálni a szükséges képzett munkaerőt, akár úgy is, hogy a kkv-szektorból szívja el azt. A kkv-szektor így már nemcsak tőkehiányos lesz, de munkaerő-hiányossá is válik, ami tovább rombolja az amúgy sem erős termelékenységét és hatékonyságát, még tovább emelkedhet a nagyvállalatok és a kkv-szektor közötti termelékenységi különbség – figyelmeztet az ING elemzője.

Minden ágazatban nőtt a dolgozók száma

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt hangsúlyozta, hogy a versenyszférában jöttek létre az új munkahelyek, és fordulatot jelent az előző évekhez képest, hogy a külföldön dolgozók létszáma ezerrel visszaesett egy év alatt. A foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben minden ágazatban bővülést mutatott. A mezőgazdaságban 11 ezer, a feldolgozóiparban 48 ezer, az építőiparban 8,2 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 52,5 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 35,4 ezer új munkahely keletkezett – közölte a takarékbank elemzője. A Takarékbank prognózisa szerint a munkanélküliségi ráta az év második felében tartósan 5 százalék alá süllyedhet, a jövő év elejéig szezonális hatások miatt azonban átmenetileg újra 6 százalék közelébe emelkedhet. A jövő év közepére viszont már 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta.

Nincs dolgozó, mit tehetünk?
Egyre súlyosabb a munkaerőhiány Magyarországon, bizonyos pozíciókra nem, alig vagy nagyon nehezen lehet találni munkavállalókat. A hiány korántsem csak a diplomásokra jellemző. Targoncások, operátorok, összeszerelők, villanyszerelők, bolti eladók, pénztárosok és postai dolgozók egyaránt a lista élén szerepelnek. Mit tehetnek a cégek ebben a helyzetben?