„Ismét egyre nagyobb erővel sürgetik az eurókötvényt, mintha fellegek gyülekeznének az ég alján a trópusi vihar előtt. Nekem személyesen nincs semmi kifogásom az ötlet ellen - hangsúlyozza a szakember -, de azt talán még a vak is látja, hogy az új (közös) papír csak annyira lehet sikeres, mint azok, akik kibocsátóként mögötte állnak. Ha már most a kibocsátást olyan nemzetek jegyzik, amelyekre a jövedelem helyett inkább csőd közeli állapot a jellemző, akkor mi a siker esélye? Vitathatatlan, hogy a Bund népszerű, de rögvest előkerül az érv, hogy a tengernyi bukás lehetőségével szemben az egyetlen elfogadható alternatíva már sütkérezik a ráözönlő népszerűségben" - véli Ken Veksler, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.
„Mostanában figyelni kezdtem az AUD/JPY-t és valamivel kevésbé az USD/JPY-t is, ez utóbbit szeretem One Touch bináris opció vételével megjátszani, hogy ötleteket kapjak, kiszagoljam az esetleges beavatkozást, míg az előbbiből pedig nyilván be kell vásárolni, a 78.80/00-ig terjedő ralli esetén.
Utolsóként meg lehet játszani az USD/CAD párost is... A múlt év végén írtam, hogy a kanadai dollárnál van esélye a 1.15/1700-nak az idén, és a dolgok pillanatnyi állása szerint mintha magától nekilendülne ez a - sokak által légből kapottnak vélt - meglátás. Ugyan most még messze vagyunk a magas céloktól, de ha az árfolyam visszaesésekor fokozatosan nagyobb összegekkel beszállunk, 2 hónap múlva akár vigyoroghatunk is..." - mondja Ken Veksler, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.
Ez a hét eddig jóval nyugalmasabb és a kockázatvállalás szempontjából is pozitívabb volt, mint a múlt hét vége, és bár az eurózóna hivatalnoki kara a terjedő válság megoldásától még nagyon messze van, az unió mintha némileg változtatott volna a hozzáállásán, amit a globális pénzügyi piacok melegebben fogadtak - véli Neil Staines, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.
A szélsőbal választási teljesítménye és (nemzetközi szinten) legzajosabb szószólójuk, Alexisz Csziprasz (a Syriza párt elnöke) közelmúltbeli hangzatos megnyilvánulása visszhangot keltett az Európa magját alkotó nemzetek folyosóin. Valójában a „nép akaratából kapott" felhatalmazással élve követelt változást egész Európában, és „fenyegetései" - hogy milyen súlyos lesz a helyzet, ha a görögök távoznának az eurózónából - mintha épp a távoli Németországot vették volna rá annak hallgatólagos elfogadására, hogy a növekedési intézkedések óhatatlanul nagyobb szerepet érdemelnek az eurózóna politikájában ezek után. És valóban, a kockázatos eszközök (és a devizák) a részrehajlás enyhe tompulása vagy a növekedést támogató intézkedések iránti nagyobb fogékonyság látszata folytán, mintha a múlt heti rettegés és mérlegalkalmazkodás után visszapattantak volna.