Csütörtök reggel a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20-ak csúcstalálkozója kezdete előtt Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország vezetői külön megbeszélést tartanak az európai intézmények vezetőivel. A vendéglátó Nicolas Sarkozy francia elnök mellett Angela Merkel német kancellár, Herman Van Rompuy, az Európai Unió és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter, egyben az eurózóna miniszteri csoportjának elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója egyébként már szerda este rendkívüli válságtanácskozáson egyeztetett. „Egy héttel ezelőtt az eurózóna 17 tagállama közös döntéseket hozott. Nem fogadjuk el, hogy valaki most ne tartsa magát ehhez" - fogalmazott a megbeszélést követően Jean-Claude Juncker. Este fél kilenckor Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök és pénzügyminisztere, Evangélosz Venizelosz csatlakozott hozzájuk, és részletesen ismertették a pénzügyi mentőcsomagról kiírandó népszavazás részleteit. (A múlt heti döntésekről itt olvashat részletesen.)
Egyértelmű álláspont: nincs pénz
a referendum előtt
Angela Merkel és Nicolas Sarkozy szerda esti sajtótájékoztatójukon azt hangsúlyozták, hogy Görögországnak el kell döntenie: az eurózónában kíván-e maradni, és világossá kell tennie álláspontját az európai pénzügyi mentőcsomagról is, ha szeretne hozzáférni a pénzügyi támogatás következő részletéhez. „Egyértelműen megmondtuk Athénnak, a kormánytöbbségnek és az ellenzéknek is, hogy az európaiak és az IMF addig nem utalják át a hatodik részletet, amíg az október 27-i csomagot nem fogadják el, és a népszavazás kimenetele körüli bizonytalanság nem múlik el" - fogalmazott Sarkozy. (A népszavazásra adott első reakciókról itt olvashat.)
Angela Merkel azt mondta: „Ha a görög nép úgy dönt, nem kívánja, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, azt tiszteletben fogjuk tartani, de mi nem mondunk le az euróról". A német kancellár hozzátette: arra is felkészültek, hogy Görögörszág kilép az euróövezetből, de a két ország szeretné továbbra is segíteni Athént. „Görögországgal vagy nélküle, az eurózóna stabilitásában vagyunk érdekeltek" - fogalmazott.
Tét: akarnak-e a görögök továbbra is az eurózónához tartozni?
Az ország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról tervezett népszavazás ismét elodázta a 8 milliárd euró utalását, amelyről már szeptemberben is azt tartották elemzők, hogy rövid távon elengedhetetlen a görög államcsőd elkerüléséhez. „A testület nem kíván több pénzt adni a görögöknek, amíg nem tisztázódik, hogy mi fog történni" - közölték az IMF-hez tartozó források, hozzátéve: „Biztosítékok kellenek arról, hogy Görögország teljesíti kötelezettségvállalásait, és Papandreu jelenleg nem tud ilyet adni. Uniós források jelezték, hogy egyetértenek az IMF álláspontjával, s csak akkor történhetnek további kifizetések, ha a nemzetközi hitelezők számára világossá váltak a görögök kötelezettségvállalásai.
A görög miniszterelnök szerda este a válságtanácskozást követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdést még nem határozták meg pontosan, de a referendum tétje az, hogy a görögök továbbra is az eurózónához akarnak-e tartozni, vagy sem. „Széles konszenzusra van szükségünk, és úgy vélem, a görög nép azt akarja, hogy erős partnerek legyünk az euróövezetben, ez a tét" - fogalmazott Papandreu néhány perccel a francia elnök és a német kancellár sajtótájékoztatója után. A közelmúltban végzett felmérések szerint egyébként a görögök többsége azt szeretné, ha Görögország tagja maradna az eurózónának.
„Minél hamarabb megtartják a népszavazást, annál hamarabb utaljuk a hatodik részletet. De most nem lesz kifizetés" - fogalmazott egy uniós forrás. Az európai pénzügyi csomagról bejelentett referendumot december 4-én tarthatják meg.
