Hörcsögüzemmódba kapcsolnak a britek

Beindul a felvásárlás, a cégek és a fogyasztók is megkezdik a felkészülést a legrosszabbra, de van néhány olyan buktatója megállapodás nélküli kilépésnek az Európai Unióból, amire nem lehetséges előre készülni.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Pénzt tesznek félre a brit vállalkozások a „hard brexitre” – olvasható a The Guardian nemzetközi online kiadásában. Nem csoda: a katasztrofális kimenetelű alsóházi szavazással mindennél jobban megnőtt az esélye annak, hogy az Egyesült Királyság minden megállapodás nélkül pottyan ki március 29-én az Európai Unióból. Ebben a szcenárióban a gazdasági hatás miatt várhatóan ellátási nehézségekkel, 750 ezer munkahely elvesztésével és a brit GDP-növekedés több évig elhúzódó visszaesésével kell számolni, mint az a brit Trade policy Observatory és a Sussex-i Egyetem közös kutatásából kiderült.

You will find more infographics at Statista

A lakosság is megkezdte a felkészülést a nehéz időkre. Legalábbis ez látszik abból, hogy több olyan Facebook-csoport tagsága is meredek növekedésnek indult, amelyekben arról cserélnek információt, hogy milyen élelmiszerekből és gyógyszerekből kell „betáraznia” az átlag angolnak az elkövetkező hónapokban.
Sok szálon kötődnek a magyar és brit cégek
Már most látszik a BREXIT hatása a hazai cégvilágban is. 2004 és 2016 között folyamatosan növekedett Magyarországon az Egyesült Királyságbeli befektetők száma. A cégszám növekedés azonban teljesen befagyott a 2016-os BREXIT népszavazás óta, a bizonytalanság egyértelműen meglátszik a céginformációs mutatókban.
Halból és krumpliból nem lesz hiány, de ennyi volt a jó hír

A jó hír (mármint a briteknek), hogy halból és krumpliból nem lesz hiány, így az angol lakosság visszatérhet a tradíciókhoz az étkezés terén. A sajtkedvelőknek viszont már lehetnek nehézségei – igaz, ezt mi is észre fogjuk venni. A német tejipari szövetség arra hívta fel a minap a figyelmet, hogy Nagy-Britannia a napi tej- és tejtermékfogyasztásának csaknem felét az uniós tagállamokból (főleg Írországból, Franciaországból és Hollandiából) importálja. A „hard brexittel” nemcsak magas vámtételeket kell kirónia az Egyesült Királyságnak az eddig vámmentesen beáramló árukra, de az érvényes WTO-szabályozás szerint egészségügyi vizsgálatokat is el kell végeznie az élelmiszeripari termékeken. Nemcsak drágábban, hanem sokkal hosszabb idő alatt juthat tehát el az európai áru a szigetországba a kemény brexit után.

Ez várhatóan azt eredményezi majd, hogy a korábban Nagy-Britanniába irányuló friss tej- és tejtermékexport összeomlik, és az eddig ott felvevőpiacra került áruk dömpingárakon az uniós tagállamok piacaira kerülhetnek. Tavasszal tehát lehet, hogy a magyar boltokban is eljön a „sajtkánaán”. Vakarhatják a fejüket azok a britek is, akik, mondjuk, friss zöldséget tennének a salátájukba, vagy egy fürt szőlőt fogyasztanának el a sült hal után. A friss gyümölcs és zöldség 75 százalékát ugyanis szintén az unióból fedezi Nagy-Britannia. Ebből is hiány alakulhat ki a brit élelmiszerpolcokon – és túlkínálat miatt áresés az uniós boltokban. A húsvéti hagyományos báránysültből is lehet fennakadás: ezt is az ír mezőkről kerül sok brit asztalára. de a sonkás szendvicsek is ritkasággá válhatnak (Spanyolország), nem is beszélve az olyan tradicionális brit ételekről, mint a mazsolás (Olaszország) kuglóf. nem csak sonka, de időlegesen a tojás is lekerülhet az angol reggelik étlapjáról (Belgium és Franciaország), nem is beszélve a német kolbászról.

