Nem bírnak a munkahelyen az Y-generációval

2016. május 31. kedd - 18:30 / Kriston László
  •    

Képzeljük el, hogy kizárólag huszonéves alkalmazottakból áll a munkahelyi gárda és csak néhány vezető idősebb. Amerikában már ez a valóság. És olykor gondot okoz a kissé rendhagyóan viselkedő fiatalok megrendszabályozása.

A Mic nevű New York-i hírportál munkahelyi körülményeit ecsetelte néhol kissé viccesre sikeredett cikkben a The New York Times. Az írás anekdotikus anyaga láttán az olvasó néha felvonja a szemöldökét.

Korábban is tündökölt ez a korosztály
25 év volt az átlagéletkora azoknak, akik az atombomba megépítésén dolgoztak Amerikában a Manhattan-projektben Los Alamosban. Amikor a NASA először landolt a Holdon, a projektben résztvevő mérnökök átlagéletkora 28 év volt.

Rendhagyó viselkedés

Történt ugyanis, hogy az egyik rangidős menedzserekkel folytatott reggeli értekezleten a 20 éves gyakornok tonhalas szendvicset majszolt. Nem szóltak rá, de a megbeszélés után kérdőre vonták. Az illető így válaszolt: “Azt mondtátok, hogy legyek önmagam és én éhes voltam.”

Az Y-generációért folyó versenyben fontos elem az irodai környezet és a munkahelyi atmoszféra. A Micnél mindenki azt mondhatja, amit érez, mert a felsővezetés szereti begyűjteni az alulról jövő ötleteket. A 106 főt foglalkoztató, 5 éve működő cégnél vannak, akik gördeszkán mennek a konyhába. Ahol persze ingyenes nassolnivaló vár rájuk. Van aki behozza a kutyáját. Van aki hangosbeszélőt tesz a szája elé, hogy bejelentéseket tegyen.

Na de hölgyem, nem kellene hosszabb ruhát viselnie a munkahelyen?! (fotó: freeimages.com)

Kép: Freeimages.com

Már ők a többség
Amerikában az Y generációsok – vagyis az 1980 és 1997 között születettek) létszáma 2015-ben lépte túl a baby boomer és az X-generációét is (1965-1978 közötti évjáratok), mint a legnagyobb létszámú munkavállaló csoport, derült ki a Pew Research Center felméréséből.
A cégvezetőknek, menedzsereknek és cégtulajdonosoknak hozzá kell szokniuk, hogy a Michez hasonló munkahelyi környezetek fogják dominálni a piacot.
Az évtized végére az USA-ban a munkaerő 50%-át adják az Y-generációsok, 25 %-ot a baby boomer generáció tagjai (a második világháború után született egyének). Eddig az épp fordítva volt.

Jutalmak

Ami pedig az irodai környezetet illeti, ez nagy vonzerő a tehetségek elcsábításában. Nemrég nyilvánosságra kerültek a LinkedIn San Francisco-i főhadiszállásának belsejéről készült fotók, amik luxuskényeztetésről tanúskodnak. Az irodaházban van konditerem, wellness-center, konyha (amelyben egyfolytában a Coldplay szól), játékterem (ahol földre rakott támasztékra fekve lehet játszani az okostelefonon), könyvtár, csevegőhely a tetőn, és nagyon kreatív beltéri üzenőfalak.

A Mic egyik alkalmazottja azzal az indokkal kért egy heti szabadságot, hogy temetésre kell mennie. Aztán egy honlapon, ahol személyes hangvételű irományokat lehet megosztani, közölt egy esszét arról, hogy kiégett a munkahelyén és azt hazudta, hogy temetésen kell részt vennie, ám valójában azért tűnt el, hogy építsen egy faházat egy fa lombjába, ami Amerikában nagy divat. Az egyik főnöke felfedezte az írást, mégsem bocsátották el.

Felemás elvárások

De mielőtt csupa kritikát fogalmaznánk meg velük szemben, érdemes figyelembe venni, milyen elvárások között nőnek fel a mai ipszilonosok. A cégek elvárják tőlük, hogy saját brandként népszerűsítsék magukat a világhálón, így akár kisebb mikrocelebekké is válhatnak egy-egy témában a neten. Ezért nem érzik a fiatalok, hogy túl sok mindent osztanak meg a nagyérdeművel. A sok kiposztolt anyag mellesleg könnyűvé teszi a munkaadónak, hogy könnyen képet alkothasson az álláshirdetésre jelentkező személyiségéről, szokásairól és képességeiről.

Az amerikai napilap cikke is megjegyezte, hogy miután elvárják a fiataloktól, hogy erős üzenetekkel és önkifejezéssel legyenek jelen a virtuális térben, amint felvették őket az állásba, megkövetelik tőlük, hogy fogják vissza magukat e téren – céges érdekéből. Meg kell hagyni, fura kétkulacsos politika ez.

Ízlés és etikett kérdése, hogy ki találja megütközést keltőnek az olyan jelenségeket, mint amikor a Mic szerkesztői a Twitteren értekeznek egymással, anélkül, hogy át szólnának a másik asztalhoz (fő a transzparencia!), vagy amikor az egyik szerkesztő a Periscope nevű élő videóközvetítő alkalmazáson (live streaming) mutatta meg az érdeklődőknek látogatását a fogorvosnál.

