Brexit: hogyan tovább?

2018. október 02. kedd - 13:30 / Zubor Zalán
  •    

Alig fél év maradt a brit kilépésig, de még a közelben sincs semmilyen megegyezés. Hat hónappal az egyezség határideje előtt egymást sározza a brit kormány és az EU, miközben Theresa May miniszterelnöki széke is egyre inkább inog. Egyelőre a legkonstruktívabb terv is arról szól, hogy ismételjék meg a népszavazást.

Néhány hete még úgy tűnt, sikerül megoldani a brexit-dilemmát. Szeptember 10-én Michel Barnier francia politikus, az EU főtárgyalója a brit kilépés ügyében bejelentette, hogy már 80-85 százalékban sikerült megegyezni az Egyesült Királysággal a kilépés utáni viszonyokról. Barnier bejelentése azonban korainak bizonyult, hamar kiderült, hogy sem az EU, sem Nagy-Britannia vezetése nem egységes a kérdésben, az utolsó pillanatban mindkét oldalról kulcsfontosságú szereplők vétózták meg az egyezséget.

Az ezt megelőző hónapokat Nagy-Britanniában két forgatókönyv, a puha és kemény brexit szembenállása dominálta. Kemény brexit alatt a megegyezés nélküli kilépést értjük, azaz, hogy Nagy-Britannia kilép minden európai közösségből (szabadkereskedelmi zóna, vámunió stb.), a szigetország és a kontinens kereskedelmét ezentúl a WTO alapelvei szabályozzák. A puha forgatókönyv szerint Nagy-Britannia olyan társulási szerződést kötne az EU-val, mint Norvégia vagy Svájc: az áruk és a munkaerő szabad mozgása így megmaradna az EU és Nagy-Britannia között. Az EU nem szabott feltételeket a briteknek, csak azt kérte, jelezzék, hogyan képzelik el a kapcsolatukat 2018 áprilisa után – ekkor lép életbe hivatalosan a kilépésről szóló törvény.

Éretlen terv

Theresa May miniszterelnök korábban a kemény brexit híve volt, de saját kormányának politikusai később meggyőzték, hogy a puha verzióról kezdjen tárgyalásokat. Nyáron a brit kormány ki is dolgozott egy tervet a megegyezésre, ez lett az ún. Chequers Deal. A terv értelmében Nagy-Britannia az európai közös piac tagja maradna, a kereskedelem továbbra is vámmentes lenne, cserébe a briteknek is meg kell felelniük bizonyos uniós standardoknak (környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, versenyjogi előírásoknak). Ugyanakkor csak a már meglévő szabályozásokat kellene betartaniuk, új standardokat az EU már nem vezethetne be Nagy-Britanniában. Emellett a britek szabadon köthetnének kereskedelmi egyezményeket az EU-n kívüli országokkal.

Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozik a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2017. június 4-én.FORRÁS: MTI/EPA/WILL OLIVER

Theresa May: vagy elfogadják a Chequers Dealt, vagy nincs deal FORRÁS: MTI/EPA/WILL OLIVER

A Chequers Deallel több probléma is van: a legfontosabb, hogy – bár a brit kormány már most tárgyalási alapként kezeli – egyáltalán nem biztos, hogy tényleg ez lesz a végleges brit álláspont, hiszen a tervnek még át kell mennie a brit parlamenten is. A deal bemutatása után pár napon belül kiderült, hogy ez nem lesz egyszerű: több, radikálisan EU-ellenes konzervatív politikus is jelezte, hogy nem támogatják a tervet. A terv bejelentésekor lemondott David Davis brexitügyi miniszter, mondván, ez a deal rosszabb lenne, mint bent maradni. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt vezetői is jelezték, hogy a szavazáskor nem támogatják majd a Chequers Dealt. Ennek ellenére Theresa May többször is úgy nyilatkozott, hogy nem fog engedni a Chequers Dealből, ha ezt az EU nem fogadja el, akkor megegyezés nélküli kilépés jön.

A brit légi közlekedésben is káoszt hozhat a Brexit
Ha nem lesz megállapodás, az Egyesült Királyság és az Európai Unió között járatokat közlekedtető brit és uniós légitársaságoknak a brit EU-tagság megszűnése után egyéni működési engedélyekért kellene folyamodniuk a brit, illetve az uniós hatóságokhoz.

Mindenkinek fájna

Márpedig egyelőre úgy tűnik, nem fogadják el; a szeptemberi salzburgi informális EU-csúcson az uniós vezetők elvetették a brit feltételeket. Ez ugyan még nem jelent hivatalos döntést – arra majd csak az októberi brexit-csúcson kerül sor – azonban Theresa May is elismerte, hogy az EU nem nyitott a javaslataira. Az EU elsősorban az ír-északír határral kapcsolatos javaslatot kifogásolja: a határt a britek szeretnék zárva tartani és maguk ellenőrizni (ezzel egyben felbontva az 1998-as nagypénteki egyezményt is), hogy ellenőrizni tudják a kelet-európai bevándorló munkavállalókat.

Szeptember végére a tárgyalások láthatóan holtpontra jutottak. „Jelenleg semmi nincs az asztalon” – ismerte el Chris Grayling közlekedésügyi államtitkár a CNBC-nek. Mint mondta, a brit fél helyett most az EU dolga lenne, hogy alternatív javaslatot tegyen a megegyezésre, erre azonban ők nem hajlandók.  Liam Fox kereskedelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az EU vezetői nem tartják be a kilépést lehetővé tevő 50. cikkely rendelkezéseit, szerinte ez alapján az ő dolguk lenne kidolgozni a kilépés utáni viszony részleteit.  Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint viszont éppen a Chequers Deal mond ellent az 50. cikkelynek. Tusk azt mondta, nyitottak a tárgyalásokra, de csak ha a britek október 17-ig elfogadható javaslattal állnak elő. May ezzel szemben továbbra is azon az állásponton van, hogy a Chequers Dealből nem lehet engedni, és egy rosszabb megállapodásnál még a megegyezés nélküli kilépés is jobb lesz.

Ebben nem ért egyet mindenki a kormányfővel: az IMF szeptemberben figyelmeztetést adott ki, miszerint rövidesen recesszióhoz vezetne egy megállapodás nélküli kilépés. Szerintük a brexit körüli huzavona már így is visszaesést okozott, és a kilépés persze az EU-nak is fájna (különösen Írországnak), hiszen az Egyesült Királyság az Unió egyik legfőbb kereskedelmi partnere, ma a kereskedelem 13 százalékát velük bonyolítjuk le. A briteknek viszont egyenesen katasztrófát jelentene. Az IMF szerint garantált a brit gazdaság zsugorodása, az államadósság növekedése és a font inflációja. A brit emberek a fogyasztói árak növekedésére számíthatnak, ahogy életbe lépnek az új vámok az EU-s termékekre, ugyanekkor az Európába exportáló cégek is jelentős bevételtől esnek el. Emellett számos cég kivonulna a szigetországból, ami a munkanélküliség megugrásához vezethet.

A megegyezés nélküli brexit lehetséges következményei – várható GDP-veszteség országonként Forrás: Statista.com/IMF

Ezt akár kompenzálhatná valamennyire, ha az EU-ban dolgozó uniós állampolgárok is elhagynák az országot, a munkaerő szabad áramlása azonban kétirányú utca: Nagy-Britanniában 3,7 millió EU-s állampolgár (köztük becslések szerint 350 ezer magyar) dolgozik, de az EU országaiban is él 1,3 millió brit munkavállaló. A kemény brexit esetén nem világos, hogy az ő végzettségüket elismerik-e az EU-ban, vagyis, hogy tovább tudnak-e ott dolgozni. Mindennek tetejébe még a közlekedésben is jöhetnek fennakadások, hiszen a repülőjáratok közös biztonsági standardjai is megszűnnének, és időbe telne a nemzetközi járatok újraengedélyeztetése.

Visszajönni lehet, de visszafordulni nem

Az elmúlt hetekben a helyzetet tovább bonyolította, hogy ismét komolyan felmerült a megismételt szavazás ötlete. Szeptember végén a Munkáspárt kongresszusa úgy döntött, „a brexit visszafordítható”, ezért támogatják az új népszavazás kiírását. Egy ilyen szavazáson a felmérések szerint jó eséllyel a brexit visszafordítása nyerne, ez azonban jogi értelemben nem vetne véget egy csapásra a kilépési folyamatnak. Tulajdonképpen már a 2016-os népszavazás sem volt törvényerejű, jog szerint csak az azt követő parlamenti döntés indította el a kilépést. A Liszaboni Szerződés 50. cikkelye nem zárja ki egy korábban kilépett ország újracsatlakozását, de ilyen esetekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az újonnan csatlakozó országok esetében – azaz a briteknek valószínűleg előbb végig kellene menni a kilépés folyamatán, majd harmadik országként újra tárgyalásokat kezdeni a csatlakozásról.

Mivel a Munkáspártnak nincs parlamenti többsége, a toryk pedig elzárkóznak az új népszavazástól, valószínűtlen, hogy a jelenlegi parlament támogatna egy új szavazást. Ennél valószínűbb forgatókönyv viszont, hogy előrehozott választásokat írjanak ki, erre sajtóhírek szerint a Konzervatív Párt több képviselője is nyitott, és a Munkáspárt sem hagyná ki az alkalmat egy tory kormány megbuktatására. A kérdés innentől kezdve az, hogy a brit politikai erők hogyan taktikáznak: a kemény brexit tory hívei bizonyára szívesen levezényelnék a megegyezés nélküli kilépést, más konzervatívok viszont úgy taktikázhatnak, hogy jobb, ha a brexittel és következményeivel a Munkáspárt vezetőjének, Jeremy Corbynnak kell megbirkóznia a következő években. Corbyn maga is mérsékelten EU-szkeptikus, ő eddig a puha brexitet támogatta, és ha egységes parlament áll fel mögötte, jobb esélyekkel tudná azt végig vinni, csak hogy utána elindítsa a visszalépési folyamatot.

A döntés persze az EU-n is múlik, a nagy kérdés, hogy Tuskék csak a torykkal nem tudnak megegyezni, vagy általában a briteket szeretnék büntetni a megegyezés nélküli kilépés kikényszerítésével (ami persze nekik is fájna). Valamint, hogy szívesen látnák-e újra Nagy-Britanniát az EU-ban.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.