Fordulat várható kelet-közép-európai régió gazdasági növekedésében a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint, amely 14 országot – Magyarország mellett Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Horvátországot, Lettországot, Lengyelországot, Litvániát, Oroszországot, Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Ukrajnát – sorol a térségbe.

Rekord után lassulás

A régió átlagos gazdasági növekedése 2017-ben 4,5 százalékos volt, ami 2008 óta a legmagasabb érték. A gazdasági növekedés adta kedvező környezet azonban nem volt elég ahhoz, hogy fennmaradjon a fizetésképtelenségi helyzetben látható korábbi javuló trend. A fizetésképtelenségi eljárások száma ugyanis 6,4 százalékkal nőtt a régióban, szemben a 2015-ös és 2016-os évvel, amikor csökkenés következett be. A helyzet a Coface prognózisa szerint a jövőben romlik, a régióban 2018-ban 10,4 százalékkal, 2019-ben pedig több mint 15 százalékkal növekedhet a fizetésképtelenségi eljárások száma. Mindez azt jelenti a Coface szerint, hogy vége a gyorsuló növekedést eredményező gazdasági ciklusnak a térségben, és lassulásra van kilátás. Magyarországon egyébként a Coface a tavalyi 4,1 százalékos növekedés után 2018-ban 4 százalékos GDP-emelkedésre számít.

Kép: Pixabay

Jelentős különbségek

A hitelbiztosító elemzése utal arra, hogy a fizetésképtelenségi eljárások száma régiós átlagban növekedett, de nagyon jelentős eltérések vannak az országok között. Horvátországban például az előző évhez képest több mint 40 százalékkal több eljárás indult 2017-ben, Szlovákiában viszont 27,1 százalékos csökkenés volt.

Magyarországon pedig 14,4 százalékkal 16 ezer fölé nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ami 3,06 százalékos fizetésképtelenségi rátát jelent. Ezzel a mutatóval a magyar gazdaság a régiós mezőny leggyengébb országai közé tartozik. A legjobb eredmény Lengyelországé, ahol 0,04 százalékos fizetésképtelenségi rátát mért a Coface, a legrosszabbul Szerbia áll, ahol 4,6 százalékos a mutató.

A magyar eredményeket értékelve a hitelbiztosító szakértői azt is elmondták, hogy bár az összesített számok alapján jelentősen romlott a helyzet, a részletes adatok szerint jóval kedvezőbb a kép. A magyarországi fizetésképtelenségi eljárások számának emelkedése ugyanis a hivatalból történő törlésekkel, például a tőkeelőírásokhoz köthető eljárásokkal magyarázható. A hitelbiztosító szakemberei kiemelték, hogy a hivatalból elrendelt eljárások nélkül a fizetésképtelenségi eljárások száma kismértékben csökkent, azaz kedvezőbbé vált a helyzet a magyar piacon.

Hiába bővül, kockázatos az építőipar

A Coface szakértői a különböző ágazatok közül kiemelten foglalkoznak a régiós építőiparral. A gazdasági növekedés segítette a régiós építőipar fejlődését, ezt mutatja például az is, hogy Magyarországon az ágazat a 2016-os jelentős, közel 20 százalékos visszaesés után 2017-ben 30 százalékos termelésnövekedést ért el. Ugyanakkor az elemzés szerint a régió építőiparára jellemző dinamikus, részben az állami infrastrukturális beruházásokhoz köthető bővülés elrejti a kockázatokat.

Többek között a munkaerőhiány, az alapanyagok drágulása alaposan megnehezítik a régiós építőipari cégek életét. Az építőipar fokozott kockázatát mutatja például az is, hogy Magyarországon az összes fizetésképtelenségi eljárás közel ötöde – 19 százaléka – építőipari céghez köthető, Romániában pedig 15 százalékos ez az arány. A fizetésképtelenségi statisztikák mellett a fizetési tapasztalatok is az ágazat nehézségeit tükrözik: egyre nagyobb késéssel fizetnek ugyanis az érintett vállalatok. A felmérés alapján például a lengyel építőiparban az átlagos fizetési késedelem egyetlen év alatt 32 nappal 116 napra emelkedett.