Lesz elég alapanyag a pálinkához

2017. szeptember 05. kedd - 20:10 / PP/MTI
  •    

Az idén várhatóan mintegy 62 ezer tonna szilva terem Magyarországon, ez az 1990-es évek eleji mennyiség fele-harmada - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.

Az utóbbi években 45-70 ezer tonna közötti volt a szilvatermés.

Az országban jelenleg 6600 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, emellett a szilva kedvelt házi kerti gyümölcs is. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1530 hektár), Bács-Kiskun (1513 hektár) és Pest megye (1067 hektár), emellett nagyobb termőterületek vannak Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.

szilva

Kép: Pixabay

Az agrárkamara kiemelte, hogy a jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8-12 ezer tonna között mozog évente. A Magyarországra – jellemzően szezonon kívül – importált friss szilva mennyisége elhanyagolható, mintegy 400-600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiségeket vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Pozitív a feldolgozott gyümölcs külkereskedelmi egyenlege is, cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában exportálja Magyarország. Belföldön az egy főre eső átlagos szilvafogyasztás 1,3 kilogramm körül van.

Mag nélkül szeretjük a szőlőt
A magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kg csemegeszőlőt esznek, és egyre többen keresik a magnélküli fajtákat. Jellemzően import csemegeszőlőt kínálnak az áruházak, ugyanakkor a saszla (Chasselas) mellett egyre népszerűbb a magyar nemesítésű Arkadija, Pannónia kincse és Éva is. Hazánkban mintegy 1000 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a legnagyobb területen Bács-Kiskunban, Somogyban és Tolnában.

A piaci szereplők szerint külföldön sokkal nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura annál, mint amit a termelés jelenleg képes kielégíteni. A magyarországi szilvaültetvények nagy része ugyanis elöregedett, sok helyütt nincs öntözés, kevés az intenzív művelésű, korszerű állomány – hívta fel a figyelmet a NAK.

Mindez magyarázza azt is, hogy a termésmennyiség nagyobb része ipari feldolgozásra kerül.

A kamara szerint a fejlődéshez elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása, és az ipari célú ültetvényeknél is megfelelő öntözésre, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon rentábilisak lehessenek.