Fiatalságban az erő

Kép:Freeimages.com

Mégsem lázadók

Vélemények róluk
  • Úgy érzik, hogy nekik minden jár.
  • Narcisztikusak és exhibicionisták.
  • Lusták és nem tudnak sokáig egy dologra figyelni (short attention span)
  • Túl sok mindent osztanak meg magukról a közösségi médián.
  • Jellemzőjük az őszinteség, ami olykor engedetlenségbe torkol.

De munkahelyi furcsaságok ide vagy oda, ha a korszellemet és a kollektívebb társadalmi jelenségeket nézzük, az Y-generáció egyáltalán nem lázadó. Nem látni, hogy egy masszív ellenkultúrát hoznának létre, hangsúlyozta egyik glosszájában David Brooks, a The New York Times tárcaírója. Szemben azzal, amit a szüleik vagy nagyszüleik tettek 1968-ban. (A generációk közötti igazi különbség a tiszteletben van egy kutatás szerint.)

Meg-megjelennek cikkek arról, hogy otthagyják az állásaikat, mert nem érzik motiváltnak magukat, és ezért a márkáknak, a vállalatoknak saját céges értékrend és ethosz pallérozásával kell magához vonzania a fiatal munkavállalókat.

Mégis az amerikai és a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az ipszilonosok nem változtatnak olyan sűrűn munkahelyet, mint idősebb kollégáik. Egy 22 országban 25000 alanyon végzett felmérés szerint 40%-uknak áll szándékában, hogy kitart a jelenlegi munkahelye mellett a következő 9 évben. Persze az is igaz, hogy a Millennial Branding az Egyesült Államokban úgy találta, a megkérdezett Y generációs munkavállalók 60%-a 3 éven belül otthagyja az állását és másik vállalkozáshoz szegődik. A Deloitte 29 országban végzett, 7700 legalább középfokú végzettséggel bíró alanyt megkérdező, “Global Millennials” című felméréséből az derült ki, hogy a fiatalok 25%-a egyenesen úgy érzi, egy éven belül elhúz jelenlegi munkahelyéről. Kétharmad pedig a következő 4-5 évben tervezi, hogy otthagyja a céget, ahol dolgozik.

De nemcsak az unalom miatt éreznek késztetést a dobbantásra, ahogy azt a média gyakran sugallja. Az indok sokszor az, hogy nincsenek megfelelő lehetőségeik arra az adott munkahelyen, hogy vezetői képességeket fejlesszenek magukban (a válaszadók 63%-a érzi ezt). Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy divatba jöttek a lapos szervezetek és sok vállalat leépíti, csökkenti menedzsment-rétegét az állományban. Így kevesen tudnak majd vezetői pozícióba kerülni a fiatalok közül. Hiszen elvették előlük azt a céges hierarchia-létrát, amin lépegethetnek felfelé. De akkor mi kell nekik, hogy boldogok legyenek? Itt találja néhány hazai, gyakorló vezető tapasztalatait.

Meghódítjuk a céges hiearchiát, irány a felső szint

Kép:Freeimages.com

Alison Maitland, aki könyvet írt Future Work címmel, azt tanácsolja a cégeknek, hogy a mai fiatalok hűségét úgy szerezheti meg a munkaadó, ha az irodát és a munkájukat nem helynek tekintik, hanem “kúl” vagyis menő dolognak. Az előző generációk eltértek ebben, ők státuszszimbólumnak tekintették pozíciójukat, asztalukat, stb.

E meggondolás jegyében határozott úgy a Unilever, hogy hamburgi irodájában és a Microsoft az amszterdami irodájában, hogy az alkalmazottak nem kapnak állandó helyet. Mindenki ahhoz az asztalhoz ül le, amelyikhez akar és amelyik a leginkább illik aznapi feladataihoz (ezt a módszert több más nagyvállalat is sikeresen alkalmazza már.) A fiataloknak a státuszszimbólumot ma inkább a kezükben elférő okos ketyerék jelentik.

Forrás: The New York Times, CNN, Business Insider, Bloomberg

Szokásaik, nézeteik
  • Kevesebbet utaznak és költöznek, mint az előző generációk.
  • Kevesebben birtokolnak közülük autót.
  • A 2008-as válság miatt meg kellett szokniuk, hogy csak magukra hagyatkozhatnak.
  • Individualisták, de kialakítják maguk körül a baráti-kapcsolati hálót
  • Ugyanakkor nem bíznak az emberekben. Csak 19 %-uk úgy véli, a legtöbb ember bizalomra méltó. A baby boomereknek még a 40 %-a hitte ezt. -35 % nem kötődik egyik egyházhoz sem. (Az X-generációban még csak 23 %-ot tettek ki az így gondolkodók.)
  • Amerikában csak 26 %-uk nősült meg vagy ment férjhez. A baby boomerek körében 48 % volt házas, amikor ennyi idősek voltak.
  • Csak 42 %-uk akar gyereket.
  • A Match nevű amerikai társkereső oldal szerint 49%-uk nem feküdt le senkivel 2015-ben. (Lehet, hogy csak a honlap sikertelen?)
  • Az Archives of Sexual Behavior felmérése szerint mire elérik a középkort, 8 szexpartnert fogyasztottak el. A boomerek addigra már túl voltak 10-11 partneren.

 

 

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek