Gúzsba van kötve a magyar gazdaság

2012. március 28. szerda - 12:12 / piacesprofit.hu
  •    

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

A magyar gazdaság teljesítménye a régión belül már évek óta a leggyengébb és saját lehetőségeitől is elmarad. Ehhez most egy bizalmi (politikai, gazdasági, üzleti) válság párosul. 2011-ben a növekedés az EU átlagánál ugyan minimálisan gyorsabb, de a régiós átlagnál kisebb volt. Ez egyszeri tényezőknek – a jó időjárás következtében kiugró mezőgazdasági termelésnek, az átmeneti költségvetési expanziónak (a nyugdíjvagyon ezt elfedő felélésének) – volt az eredménye. Az államháztartás valós helyzete és finanszírozhatósága tavaly rossz és romló volt. A piacgazdaság intézményrendszere is károsodott, az adóterhelés emelkedik. A tőkekivonás folyamatos, az ország befektetői megítélése negatív, a beruházások esnek, a kisvállalkozások szenvednek. Egyedül a külső egyensúly kedvező – áll a GKI ma kiadott jelentésében.

Kép:PP/FényesGábor
Kép:PP/FényesGábor
A gazdaságpolitika egyetlen fő célja sem teljesül, ennek ellenére a sikeresség és a folyamatosság látszatának fenntartására törekszik.

A gazdaságpolitika egyetlen fő célja sem teljesül, ennek ellenére a sikeresség és a folyamatosság látszatának fenntartására törekszik. Csak a kiéleződő válsághelyzetekben és főleg kommunikációs szinten hajtott végre pozitív hatású korrekciót, igazából egyedül a költségvetési egyensúlytalanság mérséklése területén tett 2012-től ható, komolyabb (de mértékében a szükségestől elmaradó hatású) kiigazító lépéseket, miközben mind kevésbé ura számos folyamatnak. További költségvetési lépésekkel együtt ez esetleg elég lehet a finanszírozhatóság fenntartásához, de semmiféle növekedési – foglalkoztatási, beruházási és fogyasztási – perspektívát nem tud nyújtani. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot. A kormányzat nemzetközi szintre emelt kettős beszéde miatt egyre éleződik a feszültség az EU-val és a tagállamok többségével.

A legfontosabb gazdasági, jellemzően az OECD és az EU által is javasolt intézményi-törvényi változtatások:
• a jegybank és a Monetáris Tanács függetlenségének valóságos tiszteletben tartása,
• a jogállami normák érvényesüléséhez történő visszatérés az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállításával, az igazságszolgáltatás teljes függetlenségének biztosításával,
• az adópolitika jövőbeli szabadságának megteremtése a pénzügyi stabilitási törvény módosításával,
• a Költségvetési Tanács érdemi önállóságához szükséges szakmai feltételek megteremtése,
• minden törvényjavaslatnál, reformnál a kormányzati és az érdekképviseleti-szakmai egyeztetés lefolytatása,
• a szétzilált adórendszer kitisztítása, a szektoradók kivezetése,
• az állami cégeknél szükséges szerkezeti átalakítások elindítása, a túlburjánzó államosítás és egyedi szabályozás leállítása.

A pénzügyi folyamatok az EU-n belül kirívóan kedvezőtlenek. 2012 elején Magyarországon volt kiugróan a legmagasabb az infláció, nálunk volt a legmagasabb a jegybanki alapkamat, noha még így is elmaradt a piaci várakozásoktól. Az állampapírok hozamszintje csak Görögországban és Portugáliában (esetenként Írországban) magasabb a mienknél. Még a 2012. február-márciusi piaci kamatszintek is olyan magasak, amelyen a magyar államadósság hosszútávon csak nagyon durva további restrikció mellett lehetne finanszírozható (legalább 1,5 százalékos potenciális növekedés és 3-4 százalékos elsődleges költségvetési többlet kellene hozzá, az idei évre várható 1 százalékos többlettel és gazdasági visszaeséssel szemben). A nemzeti valuta árfolyam-ingadozása is nálunk a legmagasabb. A bankrendszer hitelállománya a többi régiós országban már emelkedik, Magyarországon viszont nem.

Eljárások alatt

Jogi értelemben a magyar helyzettel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi eljárások (IMF-tárgyalás, túlzottdeficit-eljárás, három kötelezettségszegési eljárás, stb.) közvetlenül nem függnek össze. Az IMF, az EU és az EKB azonban támaszkodik egymás véleményére. Így a kötelezettségszegési eljárások sikeres lezárása az IMF-tárgyalások megindításának előfeltétele. Ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás (EDP) kapcsán hozott ECOFIN-döntés bizonyos mértékig új helyzetet eredményez a piac számára: kettős kapaszkodó keletkezett. A kötvénypiac megnyugtatására – a jelenlegi magas hozamok mellett – önmagában az EDP-feltételek teljesítése is alkalmas lehet.

Költségvetés
A 2012. évi költségvetés pénzügypolitikai fordulatot jelent, erős restrikció valósul meg, a strukturális hiány a GDP 2 százaléa körüli mértékben csökken. Az egyenlegjavító lépéseknek azonban csak kevesebb, mint egyharmada származik reformjellegű intézkedésekből. A restrikció fő eszköze az adóemelés, de a kiadások általános visszafogásának is fontos szerepe van. A költségvetés idei bevételeit eredetileg 1,5 százalékos reál-GDP növekedésre alapozták, ehelyett 1,5 százalékos visszaesés (a kormány szerint stagnálás körüli állapot) valószínű. Számos bevétel túl-, számos kiadás viszont alulbecsült. A költségvetési törvényhez képest mintegy 500 milliárd forintos elcsúszás prognosztizálható, amiből 200 milliárd forintot fedezhet az Országvédelmi Alap, illetve néhány tétel tervezettnél kedvezőbb alakulása. Így az eredeti és az EU által a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is elvárt egyensúlyi cél (2,5 százalékos deficit) tartása kb. 300 milliárd forintos intézkedést követelne. Ha a kormány az általa – és az EU előrejelzés szerint is – vártnál kedvezőtlenebb gazdasági növekedésre tekintettel megelégszik a 2,9 százalékos hiánnyal (és ezt a nemzetközi intézmények tolerálják), akkor is mintegy 200 milliárd forint körüli, a GDP 0,7 százalékát kitevő intézkedés válik indokolttá. A GKI előrejelzése szerint ilyen végkifejlet várható. Ez önmagában nem lenne elegendő az államadóssági ráta mérsékléséhez, azonban a forint erősödése, továbbá a megmaradt nyugdíjpénztári vagyon esetleges értékesítése és adósságcsökkentő felhasználása révén az adósságmutató a tavalyi 80,4 százalékról a GDP 75 százaléka közelébe kerülhet.

A magyar kormány az IMF-tárgyalást és az EDP-eljárást is igyekszik technikainak beállítani. Valójában mindkét esetben tartós eszközökkel, biztonságosan 3 százalék alatti költségvetési hiányt kell elérni, ami komoly lépéseket (beleértve valós reformokat) igényel. Ugyanakkor az IMF-hitel EU-s feltételeinek teljesítése láthatóan túlmutatna a tisztán gazdasági kérdéseken, emellett folyamatos ellenőrzési mechanizmust is generálna (ez a túlzottdeficit-eljárás esetében lassabban működik), ezért a bizalom növelését erősítő hatása sokkal erőteljesebb lenne. Érzékelhető egy olyan kormányzati magatartás, amely retorikailag sürgeti, de az ajánlások (előfeltételek) mindig csak részleges teljesítésével igazából halogatja az IMF-fel való hiteltárgyalások megkezdését. Ezt az időhúzást azonban az EDP-eljárás keretében nem lehet megtenni, mert ott április közepére, az új konvergencia programban konkrét 2012-13. évi lépéseket kell bemutatni annak érdekében, hogy júniusban az ECOFIN feloldja a kohéziós források befagyasztását. Ezért az eddigi halogató taktika a költségvetési ügyekben nem folytatható. (Az idei harmadik negyedév előtt már nem valószínű a megállapodás a magyar kormány, az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között egy új finanszírozási csomagról londoni elemzők szerint.)

Bármikor romolhat a globális kockázatvállalási hajlandóság, s akkor nagyon hiányozni fog az IMF.

A kormányzat gondolhatja azt is, hogy az EDP-követelmények teljesítésével beelőzi vagy akár helyettesíti is az IMF-hitelt. Ez a kötvénypiac számára a jelenlegi viszonylag nyugodt nemzetközi helyzetben talán elégnek bizonyulhat, de a GKI véleménye szerint súlyos kockázatokkal járna. Bármikor romolhat ugyanis a globális kockázatvállalási hajlandóság, s akkor nagyon hiányozni fog az IMF. A hitelminősítők negatívan értékelnék az IMF megállapodás elmaradását. Ezért a bizalmi válság aligha enyhülne, így a befektetések elmaradnának, a fogyasztás és a gazdaság nem élénkülne. Eközben lényegében ugyanazokat a költségvetési lépéseket kellene megtenni, de nem jutnánk hozzá a finanszírozást lényegesen olcsóbbá tevő IMF-forrásokhoz. Ha a piac el is fogadná ezt a helyzetet, az árfolyamban és a kamatokban csak kisebb javulás következne be, ami a hazai hitelfelvevők számára drágább hiteleket eredményezne; a költségvetés kamatterhei évente akár 150 milliárd forinttal nagyobbak lennének, s így ennyivel nagyobb megszorítás kellene a kívánt egyenleghez. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy költségvetési ügyekben az EU könnyebb tárgyalófél lenne, mint az IMF. Ezért a GKI változatlanul úgy látja, hogy a bizalmi válság enyhítéséhez, a gazdasági növekedés feltételeinek javításához az IMF-EU-EKB hármassal kellene megállapodni, s minél előbb, annál jobb. Valójában az IMF-megállapodás esetén lehet kisebb a költségvetési megszorítás.

Világtrendek
A világ összevont GDP-jének növekedési üteme mindenekelőtt a fejlett európai, kisebb mértékben a felzárkózó országok dinamikájának mérséklődése miatt a 2011. évi 3,8 százalékról 2012-ben 3,3 százalékra lassul. Az USA növekedése nem lassul, GDP-je 2012-ben az előző évihez hasonlóan, 1,8 százalékkal nő. Az elnökválasztás miatt expanzív monetáris és fiskális politika várható, ami hozzájárul a viszonylag magas GDP-dinamikához. Ezzel szemben az EU összevont GDP-je a 2011. évi 1,5 százalékkal szemben 2012-ben stagnál. Az év első felében az egész eurózóna recesszióban lehet, a második félévben azonban élénkülés várható. 2012 februárjában és márciusában a GKI-Erste konjunktúraindex értéke csaknem egy éves, a 2009. őszi szintre való folyamatos romlás után érdemben emelkedett. A magyar gazdaság helyzetéről különösen látványos a vélemények javulása. Ez arra utal, hogy a januári válsághangulat oldódása, a kormány ígérete az IMF-megállapodásra (ami viszont mostanság folyamatosan tolódik) szerepet játszhatott a gazdasági hangulat javulásában. Ezért ezt még korai trendfordulónak tekinteni a konjunkturális várakozásokban.

A túlzottdeficit-eljárás, a kilátásba helyezett szankció (a 2013-as  Kohéziós Alapból járó pénzek részbeni visszatartása) és a remélt IMF hitel miatt az idei folyamatokra meghatározóan hat a 2013-as költségvetés előkészítése is. Nemcsak 2012-re, hanem 2013-ra is biztosítani kell a 3 százalék alatti hiányt, miközben a válság- illetve különadókat meg kell szüntetni. (Legfeljebb egy kisebb bankadó élhet tovább.) Mindez még akkor is a GDP 1 százaléka körüli további költségvetési intézkedést igényel 2013-ra, ha a 2012. évi hiányt sikerül tartós eszközökkel 3 százalék alatt tartani.  A hiánycsökkentés legkedvezőbb módja megfelelően előkészített és fenntartható strukturális reformintézkedések végrehajtása lenne, figyelembe véve a Széll Kálmán tervben szereplő törekvéseket is. Emellett adóintézkedések is szóba jöhetnek, különösen a második szja-kulcs kivezetésének egy éves elhalasztása.

A külső egyensúly 2012-ben a belföldi kereslet csökkenése és a Mercedes beinduló exportja következtében – a külső konjunktúra romlása ellenére is – kedvezően alakul. Az áruforgalmi aktívum a 2011. évi 7 milliárd euró után elérheti a 9 milliárd eurót, a külső finanszírozási képesség 3,5 milliárd euróról 4 milliárd euróra, a GDP 4 százalékára emelkedik. A kiáramló működőtőke 2012-ben is nagyobb lehet a beáramlónál, ami a gazdasági-politikai hibák következménye.