Tizenkét óra túl sok a friss tejnek, de a rákos betegeknek is

„Már tizenkét órás késedelem is jelentős fennakadásokat okozhat a friss élelmiszerek ellátásában, a szavatossági és lejárati idők betartása miatt” – indokolta Diane Coyle, a Cambridge-i Egyetem munkatársa a The Guardiannak, hogy miért vásárol egy kicsivel többet mindig a parlamenti szavazás óta. A valóságban nem tizenkét órás, hanem többnapos késedelemre készülhetnek fel a kiskereskedelmi egységeket ellátó szállítmányozók. A kormányzat a doveri terminál és London között ezért plusz kamionparkolók kialakítását is tervbe vette.

A vámosok készülnek, a kisvállalkozások tanácstalanok
Alig 100 nap, és Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót. A brit gazdaság pang, miközben az uniós országok kiépítik vámszolgálataikat.
A brit kormány sem lendít a helyzeten, az elmúlt időszakban több esetben is elhangzottak olyan kijelentések, amelyek csak a lakosság pánikhangulatát növelték. Az egészségügyi miniszter, Matthew Hancock például karácsony előtt kijelentette, hogy a brit Egészségügy Minisztérium most a világ legnagyobb hűtőgép-felvásárlója, mert nagy mennyiségű, az unióból behozott gyógyszert tárolnak be, és azokat valahol „hűteni kell.” A gond ott van, hogy bizonyos, a gyógyászatban felhasznált anyagoknál ez nem megoldás. Több, a sugárkezelésben felhasznált izotóp esetén a felezési idő például három nap, így ezek az anyagok már néhány órás késedelemnél hatástalanná válhatnak, nemhogy egy napokon keresztül húzódó vámvizsgálattal. De hiába táraz be a kormányzat bizonyos gyógyszerekből, egy pánikszerű felvásárlási hullám nagy valószínűséggel elkerülhetetlen lesz a brit patikákban. Ugyanakkor az a kérdés is felmerül – és brit ellenzéki képviselők fel is tették, hogy mennyire lesz problémamentes a „no deal” brexit, ha a kormány már hűtőszekrényeket vásárol? Hilary Benn munkáspárti képviselő ezt a kérdést szegezte neki a keményvonalas kilépéspárti toriknak, de választ nem kapott.

Van némi esély az anarchiára

A gazdasági szereplők már hónapok óta arra figyelmeztetnek, hogy egy megállapodás nélküli kilépés komoly fennakadásokat fog okozni az alapvető élelmiszer- és gyógyszerellátásban, ez pedig akár erőszakhoz és zavargásokhoz is vezethet. Pontosan ilyen jelenetekre került sor 2011 nyarán több angol városban. Abban a szezonban csaknem harmincmillió turista érkezett Londonba az olimpia miatt, ezért több észak-angliai területen ellátási zavarok tapasztaltak a lakosok, és több helyütt is kifosztottak üzleteket, miután a közösségi oldalakon olyan pletykák terjedtek el, hogy kifogyóban vannak az alapvető élelmiszerek. Persze attól senki sem tart, hogy a britek visszasüllyednek a barbárságba egy-két kimaradt rukkolaszállítmány miatt, de a belügyminisztérium komolyan veszi a felkészülést. Összesen 4,2 milliárd fontot különítettek el a rendőrség pluszkiadásaira, és ezer katona is készen áll majd a helyzet kezelésére, ezenkívül felhívták a kiskereskedelmi egységek vezetését, hogy erősítsék meg március végére a biztonsági intézkedéseiket.

Csúnya meglepetést hozhat a Brexit a magyar cégeknek
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között létrejött megállapodás szerint bár a szigetország 2019. március 29-én kilép a közösségből, az átmeneti időszakban, vagyis 2020. december 31-ig még az uniós szabályok lesznek érvényben a vámok, az áfa és a jövedéki adó kérdésében.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo